TAKTAKENÉZI PETŐFI SÁNDOR
ÁLTALÁNOS ISKOLA

JÓ SZELET, NYOLCADIKOSOK!

„Ha nem ismerjük a kikötőt, nem lesz jó szelünk soha.”

Elballagtak a nyolcadikos tanulóink. Velük ünnepeltek a szülők, barátok, iskolatársak Jó utat, jó szelet és egy biztos iránytűt kívántunk számukra, s azt, hogy mindenki találja meg a legjobb kikötőt. S ahogy a lufik szabadon elrepültek nűsoruk végén, ők is így kelnek szárnyra a széllel, hogy új kikötőt, új iskolát keressenek. A ballagási ünnepség után búcsútáncukat nézhettük még meg, mellyel az utolsó próbatételt is teljesítették.

Természetesen nem csak számukra, hanem valamennyi diák számára elérkezett a várva várt VAKÁCIÓ!

Előtte azonban minden tanuló az évzárón átvette éves munkájának bizonyítékát, a BIZONYÍTVÁNYT. Kinek ilyen, kinek olyan, ahogy a végzett munka is különböző volt. A legszorgalmasabbak könyvet és oklevelet is kaptak, többen igazgatói és nevelőtestületi dicsérettel zárták a tanévet.

Krucsai János Ferenc 6. osztályos tanuló vehette át a Kiss Attila Alapítvány díját az iskola egyik legsikeresebb tanulójaként. Vadász Adrián Ronaldó 6. osztályos tanuló pedig az iskola legsikeresebb tanulójának járó Petőfi-plakettel térhetett haza. A tanév legsikeresebb sportolói lettek: Tóth Ketrin 7. osztályos tanuló és Lakatos Brendon 8. osztályos tanuló.

„Végre itt a szünidő,

Játékra is van idő.

Vége van a tanulásnak,

Helye van a kacagásnak.

Pihennek a tanárok,

Örülnek a diákok.”

UTAZÁS A HORTOBÁGYRA

A Hortobágy, Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely 20 éve a világörökség része. Ez a puszta nem az erdők kiirtásának és a folyószabályozásnak köszönhetően jött létre, hanem a természet ajándéka.

Reggel a nagy hortobágyi vásárok helyszínére érkeztünk, a híres Kilenclyukú hídhoz, mely a Hortobágy jelképe, Magyarország máig leghosszabb és legszebb közúti kőhídja. A vásárosok kedvesen kínálták népi kézműves portékáikat. A gyerekek örömmel fedeztek fel a területet. Többen átsétáltak a híres hídon, voltak, akik a vízhordó szoborcsoportnál fotózkodtak, vagy kipróbálták a gyógyító padot. Megtudtuk, hogy névadónk, Petőfi Sándor is járt a Hortobágyi csárdában 1842- ben.

A Kilenclyukú híd közelében elhelyezkedő madárparkban egy úgynevezett látványkórház is üzemel. Itt megnézhetjük a lábadozó madarakat, vagy hogy miként zajlik egy műtét. A kórház célja a sérült madarak gyógyítása, kezelése és visszaengedése a természetbe. Évente átlagosan 400-600 madár fordul meg a kórházban. Parkjában jellegzetes népi játékok vannak, melyet örömmel vettek birtokba tanulóink.

Délután kisvonatra ültünk, mely a halastavak mentén zakatolt a Hortobágy szívébe. A Hortobágyi-halastavi tanösvénytúra során megismerhettük a tavak és nyílt vizű mocsarak állat- és növényvilágát, melyet ÖKO-iskolaként érdeklődve szemléltünk.

Minden gyermekben ott lapul egy kis tehetségcsíra, mely arra vár, hogy a megfelelő körülmények között kibontakozhasson. Mi, pedagógusok valójában kertészek vagyunk, akik figyelemmel kísérjük ahogyan a csirából egy gyönyörű virág születik.

Ehhez a kis „csírát” öntözni, táplálni kell sok-sok élménnyel, versennyel, a világ felfedezésével. Ha nem biztosítunk számtalan lehetőségeket egy gyermek számára, talán soha nem derül ki, miben lett volna tehetséges.

