„Beköszönt majd ismét karácsony estéje…”

„SZABAD-E BETLEHEMET KÖSZÖNTENI?”

Napjainkban a karácsonyi ünnepek leginkább szűk családi körben telnek,- az éven ez ajánlott is a vírus miatt -  és sajnos  egyre inkább az ajándékozásról szólnak. A múlt században egészen más hangulatban várták az emberek a karácsonyt. A „kántálás” sok helyen és sokáig szokás volt. A „kántálók” karácsonyi énekeket énekelve járták végig a falut. Engedélykérés után az ablak alatt vagy a házban énekeltek egy vagy több karácsonyi éneket. Ezután valamilyen ajándékot kaptak, melyet megköszönve mentek tovább.

Az egyik legismertebb, karácsonyhoz kötődő népszokás volt a betlehemezés, aminek  Magyarországon belül is több típusa alakult ki. Még manapság is  művelik az ünnepekhez közeledve, de már nem a régi kor szokásainak megfelelően, házról házra járnak a szereplők, hanem templomokban, iskolákban, közösségi tereken elevenítik fel Jézus születésének történetét. Neve a bibliai Betlehem városának nevéből ered. A népszokás célja a gonosz, ártó szellemek elűzése.

A falu közepén felállított betlehemi jászol minden taktakenézi embernek kedves. Az ünnepre hangolódva, mindenki megáll néhány percre a betlehem előtt, s a faluba érkező vendégek is általában megtekintik a jászolban fekvő Jézuskát.  Bár a betlehemezés  a mi  községünkben  sem szokás, Jézus születésének története így minden családba belopja magát és előkészíti a karácsonyi hangulatot.

A betlehemezés főbb jelenetei a következők:

  • József és Mária szállást keresnek, de nem kapnak szállást és egy istállóba utasítják őket.
  • A következő jelenetben az angyal költögeti a mezőn alvó betlehemi pásztorokat s az újszülött Jézushoz küldi őket. A pásztorok elmennek az újszülötthöz s ajándékokat adnak át neki. 
  • A betlehemi csillag a három királyokat is elvezeti a jászolhoz, akik szintén ajándékot hoznak.

Ezt a népszokást elevenítettük fel mi is és mivel a vírushelyzet miatt a csoportosulások korlátozottak, a betlehemező gyerekek az osztályoknak mutatták be Jézus születésének történetét. Egy videót is készítettünk az előadásról, melyet a szülőknek és a falu valamennyi lakójának küldünk sok-sok szeretettel, hogy ezzel is hozzájáruljunk a karácsonyi ünnepek hangulatának fokozásához.

BÉKÉS, BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK MINDENKINEK!

https://www.youtube.com/watch?v=fUpdayvZ3zs&feature=youtu.be&fbclid=IwAR2vV6jIKSjFDBanotWPI-UjX0ZfpEP3LUckTCmlL9uMR4lHYJH8mAVDWD0

 

 

ADVENTI ÜZENETEK

A NÉGY GYERTYA MESÉJE

Karácsony előtt 4 héttel elkezdődik a karácsonyi készülődés időszaka – az ADVENT.

Ilyenkor rendet teszünk a lakásunkban, de célszerű a lelkünkben is rendet rakni!  Megvásároljuk vagy elkészítjük az ajándékokat, megtervezzük a karácsonyi menüt és bevásárolunk hozzá, megvesszük a fát, amit majd feldíszítünk. Van, aki adventi naptárat készít és minden nap kinyit egy ablakot rajta, hogy lássa, mennyi ideje van még a készülődésre. A legtöbben adventi koszorút tesznek az asztalra 4 gyertyával és minden vasárnap meggyújtanak egyet és így a heteket számolják karácsonyig.

Mi itt az iskolában is gyertyát gyújtunk és számoljuk a heteket. A négy gyertya meséje közel áll a gyerekek világához, így az éven is ezt a mesét vettük alapul. Valószínűleg sokan ismerik ezt a  történetet, hisz mindig aktuális a mondanivalója.

