A 2020-as év mindenben más, mint az előzők. Elmaradtak a közös programok, elmaradtak a körzeti versenyek, online tartottuk meg a pályaorientációs napokat, a karácsonyi Családi napot. Nincs meseszínpad, sorversenyek, közös éneklés a fenyőfa körül. Csak azok a programok valósulhattak meg, amit osztályon belül szerveztünk. Így hát megtanultunk alkalmazkodni!

A Mikulásnak írt levelek hatására a jó öreg Mikulás krampuszaival az éven is ellátogatott minden osztályba. Az adventi gyertyagyújtás sem közös ünnep volt, hanem iskolarádión keresztül kaptak üzeneteket és feladatokat az osztályok, melyek remekül sikerültek.

A téli szünet előtti utolsó tanítási hét minden napjára voltak ünnepi perceink a gyerekek számára.

Az osztályokat, folyosókat folyamatosan díszítettük és ünnepivé varázsoltunk minden szegletet. Karácsonyi díszeket készítettek a gyerekek. Karácsonyi zene szólt reggelente a folyosókon és voltak, akik maguk is zenéltek. Minden osztály elsétált a falu központjában felállított betlehemhez és adventi koszorúhoz. Jól az emlékezetükbe vésték a látottakat, mert memória-játék kapcsolódott hozzá.

Hagyományőrző betlehemes játékunkkal bekopogtunk minden osztályba. Videót készítettünk az énekkar által előadott két karácsonyi dalról és a betlehemes játékról, hogy a szülők is láthassák és hallhassák. Megalkottuk a MINDENKI KARÁCSONYFÁJÁT. Ehhez minden osztály készített kézműves karácsonyi díszt, amiből egy nagy fa kerekedett ki, jelképezve az osztályok és a tanulók összetartozását.

Az utolsó napon hangulatos teázással és beszélgetéssel zárták az osztályok a 2020-as évet. Az osztályfőnökök megörökítették a legszebb ünnepi pillanatokat és egy diasor vagy videó segítségével elküldték az osztályok zárt csoportjaiba, hogy a szülők is részesei lehessenek a meghitt pillanatoknak.

BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK MINDENKINEK!

https://www.facebook.com/taktakenez.suli/videos/1904922759661549

„SZABAD-E BETLEHEMET KÖSZÖNTENI?”

Napjainkban a karácsonyi ünnepek leginkább szűk családi körben telnek,- az éven ez ajánlott is a vírus miatt - és sajnos egyre inkább az ajándékozásról szólnak. A múlt században egészen más hangulatban várták az emberek a karácsonyt. A „kántálás” sok helyen és sokáig szokás volt. A „kántálók” karácsonyi énekeket énekelve járták végig a falut. Engedélykérés után az ablak alatt vagy a házban énekeltek egy vagy több karácsonyi éneket. Ezután valamilyen ajándékot kaptak, melyet megköszönve mentek tovább.

Az egyik legismertebb, karácsonyhoz kötődő népszokás volt a betlehemezés, aminek Magyarországon belül is több típusa alakult ki. Még manapság is művelik az ünnepekhez közeledve, de már nem a régi kor szokásainak megfelelően, házról házra járnak a szereplők, hanem templomokban, iskolákban, közösségi tereken elevenítik fel Jézus születésének történetét. Neve a bibliai Betlehem városának nevéből ered. A népszokás célja a gonosz, ártó szellemek elűzése.

A falu közepén felállított betlehemi jászol minden taktakenézi embernek kedves. Az ünnepre hangolódva, mindenki megáll néhány percre a betlehem előtt, s a faluba érkező vendégek is általában megtekintik a jászolban fekvő Jézuskát. Bár a betlehemezés a mi községünkben sem szokás, Jézus születésének története így minden családba belopja magát és előkészíti a karácsonyi hangulatot.

A betlehemezés főbb jelenetei a következők:

• József és Mária szállást keresnek, de nem kapnak szállást és egy istállóba utasítják őket.
• A következő jelenetben az angyal költögeti a mezőn alvó betlehemi pásztorokat s az újszülött Jézushoz küldi őket. A pásztorok elmennek az újszülötthöz s ajándékokat adnak át neki.
• A betlehemi csillag a három királyokat is elvezeti a jászolhoz, akik szintén ajándékot hoznak.

