Beiratkozás a 2026/2027. tanévre
A kiállítás fő üzenete a fenntartható természethasználatra történő figyelemfelhívás. Magyarországon első ízben 1871-ben rendeztek Országos Vadászati Kiállítást. Az első kiállítás százéves jubileumakor, 1971-ben került sor Budapesten a Vadászati Világkiállításra és a kiállítás ötvenedik évfordulóját méltó módon – emlékév formájában –2021. szeptember 25. és október 14. között fogjuk ünnepelni.
ÖKO- iskolaként bekapcsolódunk az emlékév adta lehetőségek megvalósításába.
Az emlékév alatt tanulóink a pannon régió jellegzetes állataival, köztük vadfajaival, halaival találkozhatnak. Az erdőgazdálkodás, a vadászat, valamint a horgászat a fenntartható természethasználat egy-egy formája, így ezekkel a területekkel mi magunk is foglalkozni fogunk.
Az emlékév indítását összekötöttük az állatok világnapjával.
Mivel TAKTAKENÉZ a TISZA partján fekszik, így mi a Tisza élővilágának megismerésével kezdtük a projektet, de a vadászat és erdőgazdálkodás is távolabbi terveink között szerepel.
A felsős tanulók a POROSZLÓI ÖKOCENTRUMBA látogathattak el, az alsósok a tiszai halakkal ismerkedtek és ezekkel kapcsolatos munkákat készítettek.
Az ökocentrum nagyon sok érdekességet rejtett tanulóink számára. Belépéskor mindenki egy TOTÓT kapott, melyen a tudásukról kellett számot adni a nap végén. A kérdések között voltak olyanok, amelyek a felkészülés időszakára vonatkoztak, s voltak olyanok is, amelyekre csak az Ökocentrum bejárása során lehetett válaszolni.
Az alsós tanulók munkáiból és a felsősök kirándulásának fotóiból összeállítottunk egy-egy tablót, mellyel elindítottuk az emlékévet. Az eseményeket követve reméljük, hogy sok új ismeret és tudás vár ránk az emlékév alatt.
ÁLLATOK VILÁGNAPJA
Az állatok világnapját 1931 óta ünnepelik minden esztendőben Szent Ferenc emléknapján, október 4-én. Azért lett a kiválasztott nap, mert ez Assisi Szent Ferenc halálának napja, egyúttal emléknapja is. Ez a nap tisztelgés az állatok védőszentje, Assisi Szent Ferenc előtt, aki már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen.
A legtöbb róla szóló történetből kiderül, hogy nem csak az emberekért végzett áldásos munkát, hanem az állatokat és a természetet is nagyon szerette. Több legendás történet szól arról, hogy még az állatoknak is prédikált.
Egy ilyen legendás történetet hallgattak meg tanulóink az iskolarádió segítségével és egy nagyon egyszerű TOTÓ kitöltésével ellenőrizték, hogy eléggé figyelmesek voltak-e. Készültek állatos rajzok és tablók is.
Az alsósok a megyei könyvtár támogatásával egy mesejelenettel is gazdagabbak lettek - megnézték, hogyan változott meg Panni és Pötyi kutya élete a helyes táplálkozás, a szelektív hulladékgyűjtés és a helyes internethasználat következtében.
A FARKAS LEGENDÁJA
Egy legenda Gubbio városához kötődik, ahol Szent Ferenc élt egy ideig. A városkát egy kegyetlen és vérszomjas farkas tartotta rettegésben. Szent Ferenc, hogy megmentse a város lakóit, felment a hegyre, hogy megkeresse a farkast. Mikor megtalálta, keresztet vetett, és ráparancsolt az állatra, hogy menjen vele, és ne bántson senkit. A farkas összezárta az állkapcsát, és lefeküdt Szent Ferenc lábai elé. Ferenc azt mondta neki, hogy sok kárt okozott az embereknek, ezért azok elátkozták őt, de hozzátette, hogy azt szeretné, ha békében élne az emberekkel.