Az adventi koszorún négy gyertya égett. Annyira nagy volt körülöttük a csend, hogy tisztán lehetett hallani, amit beszélgetnek. Azt mondta az első:

  • Én vagyok a béke. De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem, el fogok aludni…

És néhány pillanat múlva már csak egy füstölgő kanóc emlékeztetett a hajdanán fényesen tündöklő lángra.”

 Az osztályok azt a feladatot kapták, hogy fogalmazzák meg „béke-üzenetüket”, s tegyék a gyertya mellé helyezett üvegekbe. Voltak, akik idézetet választottak, voltak, akik saját gondolataikat fogalmazták meg. Mindegyik nagyon tanulságos. A következő gyertya meggyújtásakor az iskolarádión keresztül fel fogjuk olvasni az üzeneteket. Üzeneteikből egy kis morzsa:

„Ha a világon mindenhol béke lenne, akkor mindenki boldogságban és békességben élne.”

„Ne csúfolódjunk, ne verekedjünk, mert csak akkor lehet békés ez az ünnep, ha egymás iránt nem érzünk ellenségeskedést.”

„A békére nem vágyakozni kell, hanem tenni kell érte!”

„Fontos, hogy békében éljünk önmagunkkal és a környezetünkkel egyaránt.”

„Légy megbocsátó társaiddal!”

„Csak a gyenge nem tud megbocsátani! A megbocsátás az erősek tulajdonsága”(Gandhi)

„Béke legyen szívedben, lelkedben! Szeretet és fény vezesse szívedet!” (Angyali üdvözlet)

 

 

A NÉGY GYERTYA MESÉJE FOLYTATÓDIK

Hétfő reggel elérkezett a 2. gyertya – HIT - meggyújtásának az ideje, s így tovább olvastuk a négy gyertya meséjét.

„Azt mondta a második:

  • Én vagyok a hit. Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak, nincs értelme tovább égnem…

A következő pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot.”

 

Vajon, tényleg fölöslegesnek tartják az emberek a hitet?  És vajon, hogy vélekednek erről a gyerekek?

A tanulók szünetekben  örömmel állták körbe a fénylő két gyertyát és az érkező világító szarvast.  Ma is üzeneteket fogalmaztak egymásnak vagy idézetet kerestek a hitről. Remélem, komolyan is gondolják ezeket az üzeneteket:

 

A hit egy csoda az életünkben.

Higgyünk a jóban, a szépségben, s talán minden jóvá és széppé válik, ha őszinte szívvel hiszünk benne.

Legfontosabb , hinni magunkban! Ha hited van bármire képes vagy, erőt ad!

„A hit sohasem hiszékenység, hanem energia, amelyből egy mustármagnyi hegyeket mozdíthat meg, feltéve, hogy akiben felfénylik, a szívével gondolkodik és az agyával is érez!”

A hit azt jelenti, hogy hiszel  magadban, nem adod fel! Nem elégszel meg gyenge eredményekkel, hanem a legjobbat akarod kihozni magadból.

Higgy önmagadban!

Nagyon fontos, hogy higgyünk magunkban, hiszen, ha mi sem hiszünk magunkban, hogyan várhatnánk el, hogy mások higgyenek bennünk.

„A hit látja a láthatatlant! Elhiszi a hihetetlent! És eléri a lehetetlent!”

 

A hit az életünk középpontja! Cselekedeteink a hitten alapszanak!

„Hidd el, hogy képes vagy rá, és félig már véghez is vitted!”  /Theodore Roosevelt/

 

„Akinek hite van, az bízik.

Aki bízik, az remél.

Aki remél, annak vágya van.

Akinek vágya van, annak célja van.

Akinek célja van, az cselekszik.

Aki cselekszik, az él....”

AMIKOR MÁR A SZERETET LÁNGJA ÉG

Az adventi koszorúkon már a 3. gyertyát gyújtottuk meg. Ez azt jelenti, hogy a várakozás ideje egyre csökken és hamarosan elérkezik a karácsony. Sok ember a legszebb ünnepnek tartja a karácsonyt, a SZERETET ünnepének. A négy gyertya meséjében is a 3. gyertya a SZERETET gyertyája.

„Szomorúan így szólt a harmadik gyertya:

  • Én a szeretet vagyok! Nincs már erőm tovább égni. Az emberek nem törődnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám…”– ezzel ki is aludt.”

