„Hát te igazán megérted,

mit a madarak beszélnek?

nemcsak csipegnek, pityegnek,

fütyülnek és csiripelnek?”

Az alsós osztályok vidám témanapot tartottak a Madarak és fák napján. Próbálták kutatni, keresni, hogy milyenek a madarak, mit érdemes tudni róluk?

A gerinces állatok közül a madarak élnek legnagyobb számban környezetünkben. Nagyon sok fajtájuk van. Tavasszal a kertekben, fákon megjelenő énekes madarak elbűvölnek bennünket az énekükkel. Már a puszta látványuk is örömet okoz, hiszen a hangjuk mellett általában a tollazatuk is szép színes.

Évezredek óta háziállatként is tartunk madarakat. Faluhelyen még ma is tartanak az emberek tyúkot, kacsát, libát. Így a gyerekekhez a madarak közel állnak.

Ma megtanulták, hogy a madarak a gerinces állatok közé tartoznak. Testüket belső csontos váz szilárdítja, testüket toll borítja, tüdővel lélegeznek. Négy végtagjuk közül kettő szárnnyá alakult, többségük tud repülni. Szájnyílásukat csőr határolja és meszes héjú tojásokkal szaporodnak.

Mindezek mellett verseket olvastak madarakról, közmondásokat kerestek, melyekben madarak voltak, dalokat énekeltek és játszottak. Végül kézügyességüket is kipróbálták. Papírhajtogatással színes madarakat készítettek, melyek osztálytermük lakói lettek.

Szép és hasznos nap volt ez a jeles nap iskolánkban.

HÁT ILYENEK A MADARAK!

2021. április 23–29.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2021. április 19–23. között hirdette meg a Fenntarthatósági Témahetet, amelynek célja, a fenntarthatóság üzenetének terjesztése iskolai keretek között. Iskolánk is regisztrált a témahétre.

Az alsósok már a jelenléti oktatásban vettek részt a programokon, míg a felsősök a digitális oktatás keretei között dolgoztak.

A 2021. évi Fenntarthatósági Témahét kiemelt témái

• az erdő, mint ökoszisztéma,
• a zöld gazdaság és
• a fenntartható közösségek voltak.

E témák köré épültek az alsósok tevékenységei, az online órák, és az a foto-pályázat, amit a felsősöknek hirdettünk meg.

A Fenntarthatósági Témahét céljai az éven iskolánkban: Tudatosítsuk és tiszteljük a természet ezerféle jótékony hatását, vizsgáljuk meg, hogyan járul hozzá mindennapi életünkhöz, értékeljük jelentőségét és gondoskodjunk védelméről!

AZ ALSÓSOK TEVÉKENYSÉGEI

Az alsósok heti programját úgy állította össze az alsós munkaközösség és az ÖKO-munkacsoport alsós tagjai, hogy a témához kapcsolódó kisfilmeket nézzenek az erdők világáról, a fenntarthatóságról, újrahasznosítsanak és ültessenek is a héten. Legyen sok tevékenytetés, legyen élményszerű a tanulás!

BESZÉLGETÉSEK AZ ONLINE FILMEK TANULSÁGAIRÓL

Az érdekes filmek lekötötték a tanulók figyelmét, sok új ismeretet szereztek belőlük, melyekről szívesen beszélgettek, vitatkoztak. Ők maguk is tudtak jó és rossz példákat mondani a fenntarthatósággal kapcsolatosan. A filmek segítették a szókincsbővítést és a kommunikáció fejlesztést is.

ÚJRAHASZNOSÍTUNK

A gyerekek környezettudatos magatartásának kialakításához nagyon fontos lépés a hulladékok újrahasznosítása. Hosszú távú cél a hulladékképződés megelőzése, de rövid távon ésszerű megoldás a szelektív gyűjtésre való nevelés is. A kreatív kézműveskedés alatt átélt élmények segítik, hogy tanulóink ne csak kidobandó anyagként tekintsenek a hulladékokra, hanem olyan anyagként gondolkodjanak róluk, amely még hasznosítható, felhasználható, csak valamennyi energiát be kell fektetni az újrahasznosításukra. Célunk, hogy a gyermekeknek igényük legyen otthonukban is megvalósítani a szelektív gyűjtéssel járó feladatokat.