Ezt a népszokást elevenítettük fel mi is és mivel a vírushelyzet miatt a csoportosulások korlátozottak, a betlehemező gyerekek az osztályoknak mutatták be Jézus születésének történetét. Egy videót is készítettünk az előadásról, melyet a szülőknek és a falu valamennyi lakójának küldünk sok-sok szeretettel, hogy ezzel is hozzájáruljunk a karácsonyi ünnepek hangulatának fokozásához.

BÉKÉS, BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK MINDENKINEK!

https://www.youtube.com/watch?v=fUpdayvZ3zs&feature=youtu.be&fbclid=IwAR2vV6jIKSjFDBanotWPI-UjX0ZfpEP3LUckTCmlL9uMR4lHYJH8mAVDWD0

A NÉGY GYERTYA MESÉJE

Karácsony előtt 4 héttel elkezdődik a karácsonyi készülődés időszaka – az ADVENT.

Ilyenkor rendet teszünk a lakásunkban, de célszerű a lelkünkben is rendet rakni! Megvásároljuk vagy elkészítjük az ajándékokat, megtervezzük a karácsonyi menüt és bevásárolunk hozzá, megvesszük a fát, amit majd feldíszítünk. Van, aki adventi naptárat készít és minden nap kinyit egy ablakot rajta, hogy lássa, mennyi ideje van még a készülődésre. A legtöbben adventi koszorút tesznek az asztalra 4 gyertyával és minden vasárnap meggyújtanak egyet és így a heteket számolják karácsonyig.

Mi itt az iskolában is gyertyát gyújtunk és számoljuk a heteket. A négy gyertya meséje közel áll a gyerekek világához, így az éven is ezt a mesét vettük alapul. Valószínűleg sokan ismerik ezt a történetet, hisz mindig aktuális a mondanivalója.

„Az adventi koszorún négy gyertya égett. Annyira nagy volt körülöttük a csend, hogy tisztán lehetett hallani, amit beszélgetnek. Azt mondta az első:

• Én vagyok a béke. De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem, el fogok aludni…

És néhány pillanat múlva már csak egy füstölgő kanóc emlékeztetett a hajdanán fényesen tündöklő lángra.”

Az osztályok azt a feladatot kapták, hogy fogalmazzák meg „béke-üzenetüket”, s tegyék a gyertya mellé helyezett üvegekbe. Voltak, akik idézetet választottak, voltak, akik saját gondolataikat fogalmazták meg. Mindegyik nagyon tanulságos. A következő gyertya meggyújtásakor az iskolarádión keresztül fel fogjuk olvasni az üzeneteket. Üzeneteikből egy kis morzsa:

„Ha a világon mindenhol béke lenne, akkor mindenki boldogságban és békességben élne.”

„Ne csúfolódjunk, ne verekedjünk, mert csak akkor lehet békés ez az ünnep, ha egymás iránt nem érzünk ellenségeskedést.”

„A békére nem vágyakozni kell, hanem tenni kell érte!”

„Fontos, hogy békében éljünk önmagunkkal és a környezetünkkel egyaránt.”

„Légy megbocsátó társaiddal!”

„Csak a gyenge nem tud megbocsátani! A megbocsátás az erősek tulajdonsága”(Gandhi)

„Béke legyen szívedben, lelkedben! Szeretet és fény vezesse szívedet!” (Angyali üdvözlet)

A NÉGY GYERTYA MESÉJE FOLYTATÓDIK

Hétfő reggel elérkezett a 2. gyertya – HIT - meggyújtásának az ideje, s így tovább olvastuk a négy gyertya meséjét.

„Azt mondta a második:

• Én vagyok a hit. Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak, nincs értelme tovább égnem…

A következő pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot.”

Vajon, tényleg fölöslegesnek tartják az emberek a hitet? És vajon, hogy vélekednek erről a gyerekek?

