Az Országos Polgárőr Szövetség 1991. március 28-án alakult Önvédelmi Szervezetek Országos Szövetsége néven elsősorban a kistelepülések biztonságát, a lakókörnyezeteket veszélyeztető bűncselekmények, a közlekedési balesetek megelőzése, gyermek- és ifjúságvédelem társadalmi feladatainak ellátása, valamint a fenti feladatokat ellátó állami és önkormányzati szervezetek munkájának lakossági segítése érdekében. Még ebben az évben Taktakenézen is megalakult a helyi polgárőr szervezet.

A Taktakenézi Polgárőr Egyesület ünnepi közgyűléssel emlékezett vissza a 30 éves megalakulására.

Az iskolában több pedagógus is polgárőr és az iskola részt vesz az „Egy iskola egy polgárőr” programban, ezért a 30. évfordulóról az iskolában is megemlékeztünk. Többféle versenyen mérhették össze tudásukat a gyerekek. A következő versenyek közül választhattak:

• KRESZ táblák felismerése
• online KRESZ-totó
• bűnmegelőzési és drog-prevenciós totó
• kerékpáros ügyességi verseny

Az önkormányzat apró ajándékokkal kedveskedett a résztvevőknek és a helyezettek dicséretet kaptak.

Az esti ünnepi közgyűlésen Csóra György, a B-A-Z megyei Polgárőr Szövetség elnöke bejelentette, hogy az OPSZ az „Egy iskola egy polgárőr” mozgalom keretén belül az „Apró polgárőr” kísérleti projektet indítja, melyben iskolánkra is számít. A kísérleti program elsődleges célja, hogy a programban részt vevő 4. osztályos tanulók megismerkedjenek a polgárőrség tevékenységeivel és a közbiztonságot szolgáló feladatokkal.

A kísérleti programban 4 megye vesz részt. Borsod-Abaúj- Zemplén megyéből 4 iskola – közte a mi iskolánk – került be a projektbe.

„EGYETLEN GYEREKRŐL SEM MONDUNK LE!”

Magyarországon a korai iskolaelhagyás aránya a 2016-os adatok szerint 12,4 százalék. Ez több mint két százalékkal meghaladja az Európai Unió átlagát. Mire van szükség ahhoz, hogy a jelenleg romló tendencia pozitív irányba változzon? Erre a kérdésre kereste iskolánk is a választ az EFOP-3.1.5. projektben.

Először is megtanultuk, hogy különbséget tegyünk a lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás között.

A korai iskolaelhagyás egy társadalmi mutató: definíciója szerint azon 18 és 24 év közötti fiatalok arányát jelenti egy adott országban, akik nem szereztek középfokú végzettséget, és az adatfelvétel idején sem vesznek részt semmiféle képzésben. Az Európai Unió elvárásként fogalmazta meg, hogy a korai iskolaelhagyás aránya uniós átlagban 10% alá csökkenjen 2020-ig.

A lemorzsolódás ezzel szemben egy folyamatra utal, amely jóval korábban kezdődik, mint a korai iskolaelhagyás problémaköre. A lemorzsolódásnak rendkívül komplex háttere van. Figyelmeztető jelek lehetnek például:

• hiányzások
• a tanuló érdektelensége
• romló tanulmányi eredmények
• drasztikus viselkedésváltozás
• kiközösítettség vagy kiközösítő magatartás

A lemorzsolódás megelőzése érdekében az iskola sokat tehet, de ez korántsem kizárólag az iskola ügye, mivel a jelenség mögött nem csak pedagógiai okok állnak. A leghatékonyabb módszer a korai felismerés, a prevenció, a probléma idejében történő azonosítása. Fontos, hogy tanulóink önértékelése pozitív legyen, motiváltak legyenek. Ennek érdekében dolgozunk egy motivációt erősítő programon „Legyen öröm a tanulás” címmel.

A korai jelzőrendszer- mely iskolánkban jól működik - egy intézményi szinten alkalmazott eszközrendszer az oktatásban, amely a mérhető adatokra és a megfigyelhető jelenségekre építve beavatkozási módszereket javasol a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal foglalkozó tanárok számára. Intézményi Komplex Cselekvési Tervünkben (IKCST) 3 évre terveztük meg feladatainkat a lemorzsolódás csökkentése érdekében. Munkánkat az Oktatási Hivatal elismerésekkel értékelte.

A pedagóguskompetenciák fejlesztő programban végzett kiemelkedő munkájáért az Oktatási Hivatal elismerésében részesült BATTÁNÉ TÓTH KRISZTINA tanítónő.

A TAKTAKENÉZI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA az „EGYÜTT A KORAI ISKOLAELHAGYÁS ELLEN” cím mellett egy másik elismerő oklevelet is átvehetett az Oktatási Hivataltól „A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása” kiemelt projektben végzett munkájáért.

„Hej azóta húsz esztendő telt el

Megrakodva búval és örömmel...

Húsz esztendő...”

Molnár Tiborné, - a Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatója – 5. igazgatói ciklusát kezdte meg a 2021/22. tanévben.