Iskolánk tanulói nagyon tehetségesek a labdarúgás területén. Halász Tamás testnevelő tanár koordinálja a sporttehetségeket. Fiú és lány csapataink is vannak a Bozsik-programban és szép eredményeket értek el a tavaszi idényben is. A Diákolimpiára is beneveztünk. A Kis Iskolák Sportversenyén eljutottunk a megyei döntőbe. A megyei döntő helyszíne Miskolc Egyetemváros volt. Ide utazott csapatunk, hogy megmérettesse magát. Az egyetemi műfüves futball arénában játszhattak tanulóink. Az ellenfelek játékosai közül többen is igazolt játékosok voltak különböző egyesületeknél, de ennek ellenére nem vallottunk szégyent. A III-IV. korcsoportos csapatunk IV.helyezett lett a diákolimpián.

Vargáné Kozsik Judit a rajztehetségeket segíti. A B-A-Z Megyei Balesetmegelőzési Bizottság tavaszi pályázatán Krucsai János Ferenc tanulónk megyei I. helyezett lett rajzával. A díjat május 27-én , egy gyereknap keretében vehette át. A pénzjutalom mellett jutalma volt egy színes program is.

Glonczi Márk 6. osztályos és Balogh Attila 7. osztályos tanuló díjazott lett a Prügyi Roma Nap alkalmából meghirdetett rajzversenyen.

Iskolánk 4 tanulója részt vett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által meghirdetett kreatív fotópályázaton, amelyet második alkalommal hirdettek meg.

A pályázat témája: A hal, mint étel!

A sikeres pályázathoz 3 telejésítendő feltétel volt:

- fotó egy elkészült halas ételről

– a pályázati étel receptje (hozzávalók+elkészítés leírása)

– néhány szó (maximum 5 mondat) hogy Miért együnk halat?

Lakatos Anett Virginia 6. osztályos tanuló töltött csukája bekerült korcsoportjának 5 legjobbja közé.

Iskola-közösségi partnerség az egyenlőtlenségek és kirekesztés visszafordításáért

Az Inlcusion4Schools név mögött a társadalmi kohézió és integráció gondolata húzódik meg. Az Inclusion4Schools központi célja a hátrányos helyzetű régiókban található szegregált iskolák támogatása a közvetlen társadalmi környezetükkel való kapcsolat kialakításában. A projekt konzorciumi partnerei Albániából, Bulgáriából, Magyarországról és Szlovákiából származnak. Iskolánk, a Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola is a magyarországi partnerek egyike.

Az iskoláknak jelentős szerepe van a társadalmi egyenlőtlenségek leküzdésében, de önmagában egy iskola nem tud csodát tenni. Az iskolákhoz szorosan kapcsolódó közösségeknek nagyobb szerepet kell vállalniuk az iskolák támogatásában, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. A szolidaritás erősítése nélkül nem tudunk megbirkózni a közeljövő kihívásaival. Az előrelátható környezeti, gazdasági és társadalmi válságok a társadalmi egyenlőtlenségek elmélyüléséhez fognak vezetni.

2021. augusztusában vette fel a kapcsolatot iskolánkkal az Inlcusion4Schools projekt munkatársa. Az első csoportos találkozásra 2022. február végén került sor, amikor is a projekthez tartozó szakemberek – közöttük Horváth Aladár is – megismerkedtek iskolánkkal. Egy nemzetiségi óra megtekintése után a helyi problémákról beszélgettünk. Majd az Inclusion4Schools projekt keretén belül Magyarországon elsőként 2022. április 28-án Taktakenézen valósult meg a Nyitott Iskola Tudásmegosztó fórum. A közösség képviseletében a helyi pedagógusok, szülők, a helyi önkormányzat, valamint a kisebbségi önkormányzat képviselői is részt vettek. Az előadók voltak:

• Molnár Tiborné, intézményvezető - Petőfi Sándor Ált. Isk., Taktakenéz – Hogyan készítjük mi föl a diákokat a továbbtanulásra?
• Tarnóczi Eszter, családsegítő – Milyen akadályokkal szembesülnek továbbtanuló diákjaink szülei?
• Derdák Tibor, igazgatója - Ámbédkar Iskola, Miskolc - Egy fajta út - lehetőségek bemutatása
• Bukta Márta, főigazgató - Szerencsi Szakképzési Centrum - Karrier - és rugalmas tanulási utak a szakképzésben - a szakképzés átalakulás 2020 óta

Az előadások után jó hangulatú műhelymunka következett 3 csoportban 3 témát feldolgozva:

1. Milyen közösségi megoldásokban gondolkodhat a középiskola és a közösség a diákok lemorzsolódásának megelőzésében?
2. Mit tud nyújtani a helyi, taktakenézi általános iskola a középiskolában továbbtanuló diákoknak?
3. Mit tehet a középiskola az egyes diákok iskolában tartása terén a tanuló szintjén? A család szintjén?

