HAT-KP-01-2022/1-001557
Határtalanul Pályázat hetedikeseknek
Prügyiek és taktakenéziek Erdélyben
Megvalósítás időszaka: 2023.03.27. - 2023.04.01.
Elnyert támogatási összeg: 4.192.800 Ft,
azaz Négymillió-egyszázkilencvenkettőezer-nyolcszáz Ft

Határtalanul pályázat logója


HAT-KP-1-2024/1-001396
Határtalanul! program Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek (2024.)
Taktakenézi és Taktaharkányi diákok Erdélyben (Erdély)
Megvalósítás időszaka: 2025.03.18.- 2025.03.23.
Elnyert támogatási összeg: 5 382 000 forint
azaz ötmillió-háromszáznyolcvankettőezer forint

Határtalanul pályázat logója


HÚSVÉT – HAGYOMÁNYŐRZŐ PROGRAM

„Gyermekkoromnak szép emléke,
Köszöntelek, húsvét vasárnap!
Száll a szívemre égi béke
Ünnepén a Feltámadásnak.
/Benedek Elek/

Hagyományőrző programsorozatunk keretében a 6. osztály tanulói készültek műsorral és mutatták be a Húsvéti ünnepkörrel kapcsolatos népszokásokat, néphagyományokat.

A húsvét a kereszténység egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, amelyen Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. A rügyező fák, a tavaszi virágok, a bimbózó növények, mind a természet újjászületését, feléledését jelzik.

Húsvét a nagyböjt végén, a nagypénteket követő vasárnapon van. A húsvét mozgó ünnep, minden évben más dátumra esik. A magyar néphagyományban sok szép szokás kapcsolódik hozzá, például a locsolkodás. Húsvét hétfőn a fiúk meglocsolják a lányokat, hogy frissek és egészségesek maradjanak. Ezért cserébe a lányok piros tojással ajándékozzák meg őket. Régen természetes anyagokkal, például hagymahéjjal festették meg a tojásokat. A piros tojás az életet és a feltámadást jelképezi.

Egyes vidékeken húsvétkor pásztortüzeket is gyújtottak, hogy elűzzék a rossz szellemeket. Másutt húsvéti határjárást tartottak, mely során a földek megáldását kérték. A húsvéti ételek is szimbolikus jelentéssel bírnak. A sonka a bőséget, a tojás az újjászületést jelképezi. A húsvéti kenyér és kalács áldozati étel, a bőséget, a jólétet és az életet szimbolizálja.

A húsvét előtti napok is gazdagok voltak szokásokban, például a nagypénteki harangszó tilalma és a nagyszombati tűzszentelés. A hagyomány szerint húsvétkor nem volt szabad dolgozni, különösen nem mosni vagy varrni. A népszokások célja a közösség megerősítése és az ünnep mélyebb lelki tartalommal való megtöltése volt. Ma is sok család őrzi ezeket a hagyományokat, átadva őket a következő nemzedékeknek.

A hatodikos tanulók műsora nemcsak szórakoztató, hanem tanulságos is volt. Jó érzés volt látni, hogy a hagyományok tovább élnek a fiatalok által.

A műsort előadta: 6. osztály

A műsort betanította: Lesnyószki Lászlóné, osztályfőnök

 

Szívből gratulálunk a felkészítő pedagógusnak és a szereplőknek a színvonalas műsorhoz!