A tanulók szünetekben örömmel állták körbe a fénylő két gyertyát és az érkező világító szarvast. Ma is üzeneteket fogalmaztak egymásnak vagy idézetet kerestek a hitről. Remélem, komolyan is gondolják ezeket az üzeneteket:

A hit egy csoda az életünkben.

Higgyünk a jóban, a szépségben, s talán minden jóvá és széppé válik, ha őszinte szívvel hiszünk benne.

Legfontosabb , hinni magunkban! Ha hited van bármire képes vagy, erőt ad!

„A hit sohasem hiszékenység, hanem energia, amelyből egy mustármagnyi hegyeket mozdíthat meg, feltéve, hogy akiben felfénylik, a szívével gondolkodik és az agyával is érez!”

A hit azt jelenti, hogy hiszel magadban, nem adod fel! Nem elégszel meg gyenge eredményekkel, hanem a legjobbat akarod kihozni magadból.

Higgy önmagadban!

Nagyon fontos, hogy higgyünk magunkban, hiszen, ha mi sem hiszünk magunkban, hogyan várhatnánk el, hogy mások higgyenek bennünk.

„A hit látja a láthatatlant! Elhiszi a hihetetlent! És eléri a lehetetlent!”

A hit az életünk középpontja! Cselekedeteink a hitten alapszanak!

„Hidd el, hogy képes vagy rá, és félig már véghez is vitted!” /Theodore Roosevelt/

„Akinek hite van, az bízik.

Aki bízik, az remél.

Aki remél, annak vágya van.

Akinek vágya van, annak célja van.

Akinek célja van, az cselekszik.

Aki cselekszik, az él....”

AMIKOR MÁR A SZERETET LÁNGJA ÉG

Az adventi koszorúkon már a 3. gyertyát gyújtottuk meg. Ez azt jelenti, hogy a várakozás ideje egyre csökken és hamarosan elérkezik a karácsony. Sok ember a legszebb ünnepnek tartja a karácsonyt, a SZERETET ünnepének. A négy gyertya meséjében is a 3. gyertya a SZERETET gyertyája.

„Szomorúan így szólt a harmadik gyertya:

• Én a szeretet vagyok! Nincs már erőm tovább égni. Az emberek nem törődnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám…”– ezzel ki is aludt.”

Sokan azt gondolják a szeretetről, hogy ez egy érzés, ami vagy megvan valakiben vagy nincs. A szeretet valójában képesség, amit tanulni kell. Egy képesség, aminek valamilyen formája mindenkiben megvan ugyan, de nem azonos mértékben. A szeretetnek ugyanis vannak fokozatai.

„A szeretet lángja mindenkiben él,

Csak tőled függ, hogyan ég.

Parázsként vagy gyertyaként”

Egy dolog azonban biztos: szeretet nélkül élni nagyon nehéz és aki így él, annak a lelke megbetegszik. de akinek a lelke beteg, annak előbb vagy utóbb a teste is beteg lesz. Természetesen mindenki annyi szeretetet várhat, amennyit ő ad. Vagyis, ha sok-sok szeretetre vágyunk, akkor sokat is kell adnunk, ezt tartsuk szem előtt!

A gyerekek megkeresték azt a 3 szót, ami a SZERETET szóról eszükbe jut és lerajzolták a SZERETET szimbólumát. Érdekesség, hogy valamennyi szimbólum tartalmazta a szívet, s a szavak között többször megjelent a CSALÁD szó is. S milyen igazuk is van a gyerekeknek – a családokban kell lenni a SZERETET legerősebb kötelékének!

MINDIG VAN REMÉNY!

„ A remény olyan, mint a vér. Amíg áramlik az ereidben, addig élsz. ”

(Dmitry Glukhovsky)

„Hirtelen belépett egy gyermek a szobába, és mikor meglátta a három kialudt gyertyát, felkiáltott:

• De hiszen nektek égnetek kéne mindörökké!– és elkeseredésében sírva fakadt.

Ekkor megszólalt a negyedik gyertya:

• Ne félj! Amíg nekem van lángom meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát. Én vagyok a remény!

A gyermek szeme felragyogott! Megragadta a még égő gyertyát és lángjával életre keltette vele a többit.”

