JÓZSEF ATTILA SZÜLETÉSNAPJA – A KÖLTÉSZET NAPJA MAGYARORSZÁGON

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük. Ha Lillafüreden járunk, feltétlenül keressük meg a Függőkertet! A Palotaszálló alatt egy teraszos sétányrendszert alakítottak ki. Itt található József Attila szoboralakja a Szinva-patak vízesése mellett, amint egy falnak támaszkodva csodálja a természetet. A mellette lévő falfelületen, egyik legszebb versének, az Ódának részleteit olvashatjuk, melyet a költő itt, Lillafüreden írt 1933-ban, az első írótalálkozó ideje alatt. Nem csoda, hogy József Attilát ez a páratlan szépségű hely legszebb szerelmes versének megírására ihlette.

A költészet napján ne csak József Attila jusson eszünkbe! Gondoljunk bármelyik megtanult versre és próbáljuk felidézni! Gyermekkorunkban rengeteg verset megtanultunk. Melyik maradt meg a memóriánkban?

Az emlékezet fejlődése, fejlesztése szempontjából fontos, hogy a gyerekek verseket tanuljanak. Amikor a gyerekek a versek memorizálásával töltik az idejüket, önkéntelenül is magukba szívják a magyar nyelv szépségét. A verseket tanulva gyarapszik szókincsük, anyanyelvi készségeik. Amikor egy versmemorizálás után hangosan elszavalják a megtanult verset, fejlődik beszédkészségük, képesek lesznek hasonló lexikális eszközöket használni a mindennapi életben is.

Iskolánkban általában két alkalommal tartunk szavaló és szépkiejtési versenyt. Az egyik a Petőfi-napok szavalóversenye, a másik az alsós gyerekek szépkiejtési versenye, melyet mindig a Költészet Napja előtt rendezünk meg. Ez igazából egy kis tehetségkutató verseny is, hisz fontos, hogy már alsóban felfedezzük azokat a szépen beszélő, jól hangsúlyozó, verseket megértő gyerekeket, akikkel később szavalóversenyekre mehetünk és ott eredményeket is tudnak elérni.

Jelenleg 4 olyan felsős tanulónk van, akik szeretik és értik is a verseket és rendszeresen járnak versenyekre. Velük beszélgettünk a Költészet Napja alkalmából:

• Mikor derült ki először, hogy jó szavalók vagytok, azaz mikor fedeztek fel benneteket? Melyik versenyre emlékeztek a legszívesebben vissza? Ki a kedvenc költőtök?

Borai Norbert 8. osztályos tanuló: 1. osztályos voltam, amikor a szépkiejtési versenyen felfigyelt rám az alsós osztályfőnököm. Innentől kezdve minden éven indultam a helyi és körzeti versenyeken. Minden versenyre szívesen emlékszem vissza. Sok kedvenc versem van.

Péter Gergely 7. osztályos tanuló: Engem is az alsós osztályfőnököm készített az első versenyemre szintén 1. osztályos koromban, s ettől kezdve minden évben szívesen tanultam a verseket, s sok szép eredményt tudhatok a magaménak. Nagyon sok Petőfi verset megtanultam már, s szeretem is ezeket a verseket.

Borai Dorina 6. osztályos tanuló: Én 3. osztályos koromban nyertem meg az első szavalóversenyt, s ez a siker szerettette meg velem a verseket. Norbival mi testvérek vagyunk, gyakran szavalunk otthon is a versenyekre készülve, s már 3. osztályos Rafael öcsénkbe is elültettük a versek szeretetét. Az okleveleimre nagyon büszke vagyok. Kedvenc költőm Aranyosi Ervin.

Tóth Eszter 5. osztályos tanuló: Szintén 3. osztályos voltam, amikor az alsós osztályfőnököm felfigyelt rám, s Szerencsre mehettem a körzeti versenyre, s ott helyezést értem el. Azóta már több versenyen is jól szerepeltem.

Nagyon fontos tehát, hogy időben észrevegye egy pedagógus, hogy tehetséges a gyermek. Természetesen ebben az évben is megtartottuk helyi tehetségkutató versenyünket, s reméljük sikerül az alsósok között újabb gyöngyszemeket találnunk, akik majd a ballagó felsősök helyére tudnak lépni.