 

Sokan azt gondolják a szeretetről, hogy ez egy érzés, ami vagy megvan valakiben vagy nincs. A szeretet valójában képesség, amit tanulni kell.  Egy képesség, aminek valamilyen formája mindenkiben megvan ugyan, de nem azonos mértékben. A szeretetnek ugyanis vannak fokozatai. 

„A szeretet lángja mindenkiben él,

Csak tőled függ, hogyan ég.

Parázsként vagy gyertyaként”

 

Egy dolog azonban biztos: szeretet nélkül élni nagyon nehéz és aki így él, annak a lelke megbetegszik. de akinek a lelke beteg, annak előbb vagy utóbb a teste is beteg lesz. Természetesen mindenki annyi szeretetet várhat, amennyit ő ad. Vagyis, ha sok-sok szeretetre vágyunk, akkor sokat is kell adnunk, ezt tartsuk szem előtt!

A gyerekek megkeresték azt a 3 szót, ami a SZERETET szóról eszükbe jut és lerajzolták a SZERETET szimbólumát. Érdekesség, hogy valamennyi szimbólum tartalmazta a szívet, s a szavak között többször megjelent a CSALÁD szó is. S milyen igazuk is van a gyerekeknek – a családokban kell lenni a SZERETET legerősebb kötelékének!

 

MINDIG VAN REMÉNY!

 

„ A remény olyan, mint a vér. Amíg áramlik az ereidben, addig élsz. ”

(Dmitry Glukhovsky)

 

„Hirtelen belépett egy gyermek a szobába, és mikor meglátta a három kialudt gyertyát, felkiáltott:

  • De hiszen nektek égnetek kéne mindörökké!– és elkeseredésében sírva fakadt.

Ekkor megszólalt a negyedik gyertya:

  • Ne félj! Amíg nekem van lángom meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát. Én vagyok a remény!

A gyermek szeme felragyogott! Megragadta a még égő gyertyát és lángjával életre keltette vele a többit.”

Az adventi koszorún mind a négy gyertya ég már. Ahogyan a REMÉNY lángja a kialudt gyertyákat is újra lángra lobbantotta, úgy valamennyien bízhatunk abban, hogy a  vágyott célokat mi is  elfogjuk érni, ha bennünk is ott lobog a REMÉNY lángja.

Lassan véget ér az esztendő. Valamennyiünkben éljen a REMÉNY egy vírusmentes szebb holnapért, ahol újra biztonságban érezhetjük magunkat és szeretteinket. Legyen elég HITÜNK, hogy hinni tudjunk a változásban! Legyen SZERETET a szívekben és BÉKE az egész világon!

„ Hiszek az emberekben. Hiszek erejükben, hogy egymást segítsék és mindenhol dacolva éljenek. Hiszek az átlagemberek átlagon felüli tetteiben. Hiszem, hogy mindig van mit remélni - hacsak egy szebb holnapot is -, és hogy a remény a leghatásosabb drog a világon. ” (Jodi Lynn Picoult)

 

 

 

 

PÁLYAVÁLASZTÁS?

A JÓ DÖNTÉS SIKERES JÖVŐT REJTHET!

 

Ma – 2020.12.12. - tartottuk volna az iskolában szokásos PÁLYAORIENTÁCIÓS NAPUNKAT, de az adott körülmények nem teszik lehetővé, hogy személyesen találkozzunk, így online szerveztük meg ezt a munkanapot. Az osztályok zárt csoportjaiban már fenn vannak a feladatok. A gyerekek tájékoztatást kaptak az iskolában, hogy a mai nap milyen tevékenységeket tartogat számukra. Az osztályfőnököknek köszönhetően nagyon színes a paletta!

 

Iskolánkban pályaorientációs munkacsoport működik, melynek feladata az osztályfőnöki órák mellett a pályaválasztás segítése.

Az iskolánkban folyó pályaorientációs foglalkozásoknak is az a fő feladata, hogy tanulóink minél inkább képessé váljanak az őket érintő változások elviselésére, megértésére és megfelelő kezelésére.