Az adventi koszorún mind a négy gyertya ég már. Ahogyan a REMÉNY lángja a kialudt gyertyákat is újra lángra lobbantotta, úgy valamennyien bízhatunk abban, hogy a vágyott célokat mi is elfogjuk érni, ha bennünk is ott lobog a REMÉNY lángja.

Lassan véget ér az esztendő. Valamennyiünkben éljen a REMÉNY egy vírusmentes szebb holnapért, ahol újra biztonságban érezhetjük magunkat és szeretteinket. Legyen elég HITÜNK, hogy hinni tudjunk a változásban! Legyen SZERETET a szívekben és BÉKE az egész világon!

„ Hiszek az emberekben. Hiszek erejükben, hogy egymást segítsék és mindenhol dacolva éljenek. Hiszek az átlagemberek átlagon felüli tetteiben. Hiszem, hogy mindig van mit remélni - hacsak egy szebb holnapot is -, és hogy a remény a leghatásosabb drog a világon. ” (Jodi Lynn Picoult)

A JÓ DÖNTÉS SIKERES JÖVŐT REJTHET!

Ma – 2020.12.12. - tartottuk volna az iskolában szokásos PÁLYAORIENTÁCIÓS NAPUNKAT, de az adott körülmények nem teszik lehetővé, hogy személyesen találkozzunk, így online szerveztük meg ezt a munkanapot. Az osztályok zárt csoportjaiban már fenn vannak a feladatok. A gyerekek tájékoztatást kaptak az iskolában, hogy a mai nap milyen tevékenységeket tartogat számukra. Az osztályfőnököknek köszönhetően nagyon színes a paletta!

Iskolánkban pályaorientációs munkacsoport működik, melynek feladata az osztályfőnöki órák mellett a pályaválasztás segítése.

Az iskolánkban folyó pályaorientációs foglalkozásoknak is az a fő feladata, hogy tanulóink minél inkább képessé váljanak az őket érintő változások elviselésére, megértésére és megfelelő kezelésére.

Ahhoz, hogy jó döntést tudjanak tanulóink jövőjükkel kapcsolatban hozni, négy dolog szükséges:

• Reális önismeret, különösen azoknak a tulajdonságoknak és képességeknek a feltárása, melyek a későbbi pálya betöltéséhez szükségesek.
• A képzési lehetőségekre vonatkozó ismeretek.
• Széleskörű ismeretek a választható szakmákról
• A munkaerő piaci környezet ismerete, túlképzés, elhelyezkedési lehetőségek feltérképezése.

Ebben segítjük őket pályaorientációs programjainkon keresztül.

MAI PROGRAMOK

Az alsósok a szokásos kézműveskedéssel kapcsolódnak a programhoz. a feladatokat az osztályfőnököktől megkapták, de bármilyen házi munkába be lehet vonni őket – takarítás, főzés, ruhahajtogatás – hiszen otthon erre is van lehetőség. Pihenésképpen jó szórakozás lehet a családnak gyerekkorunk régi játékát együtt játszani: „Amerikából jöttem, hosszú utat tettem, mesterségem címere: P-S!” A betűk a foglalkozás kezdő és befejező betűi, s egy ügyes mutogatással máris kitalálható a mesterség.

A felsősök a feltöltött kisfilmet kell, hogy megnézzék. Sok információt, web-oldalak címeit találhatják benne, mely segítséget nyújthat a nehéz döntés előtt. A 7-8. osztályosok két tesztet is kaptak a zárt csoportba, mely irányultságukat segíti megismerni érdeklődésüknek megfelelően és több középiskola bemutatkozó filmjeit is megnézhetik. Az 5-6. osztályosoknak azt kell lerajzolni, hogy jelenleg minek képzelik el magukat.

Kedves Szülők! Kapcsolódjanak be a mai programunkba, segítsék az alsósokat és beszélgessenek a felsősökkel, mert egy jó döntés sikeres jövőt rejthet számukra!

A tevékenységeket fotózzák le és küldjék el az osztályfőnököknek!

Az osztályfőnökök a délelőtt folyamán a csoportokban elérhetők, ha szükség van a segítségükre.

Szép napot kívánok mindenkinek!

