Beiratkozás a 2026/2027. tanévre
SZENT MIHÁLY NAPJA – SZEPTEMBER 29.
Iskolánkban ebben a tanévben is elindult a hagyományőrző programsorozat. Első alkalommal a 8. osztály tanulói, osztályfőnökük Halász Tamás vezetésével készültek műsorral és mutatták be a Mihály-napi néphagyományokat és az ahhoz kapcsolódó népszokásokat.
Szent Mihály egyike a hét arkangyalnak, a mennyei hadak nagy vezére és hős harcosa. Szent Mihály a túlvilágra érkező lélek bírája, amikor Isten elé áll ő teszi mérlegre az emberek jó cselekedeteit és gonoszságait. A magyar néphagyományban Szent Mihály szekere a Göncölszekér másik neve. Európában a Tejút elterjedt neve Szent Mihály útja. Főleg templomokat, várakat, hegyeket, városkapukat neveztek el róla, mégpedig azért, hogy távol tartsa a járványokat, a betegségeket, a gonoszságot.
A néphagyomány Mihály-napjához köti a kisfarsang kezdetét, ami a lakodalmazások őszi időszaka volt és Katalin napjáig tartott. Szent Mihály napja a gazdasági év fordulója, miszerint a Szent György napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza. Ez a nap volt a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének ideje is. A szentmisén a pap megáldotta a munkájukat, ezután a pásztorok felkeresték új gazdájukat, hogy elszegődjenek a következő évre és mindezt lakomával és áldomással pecsételték meg.
Szent Mihály napjához számos időjárási megfigyelés fűződik. Például az állatok viselkedéséből jósoltak az elkövetkező időszak időjárására.
Női munka tilalom is fűződik e jeles naphoz. Úgy tartották, hogy, aki ezen a napos mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig ruhát tereget, akkor egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Továbbá a néphiedelem szerint az ágyneműt sem szabad e naptól kezdve szellőztetni.
Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok, ahol a nemcsak a szükséges holmikat tudták beszerezni a vásározók, de szórakozási és ismerkedési lehetőséget jelentett számukra. Ezeken a vásárokon szerezték be a pásztorok a munkájukhoz szükséges felszereléseket is. Manapság is híresek a Mihály-napi vásárok.