Szent Miklós egy valóságos személy volt, aki a negyedik században élt a mai Törökország területén elhelyezkedő Myra városában. Szent Miklós volt Myra város püspöke és híres volt jótevő és segítőkész természete miatt. A legenda szerint titokban adományokat osztott a rászorulóknak, gyakran éjszaka, hogy ne ismerjék fel.

Az ismert történet szerint Miklós püspök szomszédságában egy nagyon szegény ember lakott, akinek három lánya volt. Kilátástalannak tűnt jövőjük, amikor a lányok eladósorba kerültek. A jószívű püspök gondoskodott róluk: 3 egymást követő éjszaka teljesen titokban egy-egy aranyrögöt dobott be az ablakukon, így a lányok  gond nélkül férjhez mehettek.

Mikulás a téli ünnepkör egyik legkedveltebb alakja és az ünnepi időszak során a gyerekek izgatottan várják érkezését, míg a felnőtteket arra emlékezteti, hogy a szeretet és a segítőkészség az év minden napján fontos értékek.

ITT JÁRT A MIKULÁS!

„A Mikulás gyorsan eljő

feje felett nagy hófelhő.

Rénszarvasok húzzák szánját,

hó csipkézi a bundáját.

Kövér puttony van a vállán,

hópihe ül a szakállán.

Mikor hozzád megérkezik,

cipőd sok-sok jóval telik.

Hull a hó, nézd, odakint,

a Mikulás néked int.”

/Devecseri László: Jön a Mikulás/

Megérkezett iskolánkba is a piros ruhás, fehér szakállú, érces hangú, nagyon kedves Mikulás. Óriási izgalommal várták kicsik és nagyok. A Mikulás nem jött üres kézzel, mindenkinek hozott ajándékot, a gyerekek nagy örömére zsákjából hamar előkerültek a finomságokat rejtő édességcsomagok.  Sőt, az ajándékok mellett zenével, kedves ünnepi dalokkal szórakoztatta iskolánk tanulóit.

A gyerekek nagyon örültek a vendégnek és hogy kipihenje utazása fáradalmait énekekkel, versekkel, rajzokkal örvendeztették meg. A Mikulás nagyön örült a kedves fogadtatásnak és megdicsérte az ügyesen verselő tanulókat. A gyerekek nagyon lelkesek voltak és megígérték, hogy a jövőben is jók, szorgalmasak és szófogadóak lesznek.

Kedves Mikulás! Jó utat kívánunk Télországba és várunk vissza jövőre is!