Molnár Tiborné igazgató

https://www.facebook.com/taktakenez.suli/videos/1899573536863138

A B-A-Z Megyei Balesetmegelőzési Bizottság a korábbi évekhez hasonlóan gyermekrajzpályázatot hirdetett „Téli veszélyek az utakon" címmel.

Mivel iskolánkban évek óta folyik a

• United Way Magyarország BiztiBusz programja, melynek célja, 30%-kal csökkenteni a véletlen balesetek miatt bekövetkező gyermekkori halálesetek számát Magyarországon
• az Egy iskola egy polgárőr program, melynek fontos célja a tanulói balesetek megelőzése és a KRESZ ismeretek oktatása
• Az iskola rendőre program, melynek célja a bűnmegelőzési ismeretek átadása,

így a téli utak és a téli közlekedés veszélyeire való figyelmeztetés Pedagógiai Programunknak is része. A három programot összefogó Biztonságos Iskola programunk célja, hogy játékos formában adja át a gyerekeknek azt a tudást, amelynek a segítségével biztonságtudatosabban élhetik mindennapjaikat.

A játék öröme mellett célja, hogy sikert hozzon a balesetek elkerülése, megelőzése terén. Szeretnénk, ha megtanulnák, hogyan lehet váratlan helyzetekben jó döntéseket hozni, szükség esetén segítséget kérni a felnőttektől.

Az elkészült pályaműveket a járványügyi helyzetre való tekintettel az éven kizárólag elektronikus formában kellett megküldeni. Iskolánkból többen is pályáztak. Kíváncsian várjuk az eredményhirdetést.

Már 2 éve iskolában ismerkedünk a hagyományokkal. Sajnos, az éven csak a folyosói paravánok hirdetik az ünnepeket, de érdemes olvasgatnod a jeles napokhoz kötődő hagyományokról, ugyanis decemberben versenyre hívjuk a hagyományokban jártas tanulókat és ismét lehet gyűjteni a „pirosötöst”, melyből soha nincs elég!

HAGYOMÁNYRA FEL! Ismerd meg az őszi jeles napokat! Jelentkezz a versenyre, mely két fordulós lesz.

SZENT MÁRTON TÖRTÉNETE

Valamikor réges-régen élt egyszer egy kisfiú, akit úgy hívtak, Márton. Márton édesapja katona volt. Amikor a kisfiú nagyobbacska lett, ő is szeretett volna katona lenni és jelentkezett a római hadseregbe. Sisakban, páncélban, lóháton ülve kardozott bátran a csatákban. Bátorsága mellett jószívű is volt, ezért katonatársai megszerették őt.

Egy napon egy város felé lovagoltak és az út szélén egyszer csak megláttak egy koldust. Hideg volt, de a szegény kolduson alig volt valami ruha, reszketett, fázott, amikor megszólította Mártont:
- Segíts rajtam, megvesz az Isten hidege!

Márton tanakodni kezdett, mit is adhatna ennek a szegény embernek, mert saját ruháján kívül nem volt nála semmi más. Hirtelen levette köntösét, kardjával kettévágta és az egyik felét a didergő koldusra terítette.

Később, amikor Márton lefeküdt aludni, különöset álmodott. Álmában Jézust látta, és a vállán az a fél köpönyeg volt, amit ő adott a koldusnak.

Márton nemsokára otthagyta a hadsereget és pap lett belőle. Nagyon szerették mindenütt, mert jóságos volt és mindenkinek segíteni próbált. Az emberek hamarosan meg akarták választani püspöknek. Márton nem akart püspök lenni, aki díszes palotában lakik és szolgák veszik körül, ezért elbújt egy libaólba az emberek elől, hogy ne találják meg. De a libák nem maradtak csendben, hangosan gágogtak, és gágogásukkal elárulták Márton búvóhelyét. Így az emberek megtalálták és mégiscsak püspök lett belőle, de ezután is ugyanolyan jóságos és szerény maradt, mint előtte. Nagyon sokat segített a szegényeknek és az emberek egész életében nagyon szerették őt.

Tegyünk mi is jót és szeretetet fogunk kapni cserébe!

