„MI CÉLJA A VILÁGNAK? BOLDOGSÁG!”- írja ezt Petőfi Az apostol című művében.

Tavaszi szakmai napunk alkalmából mi is a boldogságot kerestük, abból az apropóból, hogy iskolánk is Boldog iskola és  2 éve vannak boldogságórák az alsós tanulók számára.

 

Delia Steinberg Guzmán filozófusnő így határozza meg:

„A boldogság egy olyan ideális állapot, amelyre bár vágyunk, mégsem tudjuk meghatározni, hiszen magában foglalja életünk minden oldalát és ezzel emberi teljességünket.”

 

A boldogságkutatók értelmezése szerint a boldogság a jóllét, a derű és  a megelégedettség érzése.

 

Szakmai napunk első részében arra próbáltunk választ keresni, hogy vajon HOL LAKIK A BOLDOGSÁG?

 

 

Mai világunk tele van feszültségekkel,  küzdelmekkel, stresszel. Mindezek ellensúlyozására a boldogságot az anyagi javakban próbáljuk megtalálni. Az igazság azonban az, hogy csupán az anyagi dolgok nem tudnak hosszan tartó boldogságot nyújtani számunkra, bár  szükségesek hozzá.

Arra a következtetésre jutottunk, hogy amikor az alapszükségleteink kielégülnek, a boldogsághoz arra van szükségünk, hogy saját döntéseink alapján éljük az életünket. A  ma divatos flow fogalma is előkerült. Ez egy olyan érzés, ami szerint miután az alapszükségleteink kielégülnek, nagyobb boldogságot nyerhetünk azáltal, hogy olyan tevékenységet keresünk, amelyben örömet lelünk és az apró örömöket is meg kell becsülni. A boldogság megélése  sok esetben az emberi kapcso­latokból ered. A boldogsághoz legtöbb esetben a szeretteinkkel való együttlét vagy a másoktól érkező  elismerés is kötődhet.

 

Abban mindannyian egyetértettünk, hogy a boldogság nem a sors adománya, nem  jár automatikusan  az embernek, és nem is várhatjuk el másoktól, hogy elhozzák számunkra. Nekünk kell megküzdeni érte. A boldogság bennünk és önmagunk által létezik. Tudjuk, nem mindenki képes ezt elfogadni, és inkább másoktól várja a csodát. Talán ezért is él közöttünk oly sok boldogtalan ember.

 

 

Egy,  2017-ben közzétett, OECD-országok állampolgárainak boldogságindex-felmérésében Magyarország az utolsó helyen állt – a magyaroknál a fejlődő országok lakói is boldogabbak voltak. Ez nagyon is elgondolkodtató! Mit tehetünk, hogy a gyermekeink már boldogabb felnőttek legyenek?

Egyre szélesebb körben népszerű hazánkban egy olyan program, ami az iskolás korosztály számára a boldogságra való képesség fejlesztéséhez ad ötleteket és módszertani segítséget. Ez a Boldogságóra program.

 

A Boldogság órákat Magyarországon 2014 szeptemberében indította el a Jobb Veled a Világ Alapítvány, mi 2 éve csatlakoztunk hozzá.  A program célja, hogy a gyermekek megismerjék a boldogság fő összetevőit, s a program gyakorlatai hozzájáruljanak a gyerekek boldogságérzetének a növeléséhez. További cél, hogy legyen önbizalmuk,  könnyebben nézzenek szembe a problémákkal, képesek legyenek megbirkózni a nehézségekkel. A Boldogság órákon megtanulják a testi-lelki egészség megtartásának módjait is, ezáltal kiegyensúlyozottabbá válnak.

A bemutató óra témája, melyet Halászné Mitró Csilla gyógypedagógus tartott: A harag nehéz teher. Az órát jellemezte:

• a játékosság
• a sok kommunikáció
• drámapedagógiai elemek
• mese- és zenehallgatás, éneklés

A gyerekek valóban boldogok és felszabadultak voltak. Talán, több ilyen órára lenne szüksége a gyerekeknek!

Szakmai napunkat sikeresen zártuk egy közös ebéddel és azzal a gondolattal, hogy a boldogság bennünk él, s aki tudatosan keresi, az meg is találja!