Boszorkányos ötletek Halloween éjszakájára

A halloween eredete

The World Book Encyclopedia szerint: „Egy ókori pogány ünnepre vezethető vissza, melyet a kelták tartottak több mint 2000 évvel ezelőtt. A kelták úgy hitték, hogy a halottak ebben az időszakban az élők között járkálnak. A samhain alatt az élők találkozhattak a holtakkal”

A Biblia azonban egyértelműen azt tanítja, hogy „a halottak semmit sem tudnak” (Prédikátor 9:5). Így hát kizárt, hogy a halottak kapcsolatba lépjenek az élőkkel.

Szokások

Jelmezek: szellemek, vámpírok, vérfarkasok, pókok, boszorkányok és zombik. A kelták ijesztő jelmezeket viseltek, hogy a bolyongó szellemek őket is szellemeknek nézzék, és így ne essen bántódásuk.

Cukorka és édesség: a jelmezbe öltözött gyerekek cukorkát kaptak onnan, ahová bekopogtak

Tökök és töklámpások: A lámpások többféle célt szolgáltak. Egyrészt, hogy Samhain éjszakáján megvilágítsák az utat, másrészt hogy szellemeket és egyéb alvilági lényeket szimbolizáljanak, illetve hogy megvédjék azoktól önmagukat és otthonaikat.

A MI HALLOWEEN ÜNNEPÜNK

Az alsós osztályok a megyei könyvtár támogatásával egy kézműves foglalkozáson vettek részt, ahol pókokat készítettek és szellemfejet lufiból. A gyerekek nagyon élvezték a tevékenységet és örömmel vitték haza az elkészített ajándékokat.

A felsősök az őszi szünetre kaptak feladatokat. Nem volt kötelező, de akinek volt kedve, az szórakozva tanulhatott. A feladatok között volt digitális és papíralapú, angol és magyar nyelvű, tudást mérő és kreativitást igénylő, így mindenki megtalálhatta a képességeinek és kedvének valót. A legjobbak dicséretben részesültek a magatartás táblán.

A LYUKAS ZÁSZLÓN TÚL

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki. 1990 májusa óta a forradalom október 23-i kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe.

  1. október 23-ára a budapesti Műszaki Egyetem hallgatói békés felvonulást szerveztek, de a békésnek induló felvonulásból fegyveres felkelés lett. Október 24-től a főváros utcáin, terein főleg fiatalokból álló fegyveres csoportok alakultak (a „pesti srácok”), amelyekhez honvédek, katonatisztek is csatlakoztak. A forradalom fontos momentuma volt a szovjet rendszer szimbólumainak megsemmisítése és a Rákosi - címer Kossuth-címerre cserélése. 1949 és 1956 között ugyanis a Rákosi-címerként emlegetett kép volt a hivatalos magyar zászló közepén, amelyet a tüntetők kivágtak lobogóból. A lyukas zászló azóta az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc jelképévé vált.

Iskolánk tanulói minden évben megemlékeznek az ünnepről. Szokás szerint irodalmi műsorral készülnek a 6. osztályosok és az énekkar, az iskola tanulói a tornateremben összegyűlve, megnézik a műsort. Az éven azonban ezt az ünnepet is átgondoltuk, hogy ne legyen egyszerre nagy tömeg együtt.

A tanulóknak időben meghirdettünk egy rajzpályázatot A LYUKAS ZÁSZLÓN TÚL címmel. Az elkészült rajzokból kiállítást terveztünk a projektnap reggelére. A gyerekek sok szép munkát hoztak a felhívásra. Elsősorban a fegyverek és tankok jelentek meg a lyukas zászlón áttekintve, de születtek rajzok a fiatal forradalmárokról is. A 6. osztályos tanulók egy emlékfalat készítettek, melyen 56 történetét olvasgathatták az érdeklődők. Magyar órákon 56-os verseket olvastak és jelszavakat kerestek a gyerekek, melyet plakáton meg is jelenítettek. A Tökéletlen Történelem sorozat 56-os kisfilmjét megnézték, megbeszélték és egy, a filmhez kapcsolódó szövegértő lapot is feldolgoztak. Az alsósok nemzeti jelképeket készítettek, melyekből a hősök emlékművéhez helyeztek el néhányat és egyet mindenki hazavihetett. A felsősök kutató munkára jelentkezhettek, melynek Nagy Imre és az 56-os események voltak a témái. A bejárat előtti térre egy hatalmas lyukas zászlót festettünk és a DÖK megkoszorúzta a hősök emlékművét.