Márton-napi népszokások

Szent Márton ünnepnapjához, november 11-hez számos népszokás, néphit kapcsolódik Magyarországon. Szent Márton a Római Birodalom területén, Savariában (ma Szombathely) született a Kr. u. 316-os vagy 317-es évben. A hagyomány úgy tartja, hogy a szülőháza felett áll a mai Szent Márton-templom Szombathelyen.

A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejezéséhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.

Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások voltak, mert a rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.

A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. A sült liba mellcsontjából az időjárásra jósoltak: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.”

Szent Mihály napja

A szeptemberi jeles napok közül kiemelkedik Szent Mihály napja. E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók. Európa-szerte ismert pásztorünnep.

A néphagyomány szerint Szent György napkor, azaz április 24-én a legelőre hajtott állatok szeptember 29-én Szent Mihály napján tértek haza. Emlékezetesek voltak országszerte a szentmihályi vásárok, a pásztorok ilyenkor egészítették ki a felszerelésüket. Szabad emberek voltak régen a pásztorok. Egész évben övék volt a legelő, a rét, a puszta. Attól függően, hogy milyen állatra vigyáztak, más volt a megnevezésük.

• gulyás – azaz marhapásztor, a gulya őrzője
• csikós – „lópásztor”, a ménes legeltetője, őrzője
• juhász – juhpásztor, a juhnyáj őrzője
• kondás, kanász – disznópásztor, a konda őrzője
• csordás – az istállóban tartott, csak napközben kihajtott négylábú állatok őrzője

A nyájat, csordát, ménest legeltető idősebb pásztor felügyelete alatt segédkező fiatal legény volt a bojtár.

A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály, Mihály arkangyal egyike a 7 arkangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Ünnepnapja szeptember 29. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt. A népi vallásosság értelmezésében ő fogadja a halott lelkét, s mérlegre téve dönti el, hogy az illető a mennyországba vagy a pokolba jut-e. Eszerint a halottat Szent Mihály a lován viszi el. Szent Mihály lova sajátosan magyar kifejezés. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint: „Halottszállító saroglya. Fából készült, négy lábbal ellátott eszköz. Temetéskor a koporsót helyezték rá, amelyet aztán négy ember a vállára emelve a sírhoz vitt.”

Mindenszentek

Mindenszentek napja november 1-jén van, ami hivatalosan munkaszüneti nap. Mindenszenteknek hívjuk mindazokat, akik Istent dicsőítve, üdvözülve hunytak el, November 2-án, halottak napján pedig megemlékezünk minden elhunytról, különösen a tisztítótűzben szenvedő lelkekről. Szokás volt ekkor a sírok megtisztítása, virággal díszítése. A római katolikusok a halottak lelki üdvéért régóta gyertyát gyújtottak a sírokon.

Mindkét napot a néphagyományban számos hiedelem övezi. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban.

Az asszonyok Mindenszentek ünnepén sütöttek egy szép kerek és fehér üres kalácsot, a „kóduskalácsot” és mise után a temető kapujában várakozó koldusoknak adták azzal a kéréssel, hogy ők is emlékezzenek meg a család halottairól. Más helyeken ebből a kalácsból a sírokra is helyeztek mennyei táplálékként a sírba visszatérő lelkekeknek. Az asszonyok ebben az időben gyászruhát öltöttek, felfüggesztették minden munkájukat, és a halottaikért imádkoztak.

Szüret

A szüret napja a legfontosabb borkészítési művelet, mivel jelentős mértékben befolyásolja a bor minőségét. A szüret időpontjának megválasztása szempontjából ideális idő, amikor a szőlőfürtök fejlődése tetőpontján van, s a tőke már nem képes több cukrot készíteni. Ekkor kapjuk a legtöbb és aránylag a legjobb bort.

A szüret általában valamilyen zajkeltéssel indult. Ezt követően indulhatott a munka. A szedők (lányok, asszonyok) görbe késsel (kacorral) vagy metszőollóval vágták le a fürtöket. Gyűjtőedénybe tették, mely vidékenként változott. Lehetett vödör, kézi puttony, sajtár, szedőkosár stb. Amikor az edény megtelt, a szedő kiáltott a puttonyosnak, aki a hátára vette – a régen fa, ma már inkább alumínium – edényt, puttonyt, begyűjtötte a szőlőt, s vitte a présházhoz. Préselés előtt összezúzták a szemeket, régen taposva, manapság darálóval. Ezután kezdődhetett a borkészítés.