Elment a városba a farkassal, ahol mindenki megdöbbenve vette körül őket. A farkas csak az éhség miatt volt vérszomjas, ezért Gubbio lakói ezután rendszeresen etették, így már nem támadott meg soha többé sem állatot, sem embert. Szent Ferenc sokszor prédikált ember és állat kapcsolatáról. Azt mondta, hogy az emberiségnek kötelessége védeni és élvezni a természetet.
Azt is mondják, hogy mikor Ferenc haldoklott, a halálos ágyán megköszönte a szamarának, hogy szolgálta, mindenhová elcipelte, segítette őt, a szamara pedig mellette sírt.
Az állatok világnapjának alapelve, hogy az állatok boldogabbá teszik életünket, segítőtársként és barátként gazdagítják mindennapjainkat.
Totó
Az iskolarádióban hallott történet alapján válaszolj a kérdésekre!
Melyik szentről szólt a mese?
Milyen állat tartotta rettegésben a városkát?
Hol lakott a fenevad?
Mit csinált a szent, amikor találkozott az állattal?
Mit tett az állat ezután?
Mit kért a szent ember az állattól?
Miért volt ilyen vad az állat?
Mit tettek az emberek, hogy megszelídítsék az állatot?
Mit prédikált a szent az ember és állat kapcsolatáról ezek után?
A legenda szerint, amikor haldoklott a szent, halálos ágyán megköszönte kedves állatának, hogy egész életében szolgálta őt. Milyen állat volt ez?
SZERESD TE IS AZ ÁLLATOKAT!
Szeptember végén lehetőséget kaptunk a helyi önkormányzattól, hogy Poroszlóra kiránduljunk. Mivel Taktakenéz Tisza-menti falu, a gyerekekhez közel áll a folyó környezet- és állatvilága, de ezen a kiránduláson sok olyan dolgot tudhattak meg, amiről soha nem hallottak.
A Tisza-tavi Ökocentrum egy magyarországi állatkert és szabadidős élményközpont, amely a Tisza-tó élővilágát és a helyi bioszféra működését mutatja be. A több mint 50 féle hazai hal mellett látható még közel 14 féle kétéltű- és 13 féle hüllőfaj. A tárlat hazánkban egyedülálló. Ismeretterjesztő, oktató, nevelő szerepe kiemelkedő.
Az épületbe lépve, egy sejtelmes víz alatti világ fogadott bennünket. Itt találkozhattunk Magyarország ismert, ám annál ritkábban látott védett halaival, mint pl. a magyar bucó, petényi márna, lápi póc. A leglátványosabb látnivaló az üvegalagútnál várt bennünket, ahol a Magyarországon egykoron élt halóriást, a vizát csodálhattuk meg, amint 1,5-2 méteres példányai a fejünk fölött úsztak át.
Amit felfedezhettünk még:
A tanulók TOTÓ-val a kezükben járták végig az ökocentrumot, mely a látott eseményeket segített rögzíteni. Egy igazi élményekkel teli projektnapot tudhattunk magunkénak a nap végére.
TISZA-TAVI TOTÓ
Hol található a Tisza-tavi Ökocentrum?
Mikor nyitotta meg kapuit az Ökocentrum?
Hány szintes az épület?
Az édesvízi akváriumnak mekkora az össztérfogata?
Melyek itt látható védett halak nevei?
Hogy hívják a Magyarországon egykoron élt halóriást?
Mekkora ez a halóriás?
Mi a neve az I. emeleten található apró vízi lények világát bemutató kiállításnak?
Mi a neve a gyerekek részére kialakított játszó-pihenő kaland teremnek?
Mi a címe a földszinten található állandó jellegű kiállításnak, amely madártávlatból enged bepillantást a Tisza-tavat ábrázoló terepasztalra?