ÜLTETNI, DE HOGYAN?

A magot elvetni, majd figyelni a kikelő aprócska növényt, öntözni, gondozni az általunk elültetett kicsi palántát egyaránt öröm a felnőttnek és a gyereknek is. A mai gyerekek már kevésbé vannak bevonva az otthoni ültetgetés fázisaiba, így hatalmas öröm volt a kis poharakba magot ültetni és a sziklakertbe növénykéket telepíteni. A fizikai munkával járó tevékenységek talán még inkább megtanítják őket a természet tiszteletére, szeretetére és csodálatára.

A FELSŐSÖK TEVÉKENYSÉGEI

A témahét digitális megvalósítása nehezebb, mint a jelenléti oktatásban. Az online tanórákhoz itt is kapcsolódtak a diákok, az ÖKO-munkacsoport több online órát is ajánlott a tanulóknak. A legnépszerűbb program a fotó-pályázat volt, melyet 3 témában hirdetett meg a felsős munkaközösség.

• Mi fán terem az erdő? – az erdő szépségének bemutatása
• Közvetlen környezetünk – A település, a ház kapcsolata a természettel
• Rovarvilág-növényvilág – Ami felkelti az érdeklődésedet a tavaszi természetben

Minden tanuló okos telefonnal kapcsolódott be a digitális oktatásba, így tudtuk, hogy van olyan eszközük, melynek segítségével kicsit kimozdítjuk őket a természetbe, és a kreativitásukat, felfedező képességüket is megmutathatják a fotóik által. Nagyon sok fotó érkezett, melyet nagyon nehéz volt zsűrizni, de próbáltuk megtalálni a legérdekesebbeket.

A Digitális Témahét 2 jeles napot is érintett, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeltük, a víz világnapja pedig március 22-én volt. A Föld órája pedig március 27-én .

Így kézenfekvő volt a 3 téma feldolgozása, amivel már akkor célunk volt, hogy a Fenntarthatósági Témahétbe becsempésszük a Digitális Témahét projektjeit.

Mivel a Digitális témahét projektjei is kapcsolódtak a fenntarthatósághoz, így ezekből egy digitális kiadványt állítottunk össze, melyet ezen a linken tekinthettek meg a tanulók:

https://www.sutori.com/story/fenntarthatosagi-temahet--AYQTrstzgBJejzPGD4aVAoDj?fbclid=IwAR2KFFoLbBuneVhDM91PB1s0DaunuzVWtXEulYgTwFOUgAx3gC3g1B-u_0g

Ez azért volt fontos, mert a projekt feladataiból egy digitális versenyfeladatot állított össze az ÖKO-munkacsoport a Föld-napjára, melynek megoldását értékeltük és jutalmaztuk.

A feladatlap egy Google űrlapon készült el, hogy digitálisan megoldható legyen.

Jó érzéssel zártuk a témahetet, mert úgy éreztük, minden tanuló részese volt a témahétnek, mindenki találhatott benne kedvére valót, s olyan ismereteket tudtunk közvetíteni feléjük, ami elősegíti a fenntarthatóságra nevelést.

Az Oktatási Hivatal meghirdette a „DiaPed - Diabétesz oktatási program pedagógusoknak” című online képzését, melyre iskolánkból is jelentkezett pedagógus.

A képzés célja, hogy a pedagógusok és pedagógia munkát segítő kollégák részére támogatást

nyújtson a cukorbetegséggel élő gyermekek, tanulók ellátásában, kezelésében.

