„A természet él, virágzik, lélegzik, burjánzik. Becsüld és óvd az állatok otthonát, a fák táptalaját, a bogarak élőhelyét. Tanítsd a gyermeked arra, hogy a természet általunk fog pompázni és fennmaradni. Élni és élni hagyni! Ez a kulcsa az életnek.”

 

Iskolánk nevelőtestülete elkötelezett a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiája iránt. Fontos feladatunk, hogy tanulóinkban kialakítsuk az igényt arra, hogy megismerjék a bennünket körülvevő közvetlen és tágabb környezetünket, megmutassuk nekik, hogy ők mit tehetnek környezetük védelméért, jobbá tételéért.

 

Magyarországon évről évre nemes versengések során választják meg az év élőlényeit és természeti képződményeit, melyek arra hivatottak, hogy minél inkább felhívják a figyelmet minden évben és minden nap a természet szépségeire, a biológiai sokféleségre, ezek megőrzésére és folyamatos védelmére.

 

Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink minden évben megismerjék az év élőlényeit, minél több ismeretet, érdekességet tudjanak meg róluk.

 

Az év gombája: szürke galóca

 

A szürkésbarnás kalapjáról és szürke pettyeiről jól felismerhető galócaféle, ehető. Bordázott gallér és tönkcsúcs, sima kalapszél jellemzi. Gallérja fejlett, tönkbázisa gumós, tönkje azonban sima vagy pelyhes felületű.

 

Az év fája: bükk

 

20-40 méteres magasságot elérő lombhullató fa. Koronája széles, magas és boltozatos. Eredeti élőhelyén főként a hűvösebb, csapadékosabb területeket kedveli, valamint a tápanyagban gazdag meszes talajt. A klímaváltozás miatt az egyik legveszélyeztetettebb állományalkotó fafajunk.

 

Az év rovara: sisakos sáska

 

A kifejezetten száraz, leginkább homokpusztagyepekhez, sztyeprétekhez kötődő védett faj, a sisakos sáska fokozódó veszélyeztetettségét az elmúlt évszázad során leginkább természetes élőhelyeinek az urbanizáció terjedésével együtt járó átalakulása, megszűnése indokolta.

 

Az év lepkéje: közönséges medvelepke

 

Elülső szárnyai sötét krémbarna alapszínűek, amit márványszerű fehéres-sárgás mintázat szakít meg helyenként. Hátulsó szárnyai vöröses narancssárgák hatalmas kék foltokkal. Neve ellenére csak ritkán látható. Régen sokfelé előfordult, mára azonban drasztikusan megritkult.

 

Az év hüllője: kaszpi hargossikló

 

A legnagyobb testű kígyónk. Hossza elérheti a 2 métert. Teste karcsú és erőteljes. Alapszíne általában dióbarna, a nyakon és a testoldalon ezüstös árnyalattal. Feje mogyoróbarna, sötétbarna rajzolattal. A has sárga vagy vajszínű. A torok fehér, bár a has sárga alapszíne foltokban itt is megjelenik. Oldalt a nyak foltokban vöröses- vagy sárgásbarna.

 

Az év hala: réti csík

 

A réticsík erősen megnyúlt, vaskos testű halunk. Alapszíne okkersárga, a háta sötétbarna. Fejét barnásfekete foltok, az oldalát ugyanilyen színű hosszanti sávok és pettyek díszítik. Szemei kicsik, alsó állású szája sem nagy, ám körülötte öt pár bajuszszál található.  Lekerekített úszói ugyancsak kicsik, de igen gyors és erőteljes kígyózó mozgásra képes.

 

Az év madara: kerecsensólyom

 

Nagy termetű, széles szárnyú. A hím és a tojó hasonló megjelenésű. A magyarok eredetmondáiban szereplő turul feltételezhetően a kerecsensólyom volt, vagy róla mintázták. Az 50 forintos érmén is ez a madár látható. A hazai természetvédelem kiemelten fontos feladata a faj védelme, ugyanis a Kárpát-medencében éri el elterjedési területének nyugati határát.

 

https://www.facebook.com/taktakenez.suli/videos/336013895977662