Év végén 20 éves vezetői munkáját megköszönte a nevelőtestület, az iskola közalkalmazotti közössége és Taktakenéz Önkormányzata is. Az újabb 5 éves pályázatát az EMMI támogatta, így 21. alkalommal nyithatta meg az intézmény vezetőjeként a tanévet és köszönthette a 25 új 1. osztályos tanulót az iskolában.

Pályázatából a következőket emelte ki:

„Az a célom, hogy a Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola egy olyan hely legyen, ahol jó diáknak lenni, ahol szívesen dolgoznak a tanárok és a technikai dolgozók, ahol minden lehetőség adott arra, hogy diákjaink a legsokoldalúbb fejlesztést kapják. Terveim megvalósításához kiegyensúlyozott, harmonikus munkahelyi légkörre van szükség, ahol a nevelőtestület céljai találkoznak a diákok érdekeivel. Iskolánk eddig is sikeresen igazodott a változó környezeti elvárásokhoz, a társadalom képzési igényeihez és a továbbiakban is ez a célom. Vezetői koncepcióm megújulási fókuszában továbbra is a pedagógiai hatékonyság és a tanulók eredményességének növelése áll.

Rövid- illetve hosszútávú terveimet pályázati programomban pontosan megfogalmaztam. Ha ezeket néhány mondatban kell összegeznem, a következőket emelem ki:

• Fontosnak tartom, hogy egyetlen gyermekről se mondjunk le (felzárkóztatás!) és minden gyermekben találjuk meg az értéket (tehetséggondozás!).
• Élményszerű tanulással, IKT eszközök, digitális feladatok széleskörű alkalmazásával érjük el, hogy a gyerekek szeressenek iskolába járni, csökkenjenek a hiányzások, ne legyen lemorzsolódás, ezáltal javuljanak a tanulmányi eredmények és a kompetencia mérések eredményei.
• Mindezek következtében a tanulókat olyan ismeretek birtokába juttassuk, amely segíti őket a pályaválasztásban, továbbtanulásban.

A célok eléréséhez elengedhetetlen a partnerkapcsolatok erősítése, - különös tekintettel a családokkal való kapcsolattartásra - és a nevelőtestület rugalmas megküzdőképességének fejlesztése. Így két fontos program kidolgozását is célul tűztem ki: „Legyen öröm a tanulás!” motivációt fejlesztő komplex program kidolgozása és a nevelőtestület rugalmas megküzdőképességének fejlesztése érdekében egy „Szervezetfejlesztési program” kidolgozása.

Bízom benne, hogy a jó légkörben, támogatottságban végzett munka tanítványaink teljesítményében is folyamatos minőségi javulást fog eredményezni.

Célom, hogy színvonalas oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást.”

Tartalmas kikapcsolódás a lakóhelyen, színes programok és élmények a Napközis Erzsébet-táborokban.

A nyári szünetben iskolánkban is megvalósultak Napközis Erzsébet-táborok, a szervezést most is nevelőtestületünk elhivatott pedagógusai végezték. A programok és a napi étkezések a táboroztatási program által és finanszírozásával valósultak meg.

A táborok a tehetséggondozást és az alsóból felsőbe való átmenetet segítették. A „Tehetséggondozó” táborban alsósok vettek részt, ahol a tehetségeket és tehetségterületeket próbáltuk párosítani, míg a „Mozgásra fel!” táborunkban a sportban kiemelkedő tanulók vettek részt.

TEHETSÉGGONDOZÓ ERZSÉBET-TÁBOROK

A programtervben kiemelkedő cél volt a közösségépítés, a sport és egészségtudatos életmódra nevelés, a környezettudatosság fejlesztése, természeti értékeink, kulturális örökségeink megismerése és a hagyományőrzés, melyeken keresztül tanulóink kommunikációs és digitális készségeik, kreativitásuk, kompetenciáik, önismeretük és együttműködésük fejlődött.

A táborok első napját csapatépítő játékokkal indítottuk, majd egy tábortánc megtanulása volt a feladat, hiszen a gyerekek ebben a korban szívesen táncolnak és énekelnek.

A tábor hetén a mesék világában is jártunk, a Szegedi Látványszínház előadásában tekinthettünk meg egy történetet, melynek mondanivalója a tanulókat az egészséges életmódra tanította, környezetünk védelmének fontosságára hívta fel a figyelmüket. A mese megtekintése után a gyerekekkel a táplálékpiramisról tekintettünk meg egy filmet, majd lehetőségük volt mézkóstolásra is.

Mindenki örömére kirándulás is volt a programban, melynek keretében a Miskolci Vadasparba utazhattunk el, ahol tanulóink nagy érdeklődéssel figyelték az eddig még nem látott és nem ismert állatokat. Mindenki sok élménnyel tért haza erről a kirándulásról.

A táborban kiemelkedő szerepet kapott a mozgás, a sport is. Páros gyakorlatok, sor-és váltóversenyek, labdás csapatversenyek kerültek megszervezésre a megfelelő testmozgás céljából.

Utolsó napon a Manó Manufaktúra közreműködésével a tanulók egy kézműves foglalkozáson vehettek részt, ahol gyöngyből kirakott, majd levasalt virágokat vagy állatokat ábrázoló hűtőmágnest készíthettek el, melyeket haza is vihettek.

A táborban minden tanuló jól érezte magát, sok-sok élménnyel gazdagodtak.