Régen a szüret társas eseménynek számított, amelyre egy egész éven át emlékeztek és készültek a családok. Akkoriban ez egy egész közösség - falvak, szőlőhegyek - közös ünnepe volt, amelyet a nap végén mulatságok zártak.

Az UNESCO kezdeményezésére 1996 óta minden évben november 16-án ünnepeljük a tolerancia világnapját. Ezen alkalomból játékra hívom az osztályokat! A játékhoz először is szükséged lesz arra, hogy tudd, mit is jelent toleránsnak lenni!

Célom, hogy néhány idegen szóval gazdagabb legyen a szókincsetek és bízom abban, hogy tulajdonságokban is gazdagodtok a játék végére.

A tolerancia latin eredetű szó, elsősorban türelmességet jelent mások véleménye, főleg vallása, világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása, szexuális viselkedése, illetve más egyebek iránt. A tolerancia nem egymás szeretetét jelenti, hanem egymás békés elviselését.

A tolerancia az elfogadásnál kevesebb. Azokban az iskolákban, ahol a gyerekek elfogadják egymást, ott nem akarják mindenáron megváltoztatni a másikat, nem rekesztenek ki valakit valamilyen különbözősége, mássága miatt. A másság az átlagostól eltérő, a tömegízlésnek nem megfelelő megjelenési formát jelent. Megértést, de minimum türelmet tanúsítanak a másik iránt. Az inklúzió – befogadás – a kirekesztés és kirekesztettség mindenfajta formájának megelőzése. Az iskolai befogadó környezet azt jelenti, hogy a nevelésben résztvevő valamennyi személy (tanárok, diákok, szülők) a kölcsönös együttműködés szellemében együttesen munkálkodnak- kooperálnak- a közös cél érdekében. Az együttműködések során alakulhat ki konfliktus, azaz nézetkülönbség, vita, ellentét és olykor a sikeres együttműködés érdekében a feleknek kompromisszumot, azaz egyességet kell kötni.

A legfontosabb, hogy illendően egymáshoz tudjunk szólni, beszélgetni, vitázni, legyünk türelmesek és elfogadóak, és közösen tudjuk megoldani a problémákat!

Ha, Ti ilyenek vagytok, akkor jöhet a játék!

A játék szabálya

• Az osztályok együttműködésén alapszik a játék
• Egy hétig tart (hétfőtől péntekig)
• Minden nap feladatot kapnak az osztályok, melyet közösen. együttműködve, azaz kooperálva kell megoldani és tanítás végén az igazgatóiba leadni
• Az osztály valamennyi tagja „pirosötöst” kaphat a játék végén, ha minden feladatot jól oldottak meg és mindenki toleráns volt a héten, nem voltak konfliktusok és mindenki hajlandó volt kompromisszumra. Ezeket azzal mérem, hogy nem kerül a magatartástáblára semmiféle fekete és senki nem késik el a tanításról!
• Ha ez mégis megtörténik, ő kiesik a játékból és sajnos az osztály többi tagja is bűnhődik! Nem kaphatják meg automatikusan a „pirosötöst”, hanem vigaszágra kerülnek és digitális feladatok megoldásával juthatnak célba!
• A napi feladatok megoldásához jelszóval – melyek az idegen szavak lesznek – segítséget kérhetnek majd az osztályok kijelölt pedagógusoktól!

Remélem, tetszik a játék?

SOK SIKERT AZ OSZTÁLYOKNAK!

LÁSSUK, MELYIK OSZTÁLY A LEGTOLERÁNSABB ÉS LEGKOOPERATÍVABB!

KIKNÉL NINCS KONFLIKTUS, KÉPESEK A KOMPROMISSZUMRA ÉS AZ INKLÚZIÓRA!

Üdvözlettel: Molnár Tiborné igazgató

https://learningapps.org/watch?v=pno512jvn20