KIK ÉRTED HALTAK - AZ ARADI VÉRTANÚK EMLÉKNAPJA

1849 október 6-án, korán reggel Aradon 12 magyar honvéd-tábornokot és egy ezredest végeztek ki Ferenc József parancsára, amiért az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc eseményeiben aktívan közreműködtek és ezzel felségárulást követtek el. A halálra ítéltek mindegyike a golyó általi halált kérelmezte, mivel az akasztás mindig is a köztörvényes bűnözők kivégzési módja volt, ami nem méltó egy katonatiszthez. Az osztrák hatóságok a 13 elítélt közül, csak négynek engedélyezték ezt a halálnemet: Lázár Vilmosnak (ő volt az ezredes köztük), gróf Dessewffy Arisztidnek, Kiss Ernőnek és Schweidel Józsefnek. A többi 9 halálra ítélt magyar tábornokon akasztással hajtották végre az ítéletet, ők a következők voltak: Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knézich Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és végül gróf Vécsey Károly.

Ugyancsak október 6-án, de Pesten végezték ki Batthyány Lajos volt magyar miniszterelnököt is. Az ő esetében szintén kötél általi halál volt az ítélet, de felesége, Zichy Antónia egy cipóba sütve kést csempészett börtönébe, amivel megsebezte nyakát. A seb miatt lehetetlenné vált az akasztás, így végül vele is sortűz végzett.

A végrehajtott kivégzések során minden vértanú elmondhatta utolsó mondatát, melyet feljegyeztek az utókor számára:

-- Aulich Lajos (1793–1849): „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.”

-- Damjanich János (1804–1849): „Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”

-- Dessewffy Arisztid (1802–1849) „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”

-- Kiss Ernő (1799–1849) „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”

-- Knezić Károly (1808–1849) „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”

-- Láhner György (1795–1849) „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.”

-- Lázár Vilmos (1815–1849) „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”

-- Leiningen-Westerburg Károly (1819–1849) „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.”

-- Nagysándor József (1803–1849) „De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”

-- Poeltenberg Ernő (1808–1849) „Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”

-- Schweidel József (1796–1849) „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”

-- Török Ignác (1795–1849) „Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”

-- Vécsey Károly (1803-1849) „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”

Nemcsak utolsó mondataik maradtak meg az utókor számára, hanem emlékük is örökké megmarad, míg magyar ember él a Földön.

Az osztályok egy-egy gyertya meggyújtásával hajtottak fejet a tiszteletükre készített emlékfal előtt és egyéni projektek készítésével adtak számot a tanulók ismereteikről.

PROJEKT

Ma rájuk emlékezünk

Az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepükért Aradon október 6-án kivégeztek tizenhárom honvédtisztet. Batthyány Lajost, az első felelős magyar miniszterelnököt pedig Pesten. A kivégzés előzménye a világosi fegyverletétel volt, melyre 1849. augusztus 13-án került sor. Görgey Artúr honvédhadserege az orosz cár inváziós hadserege előtt tette le a fegyvert.

Ki volt a 13 aradi vértanú? Keresd ki a nevüket könyvből vagy internetről és másold ide. Pontot csak akkor kapsz, ha hibátlanul írod le a nevet. Bármilyen hiba esetén már nincs pont! Vigyázz a helyesírásra!

1___________________________________

2___________________________________

3___________________________________

4___________________________________

5___________________________________

6___________________________________

7___________________________________

8___________________________________

9___________________________________

10__________________________________

11__________________________________

12__________________________________

13__________________________________

A következő kérdésekre is kutatással találod meg a helyes megoldást!