Mi az akvárium és a terrárium közötti különbség?
Mi a neve ennek a kedves színes madárnak?
A kormoránok közepes és nagy méretű, erős testfelépítésű vízimadarak. milyen színű lehet a tollazatuk?
Melyik egy madár neve?
Milyen állat a dámvad?
Milyen agancsa van?
A tábor 3. napjának tematikája a környezettudatosság, természeti értékeink és környezetszépítés volt. Reggel az iskola és környezetének szépítésével kezdtünk. Beszélgettünk a sziklakertről, annak készítéséről, a sziklakertbe ültethető növényekről. Kövirózsát ültettünk. Még a délelőtt folyamán a helyi adottságokhoz kötődően a Tisza bemutatására került sor. Ehhez a témához meghívtuk a felsős földrajz, ének szakos tanárnőt, ezáltal kapcsolódtunk az átmeneti programunkhoz. Ebéd után a szabad játék idejében önfeledt játék következett: foci, labdázás, tollasozás.
A délután egyik témája a környezetvédelem és fogyasztóvédelem. Beszélgettünk a szelektív hulladékgyűjtésről, a környezettudatos vásárlásról, az egészséges életmódról. Ezt követte egy környezetvédelmi kvízsor, melyet közösen beszéltünk meg. Majd a gyerekek által szelektíven gyűjtött hulladékból többféle ötletes alkotást készítettek. Ez a feladat nagyon tetszett a gyerekeknek.
Az uzsonna után a népi gyógymódok megismerése, hagyományápolás következett.
Végül gyógyteát készítettünk: citromfű és menta levelekből, melyet közösen el is fogyasztottunk. Mindenkinek ízlett és nagyon jól esett így együtt teázni a nap végén, s megtervezni a másnapi kirándulást a természetbe.
Másnap külső buszos kirándulás következett a Zempléni hegységbe. Kovácsvágáson a János vára kilátóhoz mentünk fel 1050 tagos fenyődeszkákból épített lépcsősoron. Eléggé elfáradtunk mire a kilátóhoz felértünk. Kárpótolt minket a panoráma ami elénk tárult, gyönyörű rálátás nyílt a hegyközi falvakra. Útközben többször megpihentünk és beszélgettünk az erdő élővilágáról.
Pálházán fagyiztunk, majd az erdei kisvasúttal Kőkapura utaztunk, mely Magyarország legrégebbi erdei vasútja. A vadregényes természeti környezet megérintett minket, a csónakázó tó partján, a sziklaszirten magasodó kastélyépület látványa pedig magával is ragadott. Megtekintettük a honfoglaló vezéreinket valamint a nagy uralkodóinkat megformázó fa szoborcsoportot.
A kirándulás a tanulóknak sok-sok élményt nyújtott, sokat tanulhattak, nagyon jó hangulatban telt. Kicsit fáradtan, de jó érzéssel térhettünk haza.
Környezeti nevelési projekthét
Nyári élménytáborunk egyik csoportja a szülőföldet, azaz Magyarországot ismerte meg és járta be képzeletben a nagy tájait, híres városait. Az is célunk volt a projekttel, hogy a gyermekek felfigyeljenek a természet szépségére, érezzék a felfedezés örömét, izgalmát, amikor számukra ismeretlen dolgokkal találkoznak.
Egy lepedőre készítették el az ország térképét és minden nap kiszínezték azt a tájat, amelyet képzeletben bejártak. Az ország domborzata, hegyei, folyói, tavai mind-mind ismertekké váltak a kirándulás során. Míg a tájakat megismerték, folyamatosan beszéltek a természet fontosságáról, az ott élő állatok és növények és az ember kapcsolatáról.
A környezeti nevelést nagyon fontosnak tartjuk a természeti környezetünk megőrzése szempontjából, de nagyon lényeges a gyermek egész személyiségének alakulása szempontjából is. Segít a személyes felelősség tudatának kialakításában, és abban, hogy a személyiségük egészségesen fejlődjön. A környezeti nevelésen keresztül ráébreszthetjük a gyermekeket a természet szépségének észrevételére, megfigyelésére.