Ahhoz, hogy jó döntést tudjanak tanulóink jövőjükkel kapcsolatban hozni, négy dolog szükséges:

  • Reális önismeret, különösen azoknak a tulajdonságoknak és képességeknek a feltárása, melyek a későbbi pálya betöltéséhez szükségesek.
  • A képzési lehetőségekre vonatkozó ismeretek.
  • Széleskörű ismeretek a választható szakmákról
  • A munkaerő piaci környezet ismerete, túlképzés, elhelyezkedési lehetőségek feltérképezése.

Ebben segítjük őket pályaorientációs programjainkon keresztül.

 

MAI PROGRAMOK

 

Az alsósok a szokásos kézműveskedéssel kapcsolódnak a programhoz. a feladatokat az osztályfőnököktől megkapták, de  bármilyen házi munkába be lehet vonni őket – takarítás, főzés, ruhahajtogatás – hiszen otthon erre is van lehetőség. Pihenésképpen jó szórakozás lehet a családnak gyerekkorunk régi játékát együtt játszani: „Amerikából jöttem, hosszú utat tettem, mesterségem címere: P-S!” A betűk a foglalkozás kezdő és befejező betűi, s egy ügyes mutogatással máris kitalálható a mesterség.

 

A felsősök a feltöltött kisfilmet kell, hogy megnézzék. Sok információt, web-oldalak címeit találhatják benne, mely segítséget nyújthat a nehéz döntés előtt. A 7-8. osztályosok két tesztet is kaptak a zárt csoportba, mely irányultságukat segíti megismerni érdeklődésüknek megfelelően és több középiskola bemutatkozó filmjeit is megnézhetik. Az 5-6. osztályosoknak azt kell lerajzolni, hogy jelenleg minek képzelik el magukat.

 

Kedves Szülők! Kapcsolódjanak be a mai programunkba, segítsék az alsósokat és beszélgessenek a felsősökkel, mert egy jó döntés sikeres jövőt rejthet számukra!

A tevékenységeket fotózzák le és küldjék el az osztályfőnököknek!

Az osztályfőnökök a délelőtt folyamán a csoportokban elérhetők, ha szükség van a segítségükre.

Szép napot kívánok mindenkinek!

Molnár Tiborné igazgató

 

https://www.facebook.com/taktakenez.suli/videos/1899573536863138

TÉLI VESZÉLYEK AZ UTAKON

A B-A-Z Megyei Balesetmegelőzési Bizottság a korábbi évekhez hasonlóan gyermekrajzpályázatot hirdetett „Téli veszélyek az utakon" címmel.

Mivel iskolánkban évek óta folyik a

  • United Way Magyarország BiztiBusz programja, melynek célja, 30%-kal csökkenteni a véletlen balesetek miatt bekövetkező gyermekkori halálesetek számát Magyarországon
  • az Egy iskola egy polgárőr program, melynek fontos célja a tanulói balesetek megelőzése és a KRESZ ismeretek oktatása
  • Az iskola rendőre program, melynek célja a bűnmegelőzési ismeretek átadása,

így a téli utak és a téli közlekedés veszélyeire való figyelmeztetés Pedagógiai Programunknak is része. A három programot összefogó Biztonságos Iskola programunk célja, hogy játékos formában adja át a gyerekeknek azt a tudást, amelynek a segítségével biztonságtudatosabban élhetik mindennapjaikat.

A játék öröme mellett célja, hogy sikert hozzon a balesetek elkerülése, megelőzése terén. Szeretnénk, ha megtanulnák, hogyan lehet váratlan helyzetekben jó döntéseket hozni, szükség esetén segítséget kérni a felnőttektől.

Az elkészült pályaműveket a járványügyi helyzetre való tekintettel az éven kizárólag elektronikus formában kellett megküldeni. Iskolánkból többen is pályáztak. Kíváncsian várjuk az eredményhirdetést.

 

 

ŐSZI ÜNNEPKÖR

Már 2 éve  iskolában ismerkedünk  a hagyományokkal. Sajnos, az éven csak a folyosói paravánok hirdetik az ünnepeket, de érdemes olvasgatnod a jeles napokhoz kötődő hagyományokról, ugyanis decemberben versenyre hívjuk a hagyományokban jártas tanulókat és ismét lehet gyűjteni a „pirosötöst”, melyből soha nincs elég! 