  1. Ki volt a „veretlen hadvezérként” elhíresült tábornok, a szerb óriás?
  • Aulich Lajos
  • Knezich Károly
  • Damjanich János
  1. Ki búcsúzott az elhunyt Damjanichtól kézcsókkal örök „posthumus” békét kötve vele?
  • Gróf Batthyány Lajos
  • Nagysándor József
  • Gróf Vécsey Károly
  1. Ki kísérelt meg öngyilkosságot a felesége által becsempészett tőrrel a kivégzés előtti napon?
    • Gróf Dessewffy Arisztid
    • Pöltenberg Ernő
    • Gróf Batthyány Lajos
  1. Miért lőtték Kiss Ernőt közvetlen közelről fejbe?
  • Mert nem sikerült felakasztani
  • Mert az első három lövésből csak egy találta el, az is a vállán.
  • Mert így kérte
  1. A kivégzés előtt várépítésről olvasgató Török Ignác mit tanított Görgeynek és Klapkának?
  • Jogot
  • Erődítéselméletet
  • Történelmet
  1. Ki vezénylet maga tüzet kivégzésekor?
  • Gróf Batthyány Lajos
  • Aulich Lajos
  • Damjanich János

Milyen volt az 1848-49-es zászló? Készítsd el a négyszögbe!

Magyar Falu Program

KÖSZÖNJÜK A PROGRAMOKAT

Taktakenéz Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Magyar Falu Program Falusi Civil Alap keretében „civil közösségi tevékenységek és feltételeinek támogatása” című alprogramhoz.

A Magyar Falu Program célja az 5000 fő lakosságszám alatti települések hátrányainak enyhítése, olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek vonzóvá teszik az ott élők számára a településeket.

Taktakenézen is több helyi rendezvény valósulhatott meg a pályázati forrásból, s többek között a falu gyermekei is részesei lehettek a programoknak. Nagyon örültünk ezeknek a lehetőségeknek, mivel a családok anyagi lehetőségei nem engedik meg, hogy ilyen jellegű programokra vigyék el a gyerekeket. A következő rendezvényeken vehettek részt a tanulók:

  • Augusztus végén kézműves foglalkozás színesítette meg a napközis tábor programját.
  • Szeptember végén a felsős tanulók Poroszlóra kirándultak, ahol az ökocentrumban tölthettek egy felejthetetlen napot és hazafelé még egy McDonald’s-os meghívás is belefért a keretbe.
  • Október elején újabb kézműves foglalkozáson és egy zenés programon vehettek részt tanulóink.

Köszönjük az Önkormányzatnak, hogy biztosította az iskolás korú gyerekeknek ezeket a programokat, mivel segítik tanulóink nevelését és szocializációját! A gyermek a szocializáció során sajátítja el a társadalom értékeit, szokásait, szabályait. Megtanulja, hogy hogyan kell viselkednie különböző helyzetekben, hogyan lépjen kapcsolatba másokkal, A gyerekek az ilyen alkalmakkor sokat tanulnak a körülöttük lévők viselkedéséből, akkor is, ha célzottan éppen nem tanítják nekik. Ezek a szabadidős programok sok ilyen lehetőséget adtak tanulóinknak.

AMIKOR PETŐFI AZ ÁRVIZET CSODÁLTA

A PETŐFI-NAPOK VÍRUSMENTES ÚJRAGONDOLÁSA

A Petőfi-napok programsorozata egy közel 20 éves múltra tekint vissza. A közös megnyitó ünnepség hangulata, a Petőfi-szavalóverseny, plakátkészítés, rajz- és kézműves foglalkozások, sportnap, túranap, mind-mind a programsorozat része. A vírustól való félelem azonban sok mindent felülír, s újratervezést kíván.

Így ezen az éven mi is újragondoltuk a programokat, s a nagyobb csoportosulással járó eseményeket nem tartottuk meg. Lehetőség azonban most is volt arra, hogy a versenyezni vágyók összemérhessék tudásukat, s az osztályok is elkészítették a szokásos Petőfi témájú tablójukat.

A poroszlói ökocentrumban járva felfedeztünk egy tablót, mely azt hirdette, hogy Petőfi Sándor is járt itt egy nagy árvíz idején, s ő maga is megcsodálta a Tisza hatalmas erejét. Mivel mi is a Tisza mellett lakunk, s bizony a falut is már többször fenyegette az árvíz, - sőt a falu lakosságának el is kellett költözni az eredeti faluból – kézenfekvő volt a soron következő téma: Petőfi + Tisza + árvíz.