A környezeti nevelésnél használt feladatok segíthetik a gyermekek érzelmi és esztétikai nevelését is. Mindannyian megelégedéssel tekintettek produktumaik felé és valamennyien örömmel zártuk a projekthetet.
1849 október 6-án, korán reggel Aradon 12 magyar honvéd-tábornokot és egy ezredest végeztek ki Ferenc József parancsára, amiért az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc eseményeiben aktívan közreműködtek és ezzel felségárulást követtek el. A halálra ítéltek mindegyike a golyó általi halált kérelmezte, mivel az akasztás mindig is a köztörvényes bűnözők kivégzési módja volt, ami nem méltó egy katonatiszthez. Az osztrák hatóságok a 13 elítélt közül, csak négynek engedélyezték ezt a halálnemet: Lázár Vilmosnak (ő volt az ezredes köztük), gróf Dessewffy Arisztidnek, Kiss Ernőnek és Schweidel Józsefnek. A többi 9 halálra ítélt magyar tábornokon akasztással hajtották végre az ítéletet, ők a következők voltak: Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knézich Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és végül gróf Vécsey Károly.
Ugyancsak október 6-án, de Pesten végezték ki Batthyány Lajos volt magyar miniszterelnököt is. Az ő esetében szintén kötél általi halál volt az ítélet, de felesége, Zichy Antónia egy cipóba sütve kést csempészett börtönébe, amivel megsebezte nyakát. A seb miatt lehetetlenné vált az akasztás, így végül vele is sortűz végzett.
A végrehajtott kivégzések során minden vértanú elmondhatta utolsó mondatát, melyet feljegyeztek az utókor számára:
-- Aulich Lajos (1793–1849): „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.”
-- Damjanich János (1804–1849): „Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”
-- Dessewffy Arisztid (1802–1849) „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”
-- Kiss Ernő (1799–1849) „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”
-- Knezić Károly (1808–1849) „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”
-- Láhner György (1795–1849) „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.”
-- Lázár Vilmos (1815–1849) „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”
-- Leiningen-Westerburg Károly (1819–1849) „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.”
-- Nagysándor József (1803–1849) „De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”
-- Poeltenberg Ernő (1808–1849) „Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”
-- Schweidel József (1796–1849) „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”
-- Török Ignác (1795–1849) „Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”
-- Vécsey Károly (1803-1849) „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”
Nemcsak utolsó mondataik maradtak meg az utókor számára, hanem emlékük is örökké megmarad, míg magyar ember él a Földön.
Az osztályok egy-egy gyertya meggyújtásával hajtottak fejet a tiszteletükre készített emlékfal előtt és egyéni projektek készítésével adtak számot a tanulók ismereteikről.
PROJEKT
Ma rájuk emlékezünk
Az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepükért Aradon október 6-án kivégeztek tizenhárom honvédtisztet. Batthyány Lajost, az első felelős magyar miniszterelnököt pedig Pesten. A kivégzés előzménye a világosi fegyverletétel volt, melyre 1849. augusztus 13-án került sor. Görgey Artúr honvédhadserege az orosz cár inváziós hadserege előtt tette le a fegyvert.
Ki volt a 13 aradi vértanú? Keresd ki a nevüket könyvből vagy internetről és másold ide. Pontot csak akkor kapsz, ha hibátlanul írod le a nevet. Bármilyen hiba esetén már nincs pont! Vigyázz a helyesírásra!
1___________________________________
2___________________________________
3___________________________________
4___________________________________
5___________________________________
6___________________________________
7___________________________________
8___________________________________
9___________________________________
10__________________________________
11__________________________________
12__________________________________
13__________________________________
A következő kérdésekre is kutatással találod meg a helyes megoldást!
