A halloween eredete

The World Book Encyclopedia szerint: „Egy ókori pogány ünnepre vezethető vissza, melyet a kelták tartottak több mint 2000 évvel ezelőtt. A kelták úgy hitték, hogy a halottak ebben az időszakban az élők között járkálnak. A samhain alatt az élők találkozhattak a holtakkal”

A Biblia azonban egyértelműen azt tanítja, hogy „a halottak semmit sem tudnak” (Prédikátor 9:5). Így hát kizárt, hogy a halottak kapcsolatba lépjenek az élőkkel.

Szokások

Jelmezek: szellemek, vámpírok, vérfarkasok, pókok, boszorkányok és zombik. A kelták ijesztő jelmezeket viseltek, hogy a bolyongó szellemek őket is szellemeknek nézzék, és így ne essen bántódásuk.

Cukorka és édesség: a jelmezbe öltözött gyerekek cukorkát kaptak onnan, ahová bekopogtak

Tökök és töklámpások: A lámpások többféle célt szolgáltak. Egyrészt, hogy Samhain éjszakáján megvilágítsák az utat, másrészt hogy szellemeket és egyéb alvilági lényeket szimbolizáljanak, illetve hogy megvédjék azoktól önmagukat és otthonaikat.

A MI HALLOWEEN ÜNNEPÜNK

Az alsós osztályok a megyei könyvtár támogatásával egy kézműves foglalkozáson vettek részt, ahol pókokat készítettek és szellemfejet lufiból. A gyerekek nagyon élvezték a tevékenységet és örömmel vitték haza az elkészített ajándékokat.

A felsősök az őszi szünetre kaptak feladatokat. Nem volt kötelező, de akinek volt kedve, az szórakozva tanulhatott. A feladatok között volt digitális és papíralapú, angol és magyar nyelvű, tudást mérő és kreativitást igénylő, így mindenki megtalálhatta a képességeinek és kedvének valót. A legjobbak dicséretben részesültek a magatartás táblán.

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki. 1990 májusa óta a forradalom október 23-i kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe.

1956. október 23-ára a budapesti Műszaki Egyetem hallgatói békés felvonulást szerveztek, de a békésnek induló felvonulásból fegyveres felkelés lett. Október 24-től a főváros utcáin, terein főleg fiatalokból álló fegyveres csoportok alakultak (a „pesti srácok”), amelyekhez honvédek, katonatisztek is csatlakoztak. A forradalom fontos momentuma volt a szovjet rendszer szimbólumainak megsemmisítése és a Rákosi - címer Kossuth-címerre cserélése. 1949 és 1956 között ugyanis a Rákosi-címerként emlegetett kép volt a hivatalos magyar zászló közepén, amelyet a tüntetők kivágtak lobogóból. A lyukas zászló azóta az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc jelképévé vált.

Iskolánk tanulói minden évben megemlékeznek az ünnepről. Szokás szerint irodalmi műsorral készülnek a 6. osztályosok és az énekkar, az iskola tanulói a tornateremben összegyűlve, megnézik a műsort. Az éven azonban ezt az ünnepet is átgondoltuk, hogy ne legyen egyszerre nagy tömeg együtt.

A tanulóknak időben meghirdettünk egy rajzpályázatot A LYUKAS ZÁSZLÓN TÚL címmel. Az elkészült rajzokból kiállítást terveztünk a projektnap reggelére. A gyerekek sok szép munkát hoztak a felhívásra. Elsősorban a fegyverek és tankok jelentek meg a lyukas zászlón áttekintve, de születtek rajzok a fiatal forradalmárokról is. A 6. osztályos tanulók egy emlékfalat készítettek, melyen 56 történetét olvasgathatták az érdeklődők. Magyar órákon 56-os verseket olvastak és jelszavakat kerestek a gyerekek, melyet plakáton meg is jelenítettek. A Tökéletlen Történelem sorozat 56-os kisfilmjét megnézték, megbeszélték és egy, a filmhez kapcsolódó szövegértő lapot is feldolgoztak. Az alsósok nemzeti jelképeket készítettek, melyekből a hősök emlékművéhez helyeztek el néhányat és egyet mindenki hazavihetett. A felsősök kutató munkára jelentkezhettek, melynek Nagy Imre és az 56-os események voltak a témái. A bejárat előtti térre egy hatalmas lyukas zászlót festettünk és a DÖK megkoszorúzta a hősök emlékművét.