HAGYOMÁNYRA FEL! Ismerd meg az őszi jeles napokat! Jelentkezz a versenyre, mely két fordulós lesz.

 

SZENT MÁRTON TÖRTÉNETE

Valamikor réges-régen élt egyszer egy kisfiú, akit úgy hívtak, Márton. Márton édesapja katona volt. Amikor a kisfiú nagyobbacska lett, ő is szeretett volna katona lenni és jelentkezett a római hadseregbe. Sisakban, páncélban, lóháton ülve kardozott bátran a csatákban. Bátorsága mellett jószívű is volt, ezért katonatársai megszerették őt.

Egy napon egy város felé lovagoltak és az út szélén egyszer csak megláttak egy koldust. Hideg volt, de a szegény kolduson alig volt valami ruha, reszketett, fázott, amikor megszólította Mártont:
- Segíts rajtam, megvesz az Isten hidege!

Márton tanakodni kezdett, mit is adhatna ennek a szegény embernek, mert saját ruháján kívül nem volt nála semmi más. Hirtelen levette köntösét, kardjával kettévágta és az egyik felét a didergő koldusra terítette.

Később, amikor Márton lefeküdt aludni, különöset álmodott. Álmában Jézust látta, és a vállán az a fél köpönyeg volt, amit ő adott a koldusnak.

Márton nemsokára otthagyta a hadsereget és pap lett belőle. Nagyon szerették mindenütt, mert jóságos volt és mindenkinek segíteni próbált. Az emberek hamarosan meg akarták választani püspöknek. Márton nem akart püspök lenni, aki díszes palotában lakik és szolgák veszik körül, ezért elbújt egy libaólba az emberek elől, hogy ne találják meg. De a libák nem maradtak csendben, hangosan gágogtak, és gágogásukkal elárulták Márton búvóhelyét. Így az emberek megtalálták és mégiscsak püspök lett belőle, de ezután is ugyanolyan jóságos és szerény maradt, mint előtte. Nagyon sokat segített a szegényeknek és az emberek egész életében nagyon szerették őt.

Tegyünk mi is jót és szeretetet fogunk kapni cserébe!

 

Márton-napi népszokások

Szent Márton ünnepnapjához, november 11-hez számos népszokás, néphit kapcsolódik Magyarországon. Szent Márton a Római Birodalom területén, Savariában (ma Szombathely) született a Kr. u. 316-os vagy 317-es évben. A hagyomány úgy tartja, hogy a szülőháza felett áll a mai Szent Márton-templom Szombathelyen.

A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejezéséhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.

Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások voltak, mert a rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.

A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. A sült liba mellcsontjából az időjárásra jósoltak: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.”

 

Szent Mihály napja

A szeptemberi jeles napok közül kiemelkedik Szent Mihály napja. E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók. Európa-szerte ismert pásztorünnep.

A néphagyomány szerint Szent György napkor, azaz április 24-én a legelőre hajtott állatok szeptember 29-én Szent Mihály napján tértek haza. Emlékezetesek voltak országszerte a szentmihályi vásárok, a pásztorok ilyenkor egészítették ki a felszerelésüket. Szabad emberek voltak régen a pásztorok. Egész évben övék volt a legelő, a rét, a puszta. Attól függően, hogy milyen állatra vigyáztak, más volt a megnevezésük.

  • gulyás – azaz marhapásztor, a gulya őrzője
  • csikós – „lópásztor”, a ménes legeltetője, őrzője
  • juhász – juhpásztor, a juhnyáj őrzője
  • kondás, kanász – disznópásztor, a konda őrzője
  • csordás – az istállóban tartott, csak napközben kihajtott négylábú állatok őrzője

A nyájat, csordát, ménest legeltető idősebb pásztor felügyelete alatt segédkező fiatal legény volt a bojtár.