A projektben való munka folytatódik a következő tanévben is.

PÉNZ7

A 2021/2022. tanévi PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahétre regisztrált iskolák száma 1.029 volt és köztük voltunk mi is. Az Európa szerte közel 30 országban egy időben zajló kezdeményezés célja, hogy már fiatal kortól segítse a pénzügyi ismeretek elsajátítását, a pénzügyi kultúra fejlesztését és felhívja a figyelmet a pénzügyi tudatosságra. Ebben a tanévben a „Pénzügyi tervezés és megtakarítások” témakörben szerveztük a 3-8. osztályoknak a projekthetet. Ha már fiatal korban megtanítjuk gyermekeinkkel a tudatos tervezést, akkor valószínűleg ezt felnőttként is használni fogják és megtakarításaik lesznek az életben. A tanórákon elsajátított ismereteket egy verseny keretében számon is kértük. Sok hasznos ismerettel lettek gazdagabbak a tanulók.

821 ISKOLA CSATLAKOZOTT A 2022-ES DIGITÁLIS TÉMAHÉTHEZ

A Digitális Témahéthez csatlakozó iskoláknak lehetőségük nyílik az általuk választott témákat digitális eszközökkel és módszerekkel feldolgozni. Iskolánk 3 projekttel csatlakozott a témahéthez:

• Mátyás udvara
• Hagyományőrző Krónika
• Médiatudatosságra nevelés

A témahéten a feladatok papíralapon és digitálisan is készültek. A Mátyás udvara projektből egy prezentáció és egy írott krónika készült. A Hagyományőrző Krónika díszes kódex formában és nyomtatott újságként is elkészült. A médiatudatosságra nevelés és mérés digitális formában valósult meg.

A FÖLD NAPJA VOLT A FENNTARTHATÓSÁGI HÉT MEGNYITÓJA

Április 22-én ünnepeltük a Föld Napját. A ZölDÖK kis riportereinek rádióműsorával kezdtük a napot és rajzok, plakátok készültek a nap folyamán. Elkészült egy olyan földgömb is, mely a viruló, egészséges Földgolyót szemlélteti.

Hétfőtől egész hetes fenntarthatósági témahét vette kezdetét, melynek egyik fontos témája az élelmiszerpazarlás volt. Ehhez kapcsolódtak a heti feladatok és versenyek is.

Szakmai nap a fenntarthatóság szolgálatában a Szerencsi Tankerületi Központ Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskolájában

2022. március 25.

A FÖLD ÜZENI: ÉBRESZTŐ

09.00 - 09.15

Megnyitó

Köszöntő: Molnár Tiborné intézményvezető

09.15 – 09. 35

„Új kompetenciaterület-környezeti nevelés 2020-tól!”

Környezettudatosság és fenntartható fejlődés az oktatásban

Előadó: Gulyás Istvánné

09.40 – 10.25

„Mentsd meg a jövőt!”

A fenntarthatóság kultúrájára nevelés 6. osztályos természettudomány órán

Az órát tartja: Krucsai Krisztina

10.25 – 11.00

Kávészünet

11.00 – 11. 15

Az óra értékelése

Értékel: Farmosi Katalin

11.15 – 11.30

ÖKO-iskola vagyunk!

A Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola ÖKO programjainak bemutatása

Előadó: Halász Tamás

11. 30 – 11.40

„A játék a legnagyszerűbb tanító!”

Játékos szervezetfejlesztés

Játékvezető: Halászné Mitró Csilla

11.40 -12. 00

„Tanulni tanulok!”

Tanulási attitűd és stílus vizsgálatának eredményei a 4. osztályban

Előadó: Szabóné Sallai Judit

Iskolai motiváció mérése a 6.osztályban

Előadó: Halászné Mitró Csilla

12.00 – 12.10

A szakmai nap zárása, értékelése

12.10 – 13.00

Ebéd, kötetlen beszélgetés

Öko-iskolák véleménycseréje

MISKOLCI PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONT

TAVASZI PEDAGÓGIAI NAPOK 2022

LEGO – A KREATÍV JÁTÉK ÉS FEJLESZTŐ ESZKÖZ

Felkérést kapott iskolánk a POK Tavaszi Szakmai Napjának egyik szekciójában egy előadás megtartására az iskolában folyó LEGO oktatásról. Örömmel vettük a felkérést, mivel 2018/19-es évtől dolgozunk a LEGO-programmal és nagyon fejlesztőnek és élményszerűnek találjuk a kisiskolások körében.