Míg az alsósok tiszai plakátokat készítettek, halakat kézműveskedtek és a kenézi címert rajzolták meg, addig a felsősök a Petőfi idézetet jelenítették meg a plakátokon, a taktakenézi képzelt árvizet rajzolták le és esszét írtak Ó-Kenéz helyéről és a költözés okáról.

Nagyon jó téma kerekedett ki és bár a sportos programok elmaradtak, a gyerekek élvezték a projekt-feladatokat és igényes munkák születtek.

Petőfi-napok feladatai a felsős osztályoknak

Poroszlón járva, minden felsős osztály elolvasta, hogy Petőfi Sándor éppen Poroszlón csodálta meg a Tisza erejét és hatalmasságát és ő maga is szemtanúja volt egy, az 1847-ben zajló árvíznek. Ekképp fogalmazta meg naplójában élményeit:

"A fogadótól jobbra-balra tengert láttunk, melyben nyakig úsznak a fák, mint valami szerencsétlen hajótörést szenvedők. A víz közepén nyúlik végig, mint a magyar nadrágon a zsinór, az a nevezetes töltés, melynek oly sok ló köszönheti már, hogy e siralom völgyéből Ábrahám kebelébe jutott. Hosszasága egész félórányi ugyan, de jó időben négy lovas kocsi – nyolc ökör segítségével – egy nap alatt is megjárja. Száraz időben az a szép tulajdonsága van, hogy oda varázsolja az alföldre a Kárpátok táját, olyan hegyek és völgyek keletkeznek rajta. E tekintetből jónak láttam leszállni a gyorsszekérről, s gyalog zarándokolni át a töltésen, hogy a feldőlés ellen biztosítsam magamat, mert én fejemmel szerzem ugyan kenyeremet, de azért nyakamat sem imádon kevésbé, mint fejemet. A gyorsszekérnél egy óranegyeddel elébb értem a Tisza hídjához, s ez alatt gyönyörködve néztem jobbra-balra a tájat, mely a kiöntés által hasonlíthat Amerika őserdeihez regényességében. És az az átkozott szabályozás majd mind e regényességnek véget fog vetni; lesz rend és prózaiság. Bizony nem szeretnék mostanában a Tiszának lenni. Szegény Tisza! eddig kénye-kedve szerint kalandozta be a világot, mint valami féktelen szilaj csikó; most pedig zablát vernek szájába, hámba fogják, s ballaghat majd szépen a kerékvágásban."

Jelenítsétek meg a leírtakat egy tablón. A kép hűen ábrázolja a leírtakat! 4 db A/4-es rajz összeillesztésével készüljön el a tabló. Minden rész más-más gyerekcsoport munkája legyen, melyet a hátoldalra fel is kell írni. A 4 rajz önállóan is megállja a helyét, de összeillesztve is egységes képet alkosson!

Egyéni pályázati lehetőség:

  1. Tiszai árvíz Taktakenézen / rajz készítése

Egy képzelt árvíz megjelenítése, ha a falunkat elöntené a Tisza. Felismerhető legyen a falu egy-két jellegzetes épülete. A/4-es rajz bármilyen technikával.

  1. Hol volt, hol nem volt, a nagy tiszai árvizeken is túl, volt egyszer egy Ó-kenéz. / fogalmazás, esszé készítés

Miért hagyta el a lakosság Ó-kenézt és költözött a falu lakossága Taktakenéz jelenlegi helyére? Kutatás az interneten, kutatás a nagyszülőknél. Lehet kézzel írott vagy nyomtatott.

Petőfi-napok feladatai alsós osztályoknak

Készítsetek tablót kedves folyónkról, a Tiszáról, melyet Petőfi Sándor is megénekelt Tisza című versében:

„Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére.

A folyó oly símán, oly szelíden
Ballagott le parttalan medrében,
Nem akarta, hogy a nap sugára
Megbotoljék habjai fodrába’.”

Egyéni pályázati lehetőség:

  1. Ismerkedjetek meg a tiszai halakkal, s formáljátok meg őket színes papír segítségével.
  2. Készítsétek el Taktakenéz címerét, melyben két csuka található!

Beadási határidő: 2020. október 12.