A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály, Mihály arkangyal egyike a 7 arkangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Ünnepnapja szeptember 29. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt. A népi vallásosság értelmezésében ő fogadja a halott lelkét, s mérlegre téve dönti el, hogy az illető a mennyországba vagy a pokolba jut-e. Eszerint a halottat Szent Mihály a lován viszi el. Szent Mihály lova sajátosan magyar kifejezés. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint: „Halottszállító saroglya. Fából készült, négy lábbal ellátott eszköz. Temetéskor a koporsót helyezték rá, amelyet aztán négy ember a vállára emelve a sírhoz vitt.”

 

Mindenszentek

Mindenszentek napja november 1-jén van, ami hivatalosan munkaszüneti nap. Mindenszenteknek hívjuk mindazokat, akik Istent dicsőítve, üdvözülve hunytak el, November 2-án, halottak napján pedig megemlékezünk minden elhunytról, különösen a tisztítótűzben szenvedő lelkekről. Szokás volt ekkor a sírok megtisztítása, virággal díszítése. A római katolikusok a halottak lelki üdvéért régóta gyertyát gyújtottak a sírokon.

Mindkét napot a néphagyományban számos hiedelem övezi. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban.

Az asszonyok Mindenszentek ünnepén sütöttek egy szép kerek és fehér üres kalácsot, a „kóduskalácsot” és mise után a temető kapujában várakozó koldusoknak adták azzal a kéréssel, hogy ők is emlékezzenek meg a család halottairól. Más helyeken ebből a kalácsból a sírokra is helyeztek mennyei táplálékként a sírba visszatérő lelkekeknek. Az asszonyok ebben az időben gyászruhát öltöttek, felfüggesztették minden munkájukat, és a halottaikért imádkoztak.

 

Szüret

A szüret napja a legfontosabb borkészítési művelet, mivel jelentős mértékben befolyásolja a bor minőségét. A szüret időpontjának megválasztása szempontjából ideális idő, amikor a szőlőfürtök fejlődése tetőpontján van, s a tőke már nem képes több cukrot készíteni. Ekkor kapjuk a legtöbb és aránylag a legjobb bort.

A szüret általában valamilyen zajkeltéssel indult. Ezt követően indulhatott a munka. A szedők (lányok, asszonyok) görbe késsel (kacorral) vagy metszőollóval vágták le a fürtöket.   Gyűjtőedénybe tették, mely vidékenként változott. Lehetett vödör, kézi puttony, sajtár, szedőkosár stb. Amikor az edény megtelt, a szedő kiáltott a puttonyosnak, aki a hátára vette – a régen fa, ma már inkább alumínium – edényt, puttonyt, begyűjtötte a szőlőt, s vitte a présházhoz. Préselés előtt összezúzták a szemeket, régen taposva, manapság darálóval. Ezután kezdődhetett a borkészítés.

Régen a szüret társas eseménynek számított, amelyre egy egész éven át emlékeztek és készültek a családok. Akkoriban ez egy egész közösség - falvak, szőlőhegyek - közös ünnepe volt, amelyet a nap végén mulatságok zártak.

 

TOLERANCIA VILÁGNAPJA

Az UNESCO kezdeményezésére 1996 óta minden évben november 16-án ünnepeljük a tolerancia világnapját. Ezen alkalomból játékra hívom az osztályokat! A játékhoz először is szükséged lesz arra, hogy tudd, mit is jelent toleránsnak lenni!

Célom, hogy néhány idegen szóval gazdagabb legyen a szókincsetek és bízom abban, hogy tulajdonságokban is gazdagodtok a játék végére.

A tolerancia latin eredetű szó, elsősorban türelmességet jelent mások véleménye, főleg vallása, világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása, szexuális viselkedése, illetve más egyebek iránt. A tolerancia nem egymás szeretetét jelenti, hanem egymás békés elviselését.