A programot Molnár Tiborné intézményvezető mutatta be, majd Szabóné Sallai Judit alsós munkaközösség-vezető feladatokkal prezentálta, hogyan használjuk a mindennapokban a 3 területre kidolgozott programot:

• LEGO-matech
• LEGO-dráma
• LEGO-együttműködés

A legfontosabb, hogy játszanak a gyerekek! Játék közben megtanulják egymás elképzeléseit, ötleteit elfogadni és tiszteletben tartani. Megtanulnak alkalmazkodni, egymástól segítséget kérni, egymás munkáiról értékelést mondani.

A program már a felső tagozaton is folytatódik, de ott már a LEGO robotoké a főszerep.

OLVASÁSNÉPSZERŰSÍTŐ VERSENY A KÖNYVTÁRBAN

A könyvtárnak már akkor fontos feladata van az olvasás megszerettetésében, amikor még kicsi a gyerek és nem tud olvasni. Az olvasás megszerettetéséhez tartozik a könyvek kézbevétele, a képek nézegetése, a lapozgatás öröme. Ilyenkor csodálkozik rá először a gyermek, hogy milyen sokfélék az írott dokumentumok. Az olvasás népszerűsítése is az iskola és a könyvtár feladatai közé sorolható.

Az írni-olvasni tudás, valamint az olvasási készség és az olvasásmegértés fejlesztése a község gyermekeinek körében igen nagy fontosságú. A könyvtárnak fontos szerepe van az olvasáskultúra terjesztésében, az olvasóvá nevelésben, és annak megtanításában, hogyan lehet eligazodni az ismeretek között.

A könyvtári versenyen 3 szöveget kellett elolvasni és feldolgozni a gyerekeknek. A legérdekesebb és leghosszabb egy eszkimó mese volt: Hogyan tanult meg az ember ünnepelni, dalolni és táncolni? A téma azért is szerencsés, mert az ünneplés az összetartozás erősítése és az ünneplés képességét is tanítani kell. Mi is tanítjuk gyermekeinket ünnepelni.

ÜNNEPNAPOKON VERSET MONDUNK

Óvodás, kisiskolás korában mindenki tanul verset, mindenki szaval. Később vannak, akik abbahagyják, vannak, akik tovább művelik érzéssel, szeretettel, örömmel. A verselés komplex élményforrás és élménynyújtás, személyiségfejlesztés, az egészséges lelki fejlődés egyik eleme.

Az ünnepekhez mindig kapcsolódnak versek. A mi gyerekeink is szívesen verselnek, s, hogy kiderüljön, kinek milyen érzéke van a versmondáshoz, nagyszerű lehetőség a Szépkiejtési verseny, melyet minden évben megrendez az iskola. Így volt ez az éven is. Az alsósok örömmel készültek a versenyre, s a legjobb szavalókat a zsűri döntése alapján az iskola jutalmazta. Így ez még nagyobb ünnep lett a jutalmazott számára.

A LOCSOLÓVERSEK IS ÜNNEPET IDÉZNEK

Hagyományőrző iskolaként a Húsvéti ünnepkör sem maradhatott verselés nélkül. A Húsvét a keresztényég legnagyobb ünnepe: a hit és a remény ünnepe. Ez egy valódi örömünnep. Az ünnepet a Biblia szerint Isten rendelte el, amikor a hetedik nap megszentelését megparancsolta. Mi is ünneplőbe öltöztettük a szívünket a Húsvéti ünnepre készülve és felidéztük az ünnephez tartozó hagyományokat. A kisfiúk locsolóverseiért piros tojás járt. A tojások festése minden gyermek számára öröm volt, s az elkészült tojások a falu közepén felállított tojásfát díszítették, mindenki örömére.

Élményközpontú foglalkozások diákoknak a tudatos médiahasználatért

A Bűvösvölgy médiaértés-oktató központokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hozta létre, hogy élményszerű programmal támogassa a médiaértés oktatását a 9-16 éveseknek. Mi a debreceni központba látogathattunk el.

A gyerekek nyolcfős csoportokban dolgoztak a stúdiókban. A négy 60 perces foglalkozásra épülő program a szünetekkel együtt 5-6 órát vett igénybe. Ez idő alatt készítettek újságot, reklámot, hírműsort és filmet is forgattak. Olyan élményekben volt részük, melyek csak a tv és rádió stúdiókban dolgozó embereknek adatik meg.