Milyen volt az 1848-49-es zászló? Készítsd el a négyszögbe!
KÖSZÖNJÜK A PROGRAMOKAT
Taktakenéz Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Magyar Falu Program Falusi Civil Alap keretében „civil közösségi tevékenységek és feltételeinek támogatása” című alprogramhoz.
A Magyar Falu Program célja az 5000 fő lakosságszám alatti települések hátrányainak enyhítése, olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek vonzóvá teszik az ott élők számára a településeket.
Taktakenézen is több helyi rendezvény valósulhatott meg a pályázati forrásból, s többek között a falu gyermekei is részesei lehettek a programoknak. Nagyon örültünk ezeknek a lehetőségeknek, mivel a családok anyagi lehetőségei nem engedik meg, hogy ilyen jellegű programokra vigyék el a gyerekeket. A következő rendezvényeken vehettek részt a tanulók:
Köszönjük az Önkormányzatnak, hogy biztosította az iskolás korú gyerekeknek ezeket a programokat, mivel segítik tanulóink nevelését és szocializációját! A gyermek a szocializáció során sajátítja el a társadalom értékeit, szokásait, szabályait. Megtanulja, hogy hogyan kell viselkednie különböző helyzetekben, hogyan lépjen kapcsolatba másokkal, A gyerekek az ilyen alkalmakkor sokat tanulnak a körülöttük lévők viselkedéséből, akkor is, ha célzottan éppen nem tanítják nekik. Ezek a szabadidős programok sok ilyen lehetőséget adtak tanulóinknak.
A PETŐFI-NAPOK VÍRUSMENTES ÚJRAGONDOLÁSA
A Petőfi-napok programsorozata egy közel 20 éves múltra tekint vissza. A közös megnyitó ünnepség hangulata, a Petőfi-szavalóverseny, plakátkészítés, rajz- és kézműves foglalkozások, sportnap, túranap, mind-mind a programsorozat része. A vírustól való félelem azonban sok mindent felülír, s újratervezést kíván.
Így ezen az éven mi is újragondoltuk a programokat, s a nagyobb csoportosulással járó eseményeket nem tartottuk meg. Lehetőség azonban most is volt arra, hogy a versenyezni vágyók összemérhessék tudásukat, s az osztályok is elkészítették a szokásos Petőfi témájú tablójukat.
A poroszlói ökocentrumban járva felfedeztünk egy tablót, mely azt hirdette, hogy Petőfi Sándor is járt itt egy nagy árvíz idején, s ő maga is megcsodálta a Tisza hatalmas erejét. Mivel mi is a Tisza mellett lakunk, s bizony a falut is már többször fenyegette az árvíz, - sőt a falu lakosságának el is kellett költözni az eredeti faluból – kézenfekvő volt a soron következő téma: Petőfi + Tisza + árvíz.
Míg az alsósok tiszai plakátokat készítettek, halakat kézműveskedtek és a kenézi címert rajzolták meg, addig a felsősök a Petőfi idézetet jelenítették meg a plakátokon, a taktakenézi képzelt árvizet rajzolták le és esszét írtak Ó-Kenéz helyéről és a költözés okáról.
Nagyon jó téma kerekedett ki és bár a sportos programok elmaradtak, a gyerekek élvezték a projekt-feladatokat és igényes munkák születtek.