A tolerancia az elfogadásnál kevesebb. Azokban az iskolákban, ahol a gyerekek elfogadják egymást, ott nem akarják mindenáron megváltoztatni a másikat, nem rekesztenek ki valakit valamilyen különbözősége, mássága miatt. A másság az átlagostól eltérő, a tömegízlésnek nem megfelelő megjelenési formát jelent. Megértést, de minimum türelmet tanúsítanak a másik iránt. Az inklúzió – befogadás – a kirekesztés és kirekesztettség mindenfajta formájának megelőzése. Az iskolai befogadó környezet azt jelenti, hogy a nevelésben résztvevő valamennyi személy (tanárok, diákok, szülők) a kölcsönös együttműködés szellemében együttesen munkálkodnak- kooperálnak-  a közös cél érdekében. Az együttműködések során alakulhat ki konfliktus, azaz nézetkülönbség, vita, ellentét és olykor a sikeres együttműködés érdekében a feleknek kompromisszumot, azaz egyességet  kell kötni.

A legfontosabb, hogy illendően egymáshoz tudjunk szólni, beszélgetni, vitázni, legyünk türelmesek és elfogadóak, és közösen tudjuk megoldani a problémákat!

 

Ha, Ti ilyenek vagytok, akkor jöhet a játék!

 

A játék szabálya

 

  • Az osztályok együttműködésén alapszik a játék
  • Egy hétig tart (hétfőtől péntekig)
  • Minden nap feladatot kapnak az osztályok, melyet közösen. együttműködve, azaz kooperálva kell megoldani és tanítás végén az igazgatóiba leadni
  • Az osztály valamennyi tagja „pirosötöst” kaphat a játék végén, ha minden feladatot jól oldottak meg és mindenki toleráns volt a héten, nem voltak konfliktusok és mindenki hajlandó volt kompromisszumra. Ezeket azzal mérem, hogy nem kerül a magatartástáblára semmiféle fekete és senki nem késik el a tanításról!
  • Ha ez mégis megtörténik, ő kiesik a játékból és sajnos az osztály többi tagja is bűnhődik! Nem kaphatják meg automatikusan a „pirosötöst”, hanem vigaszágra kerülnek és digitális feladatok megoldásával juthatnak célba!
  • A napi feladatok megoldásához jelszóval – melyek az idegen szavak lesznek – segítséget kérhetnek majd az osztályok kijelölt pedagógusoktól!

Remélem, tetszik a játék?

 

SOK SIKERT AZ OSZTÁLYOKNAK!

LÁSSUK, MELYIK OSZTÁLY A LEGTOLERÁNSABB ÉS LEGKOOPERATÍVABB!

KIKNÉL NINCS KONFLIKTUS, KÉPESEK A KOMPROMISSZUMRA ÉS AZ INKLÚZIÓRA!

 

Üdvözlettel: Molnár Tiborné igazgató

https://learningapps.org/watch?v=pno512jvn20

Boszorkányos ötletek Halloween éjszakájára

A halloween eredete

The World Book Encyclopedia szerint:  „Egy ókori pogány ünnepre vezethető vissza, melyet a kelták tartottak több mint 2000 évvel ezelőtt. A kelták úgy hitték, hogy a halottak ebben az időszakban az élők között járkálnak. A samhain alatt az élők találkozhattak a holtakkal”

A Biblia azonban egyértelműen azt tanítja, hogy „a halottak semmit sem tudnak” (Prédikátor 9:5). Így hát kizárt, hogy a halottak kapcsolatba lépjenek az élőkkel.

Szokások

Jelmezek:  szellemek, vámpírok, vérfarkasok, pókok, boszorkányok és zombik. A kelták ijesztő jelmezeket viseltek, hogy a bolyongó szellemek őket is szellemeknek nézzék, és így ne essen bántódásuk.

Cukorka és  édesség: a jelmezbe öltözött gyerekek cukorkát kaptak onnan, ahová bekopogtak

Tökök és töklámpások: A lámpások többféle célt szolgáltak. Egyrészt, hogy Samhain éjszakáján megvilágítsák az utat, másrészt hogy szellemeket és egyéb alvilági lényeket szimbolizáljanak, illetve hogy megvédjék azoktól önmagukat és otthonaikat. 

 A MI HALLOWEEN ÜNNEPÜNK

Az alsós osztályok a megyei könyvtár támogatásával egy kézműves foglalkozáson vettek részt, ahol pókokat készítettek és szellemfejet lufiból. A gyerekek nagyon élvezték a tevékenységet és örömmel vitték haza az elkészített ajándékokat.