Magyarországon csaknem 1 millió cukorbeteg él, köztük 45 ezer felnőtt és több mint 4000 gyerek 1-es típusú diabéteszes. A napi többszöri vércukormérés, inzulin beadás, szénhidrátszegény diéta betartása nehézséget okoz a kicsik számára. Ezért a környezetet szükséges felkészíteni ennek elfogadására, és a betegséghez kapcsolódó alapvető teendőkre.

A képzés mindazoknak az iskoláknak és pedagógusoknak szólt

• akiknek kérdéseik vannak a diabéteszes gyermekek közösségi fogadásával kapcsolatban,
• akik szeretnének ismereteket szerezni a gyermekkori diabéteszről,
• akik szeretnének felkészülni diabéteszes gyermekek fogadására.

Iskolánkban szerencsére nincs ilyen tanuló, de a statisztikai adatok alapján bármikor előfordulhat, hogy nekünk is szembe kell nézni a problémával, így hasznosnak találtuk, ha van olyan pedagógus, akinek vannak ismeretei ezen a téren. Iskolánkban is bármikor szükségessé válhat a diabéteszes gyermekek napközbeni ellátásáról történő gondoskodás megszervezése, s ehhez nagy segítséget nyújtott az online képzés.

Online szakmai tájékoztató

Az Oktatási Hivatal az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 „A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérésiértékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” című projekt keretein belül online szakmai tájékoztatót szervezett.

A szakmai tájékoztató címe: A DigComp 2.2 EU-ajánlás alapján kidolgozott, a tanulók digitáliskompetenciaszintjeinek meghatározásához és fejlesztéséhez tett javaslatok gyakorlati ismertetése

A szakmai tájékoztatás célja elsősorban az volt, hogy a pedagógusok, intézményvezetők, szakértők, szaktanácsadók megismerjék a projektben kialakított tanulói digitális kompetencia keretrendszer legfontosabb elemeit, képet kapjanak arról, hogy hogyan lehet a tanulók digitális kompetenciáit fejleszteni és hogyan tudják ezeket a NAT által meghatározott tantárgyi tartalmakhoz kapcsolni.

A digitális kompetencia fejlesztését már a korai gyerekkorban érdemes elkezdeni. Iskolánkban jelenleg 5. osztálytól folyik informatika oktatás, de az új NAT szerint már 3. osztálytól lehetőség lesz a Digitális kultúra tantárgy bevezetésére. Ez azért is fontos, mert tanulóink többsége csak az iskolában tud számítógépet használni. Otthon általában csak okos telefonnal rendelkeznek a családok. Az iskola eszközparkja és a pedagógusok digitális kompetenciái meghatározzák az IKT eszközök használatának gyakoriságát. Iskolánkban az informatika órán kívül más tantárgyak óráin is megjelenik a számítógép a tanítási órákon. Sokkal eredményesebben lehet a tanulók digitális kompetenciáit fejleszteni, ha integráltan, több tárgy keretében jelennek meg a digitális eszközök. Az IKT-s eszközök a tanulói csoportok együttműködését is segíthetik.

Iskolánkban jellemzően az egész tantestület használja a számítógépet, laptopot a tanítási órákon, így a távoktatásra való átállás egyetlen akadálya a felső tagozaton az otthoni eszközök hiányossága volt.

A tanulók digitális kompetenciájának az alaposabb megértése elősegítése érdekében az Európai Bizottság kidolgozta a European Digital Competence Framework for Citizens keretrendszert (DigComp – a polgárok számára készült Európai Digitális Kompetencia Keretrendszer), amely öt kompetenciaterületből áll:

• műveltség az információ és az adatok tekintetében;
• kommunikáció és együttműködés;
• digitális tartalom készítés;
• biztonság;
• problémamegoldás.

Mi is ennek az 5 területnek a fejlesztését tűzzük ki célul az elkövetkező években, amihez az előadás után következő szekciókban már ötleteket is gyűjthettünk.