Petőfi-napok feladatai a felsős osztályoknak
Poroszlón járva, minden felsős osztály elolvasta, hogy Petőfi Sándor éppen Poroszlón csodálta meg a Tisza erejét és hatalmasságát és ő maga is szemtanúja volt egy, az 1847-ben zajló árvíznek. Ekképp fogalmazta meg naplójában élményeit:
"A fogadótól jobbra-balra tengert láttunk, melyben nyakig úsznak a fák, mint valami szerencsétlen hajótörést szenvedők. A víz közepén nyúlik végig, mint a magyar nadrágon a zsinór, az a nevezetes töltés, melynek oly sok ló köszönheti már, hogy e siralom völgyéből Ábrahám kebelébe jutott. Hosszasága egész félórányi ugyan, de jó időben négy lovas kocsi – nyolc ökör segítségével – egy nap alatt is megjárja. Száraz időben az a szép tulajdonsága van, hogy oda varázsolja az alföldre a Kárpátok táját, olyan hegyek és völgyek keletkeznek rajta. E tekintetből jónak láttam leszállni a gyorsszekérről, s gyalog zarándokolni át a töltésen, hogy a feldőlés ellen biztosítsam magamat, mert én fejemmel szerzem ugyan kenyeremet, de azért nyakamat sem imádon kevésbé, mint fejemet. A gyorsszekérnél egy óranegyeddel elébb értem a Tisza hídjához, s ez alatt gyönyörködve néztem jobbra-balra a tájat, mely a kiöntés által hasonlíthat Amerika őserdeihez regényességében. És az az átkozott szabályozás majd mind e regényességnek véget fog vetni; lesz rend és prózaiság. Bizony nem szeretnék mostanában a Tiszának lenni. Szegény Tisza! eddig kénye-kedve szerint kalandozta be a világot, mint valami féktelen szilaj csikó; most pedig zablát vernek szájába, hámba fogják, s ballaghat majd szépen a kerékvágásban."
Jelenítsétek meg a leírtakat egy tablón. A kép hűen ábrázolja a leírtakat! 4 db A/4-es rajz összeillesztésével készüljön el a tabló. Minden rész más-más gyerekcsoport munkája legyen, melyet a hátoldalra fel is kell írni. A 4 rajz önállóan is megállja a helyét, de összeillesztve is egységes képet alkosson!
Egyéni pályázati lehetőség:
Egy képzelt árvíz megjelenítése, ha a falunkat elöntené a Tisza. Felismerhető legyen a falu egy-két jellegzetes épülete. A/4-es rajz bármilyen technikával.
Miért hagyta el a lakosság Ó-kenézt és költözött a falu lakossága Taktakenéz jelenlegi helyére? Kutatás az interneten, kutatás a nagyszülőknél. Lehet kézzel írott vagy nyomtatott.
Petőfi-napok feladatai alsós osztályoknak
Készítsetek tablót kedves folyónkról, a Tiszáról, melyet Petőfi Sándor is megénekelt Tisza című versében:
„Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére.
A folyó oly símán, oly szelíden
Ballagott le parttalan medrében,
Nem akarta, hogy a nap sugára
Megbotoljék habjai fodrába’.”
Egyéni pályázati lehetőség:
Beadási határidő: 2020. október 12.
Júniusi Élménytáborunkban az 1-2. osztályos tanulók a Mesék Birodalmában jártak. Minden napra jutott egy új mese, melyet élményszerűen feldolgoztak, eljátszottak. A mesék szerepe a gyermekek életében rendkívül sokrétű. A mesék sokat segítenek a gyerekeknek, hogy fejlettebb legyen a szókincsük, jobb legyen a szövegértésük. Kutatások szerint könnyebben tanulnak meg ezek a gyerekek olvasni, illetve jobb rajzkészséggel és képzelőerővel rendelkeznek.
A környezeti nevelés elkezdéséhez is egy biztos alap a mese. Sok olyan tartalmú mese van, melyek a növények, állatok szeretetére buzdítanak. Mi is szívesen nyúlunk ezekhez a történetekhez, hiszen rajtuk keresztül könnyebb a természet ösvényeire lépni, s a gyerekek környezeti nevelését elkezdeni.
A Mesék Birodalmában állatokkal találkoztak, megszemélyesítették őket, madárfészket építettek, állathangokat utánoztak, növényeket ültettek. Reméljük, nem térnek le a helyes ösvényről később sem!