Az élménynapok alkalmával megtudtuk, hogy a magyar néptánc gyökerei egészen a középkori körtáncokig nyúlnak vissza, egyéni és páros formái a 17. és 19. század között jöttek létre. Számos változata öröklődött nemzedékről nemzedékre, mint például a legényes, verbunkos, csárdás.

Mi is a You Tube közösségi oldalon kerestünk táncos produkciókat többek között a Magyar Állami Népi Együttes előadásában is. Megbeszéltük, hogy a táncosok képzéséhez hozzátartozik a magyar kulturális hagyományok megismerése, különböző táncos motívumok, népdalok elsajátítása és, hogy a néptánc tulajdonképpen a zene és a tánc szeretetét közvetíti, illetve kitartásra, elkötelezettségre nevel.

Mi is népdalokat énekeltünk és tánclépéseket tanultunk. Hogy jobban megértsék a fiatalok a régi világ varázsát, a Prügyi Móricz Emlékházba indultunk. A Móricz-ház és berendezése sok általuk nem ismert eszközt rejt. Felfedeztük a régi tárgyakat és a gondnok néni szívesen mesélt használatukról és a régi világról. A gyerekek érdeklődőek voltak. Nem hagytuk ki, hogy itt a régi világban táncoljunk is. A táncok tanulása a régi időkben, különösen falun megfigyelésből és utánzásból állott. Az ismeret elmélyítését a tudatos tanulás és a lépések gyakorlása követte. A lányok ezt általában csoportosan végezték. Mi is a hagyományokat követve tanultuk a lépéseket a kemence mellett.

A jelenlegi felgyorsult világban őseink hagyományait és szokásait egyre kevésbé ápoljuk. Kodály Zoltán szerint „a zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható”. Ezt szerettük volna mi is közvetíteni a fiatalok felé. Vendégünk érkezett Tállyáról, aki a népdalok világát citerán keresztül mutatta meg nekünk. Sokat megtudtunk a népdalokról. A népdalok fejlesztik a zenei és az általános intelligenciát, a szövegeken keresztül sok bölcsességet, élettapasztalatot közvetítenek, amelyek évszázadokon keresztül, letisztulva adódtak tovább. A megbeszélés után csoportokban népdalokat gyűjtöttek a gyerekek a különböző érzelmek kifejezésére, majd az ismerteket el is énekeltük. A gyerekeknek nagyon tetszett a citera és örömmel tanulták kíséretével a népdalokat.

A Magyar Örökség és Hungarikum díjas 100 Tagú Cigányzenekar a világon egyedülálló együttes, ezért feltétlenül szólnunk kell róluk is. Tagjai főleg cigány származású muzsikusok. A magyar és cigány kultúra nagyköveteként több mint 1000 koncertet adtak már Magyarország legkisebb településének kultúrházaitól kezdve a világ számos híres koncertterméig. A cigány táncokkal is foglalkoztunk. Településünkön nincs hagyománya a cigány folklórnak, de Prügyön a Vadrózsák tánccsoport ápolja a cigány táncot. Néhány tagjuk és csoportvezetőjük jött el, hogy bemutassák az eredeti cigány táncot. A tánc gyakorlása után néhány, a cigányok eredetéről, életéről szóló mesével, történettel zártuk a napot.