1849 október 6-án, korán reggel Aradon 12 magyar honvéd-tábornokot és egy ezredest végeztek ki Ferenc József parancsára, amiért az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc eseményeiben aktívan közreműködtek és ezzel felségárulást követtek el. A halálra ítéltek mindegyike a golyó általi halált kérelmezte, mivel az akasztás mindig is a köztörvényes bűnözők kivégzési módja volt, ami nem méltó egy katonatiszthez. Az osztrák hatóságok a 13 elítélt közül, csak négynek engedélyezték ezt a halálnemet: Lázár Vilmosnak (ő volt az ezredes köztük), gróf Dessewffy Arisztidnek, Kiss Ernőnek és Schweidel Józsefnek. A többi 9 halálra ítélt magyar tábornokon akasztással hajtották végre az ítéletet, ők a következők voltak: Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knézich Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és végül gróf Vécsey Károly.

Ugyancsak október 6-án, de Pesten végezték ki Batthyány Lajos volt magyar miniszterelnököt is. Az ő esetében szintén kötél általi halál volt az ítélet, de felesége, Zichy Antónia egy cipóba sütve kést csempészett börtönébe, amivel megsebezte nyakát. A seb miatt lehetetlenné vált az akasztás, így végül vele is sortűz végzett.

A végrehajtott kivégzések során minden vértanú elmondhatta utolsó mondatát, melyet feljegyeztek az utókor számára:

— Aulich Lajos (1793–1849): „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.”

— Damjanich János (1804–1849): „Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”

— Dessewffy Arisztid (1802–1849) „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”

— Kiss Ernő (1799–1849) „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”

— Knezić Károly (1808–1849) „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”

— Láhner György (1795–1849) „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.”

— Lázár Vilmos (1815–1849) „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”

— Leiningen-Westerburg Károly (1819–1849) „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.”

— Nagysándor József (1803–1849) „De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”

— Poeltenberg Ernő (1808–1849) „Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”

— Schweidel József (1796–1849) „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”

— Török Ignác (1795–1849) „Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”

— Vécsey Károly (1803-1849) „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”

Nemcsak utolsó mondataik maradtak meg az utókor számára, hanem emlékük is örökké megmarad, míg magyar ember él a Földön.

Az osztályok egy-egy gyertya meggyújtásával hajtottak fejet a tiszteletükre készített emlékfal előtt és egyéni projektek készítésével adtak számot a tanulók ismereteikről.

PROJEKT

Ma rájuk emlékezünk

Az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepükért Aradon október 6-án kivégeztek tizenhárom honvédtisztet. Batthyány Lajost, az első felelős magyar miniszterelnököt pedig Pesten. A kivégzés előzménye a világosi fegyverletétel volt, melyre 1849. augusztus 13-án került sor. Görgey Artúr honvédhadserege az orosz cár inváziós hadserege előtt tette le a fegyvert.

Ki volt a 13 aradi vértanú? Keresd ki a nevüket könyvből vagy internetről és másold ide. Pontot csak akkor kapsz, ha hibátlanul írod le a nevet. Bármilyen hiba esetén már nincs pont! Vigyázz a helyesírásra!

1___________________________________

2___________________________________

3___________________________________

4___________________________________

5___________________________________

6___________________________________

7___________________________________

8___________________________________

9___________________________________

10__________________________________

11__________________________________

12__________________________________

13__________________________________

A következő kérdésekre is kutatással találod meg a helyes megoldást!

1. Ki volt a „veretlen hadvezérként” elhíresült tábornok, a szerb óriás?

• Aulich Lajos
• Knezich Károly
• Damjanich János

2. Ki búcsúzott az elhunyt Damjanichtól kézcsókkal örök „posthumus” békét kötve vele?

• Gróf Batthyány Lajos
• Nagysándor József
• Gróf Vécsey Károly

3. Ki kísérelt meg öngyilkosságot a felesége által becsempészett tőrrel a kivégzés előtti napon?
   • Gróf Dessewffy Arisztid
   • Pöltenberg Ernő
   • Gróf Batthyány Lajos

4. Miért lőtték Kiss Ernőt közvetlen közelről fejbe?

• Mert nem sikerült felakasztani
• Mert az első három lövésből csak egy találta el, az is a vállán.
• Mert így kérte

5. A kivégzés előtt várépítésről olvasgató Török Ignác mit tanított Görgeynek és Klapkának?

• Jogot
• Erődítéselméletet
• Történelmet

6. Ki vezénylet maga tüzet kivégzésekor?

• Gróf Batthyány Lajos
• Aulich Lajos
• Damjanich János

Milyen volt az 1848-49-es zászló? Készítsd el a négyszögbe!