A filmes foglalkozáson a gyerekek megtapasztalhatták, hogyan áll össze egy néhány jelenetből álló film, és kipróbálhatták magukat a legfontosabb szerepkörökben. A történetet maguk találhatták ki, majd a szereposztás, a párbeszédek felvázolása és a jelmezek kiválasztása után kezdődhetett a forgatás. A díszletautó mindenkinek elnyerte a tetszését.

A híreknek szentelt foglalkozáson egy általuk választott híranyagból több álláspontot bemutató riportot állíthattak össze.

A hangstúdióban saját rádióműsort készíthettek, melyben ők voltak a műsorvezetők, az interjúalanyok és a hírszerkesztők is.

A reklámnak szentelt foglalkozáson megismerkedtek a kereskedelmi kommunikáció alapvető elemeivel. Itt arra is rájöhettek, mivel hatnak rájuk a reklámok, amikor maguk is reklámot készítettek egy általuk választott termékhez.

Köszönjük a lehetőséget a központnak és az ott dolgozóknak. Nagyszerű volt!

2022-ben nehezebb a megemlékezés 1848. március 15-ről, mint egyébként lenni szokott. Most úgy kell megemlékeznünk egy eseményről - mely ugyan vér nélkül kezdődött, de igencsak véresen fejeződött be -, hogy nem is oly távol tőlünk szintén véres háború dúl. A háború híre félelemmel tölt el mindenkit, felnőttet és gyermeket egyaránt. Oly sokat beszéltünk már a háborúk borzalmairól, és nem gondoltuk, hogy egyszer mi is érezni fogjuk a háború közelségét.

Nehéz most a békéről beszélni, miközben a szomszéd országban fegyverek dörögnek és egymást ölik az emberek. Vajon mit érnek el vele? A halottak miatt csak tovább nő a gyűlölet a szívekben. Aki elveszíti a hozzátartozóját, már a békének sem tud igazán örülni. Csak fájdalom és gyűlölet marad, meg a bosszú érzése. Mire jó hát a háború? Van értelme? Ki akar háborút? S aki háborút akar, az harcol is? Sok-sok kérdés fogalmazódik meg bennünk.

Idézzük hát fel a múltat!

„Mit kíván a magyar nemzet?” – hangzott el a kérdés 1848. március 15-én. Ma is ez a kérdés és a válasz is ugyanaz, mint 174 évvel ezelőtt: „Legyen béke, szabadság és egyetértés.”

A tanulókkal az ünnepre készülve beszélgettünk a békéről és a háborúról. Az osztályok egy-egy mondatot fogalmaztak meg, vagy idézetet kerestek és tűztek ki a kokárda köré a paravánra. Ez lett az ünnep aktualitása az éven.

Az énekkar által előadott Kossuth-nóták és a Hagyományőrző szakkör szabadságharcot megjelenítő tánca felidézte számunkra a történelmi múltat. Iskolai megemlékezésünk végén az osztályfőnökök minden tanulónak kokárdát tűztek a ruhájára, mellyel azt kívánjuk kifejezni, hogy - LEGYEN VÉGE, LEGYEN BÉKE!

ŰZZÜK EL A TELET ÉS A GONOSZ SZELLEMEKET!

A ’farsang’ a téli ünnepkört záró, téltemető-tavaszváró rítusok, maszkos alakoskodások, köszöntők összefoglaló megnevezése.

A farsang időszaka vízkereszttől (január 6.) húshagyó keddig tart. Hamvazószerda a nagyböjt első napja.

Az ősi hiedelem szerint a Napot erősíti, hiszen a nappalok és hosszú éjszakák idején a hagyomány szerint elgyengül a Nap és a gonosz szellemek életre kelnek. Ezeket a gonosz szellemeket kell elűzni az álarcok, maskarák viselésével. Az ijesztő jelmezek elűzik a halált is, valamint a telet a hideggel együtt.

Így hát mi is álarcokat terveztünk. A fiúk busó álarcot készítettek, mivel Magyarországon hagyománya van a busójárásnak. A lányok inkább a velencei karneválok mintájára készítettek díszes, csillogó álarcokat. Szép munkák születtek. Feltettük az álarcokat és reméljük, sikerül nekünk is elűzni a telet és a gonosz szellemeket.