A felsősök az őszi szünetre kaptak feladatokat. Nem volt kötelező, de akinek volt kedve, az szórakozva tanulhatott.  A feladatok között volt digitális és papíralapú, angol és magyar nyelvű, tudást mérő és kreativitást igénylő, így mindenki megtalálhatta a képességeinek és kedvének valót. A legjobbak dicséretben részesültek a magatartás táblán.

 

 

 

A LYUKAS ZÁSZLÓN TÚL

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki. 1990 májusa óta a forradalom október 23-i kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe. 

  1. október 23-ára a budapesti Műszaki Egyetem hallgatói békés felvonulást szerveztek, de a békésnek induló felvonulásból fegyveres felkelés lett. Október 24-től a főváros utcáin, terein főleg fiatalokból álló fegyveres csoportok alakultak (a „pesti srácok”), amelyekhez honvédek, katonatisztek is csatlakoztak. A forradalom fontos momentuma volt a szovjet rendszer szimbólumainak megsemmisítése és a Rákosi - címer Kossuth-címerre cserélése. 1949 és 1956 között ugyanis a Rákosi-címerként emlegetett kép volt a hivatalos magyar zászló közepén, amelyet a tüntetők kivágtak lobogóból. A lyukas zászló azóta az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc jelképévé vált.

 Iskolánk tanulói minden évben megemlékeznek az ünnepről. Szokás szerint irodalmi műsorral készülnek a 6. osztályosok és az énekkar, az iskola tanulói a tornateremben összegyűlve, megnézik a műsort. Az éven azonban ezt az ünnepet is átgondoltuk, hogy ne legyen egyszerre nagy tömeg együtt.

 A tanulóknak időben meghirdettünk egy rajzpályázatot A LYUKAS ZÁSZLÓN TÚL címmel. Az elkészült rajzokból kiállítást terveztünk a projektnap reggelére.  A gyerekek sok szép munkát hoztak a felhívásra. Elsősorban a fegyverek és tankok jelentek meg a lyukas zászlón áttekintve, de születtek rajzok a fiatal forradalmárokról is.  A 6. osztályos tanulók egy emlékfalat készítettek, melyen 56 történetét olvasgathatták az érdeklődők.   Magyar órákon 56-os verseket olvastak és jelszavakat kerestek a gyerekek, melyet plakáton meg is jelenítettek. A Tökéletlen Történelem sorozat 56-os kisfilmjét megnézték, megbeszélték és egy, a filmhez kapcsolódó szövegértő lapot is feldolgoztak.   Az alsósok nemzeti jelképeket készítettek, melyekből a hősök emlékművéhez helyeztek el néhányat és egyet mindenki hazavihetett. A felsősök kutató munkára jelentkezhettek, melynek Nagy Imre és az 56-os események voltak a témái. A bejárat előtti térre egy hatalmas lyukas zászlót festettünk és a DÖK megkoszorúzta a hősök emlékművét.

 

 

 

 

 

KIK ÉRTED HALTAK - AZ ARADI VÉRTANÚK EMLÉKNAPJA

1849 október 6-án, korán reggel Aradon 12 magyar honvéd-tábornokot és egy ezredest végeztek ki Ferenc József parancsára, amiért az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc eseményeiben aktívan közreműködtek és ezzel felségárulást követtek el. A halálra ítéltek mindegyike a golyó általi halált kérelmezte, mivel az akasztás mindig is a köztörvényes bűnözők kivégzési módja volt, ami nem méltó egy katonatiszthez. Az osztrák hatóságok a 13 elítélt közül, csak négynek engedélyezték ezt a halálnemet: Lázár Vilmosnak (ő volt az ezredes köztük), gróf Dessewffy ArisztidnekKiss Ernőnek és Schweidel Józsefnek. A többi 9 halálra ítélt magyar tábornokon akasztással hajtották végre az ítéletet, ők a következők voltak: Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knézich Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és végül gróf Vécsey Károly.

 Ugyancsak október 6-án, de Pesten végezték ki Batthyány Lajos volt magyar miniszterelnököt is. Az ő esetében szintén kötél általi halál volt az ítélet, de felesége, Zichy Antónia egy cipóba sütve kést csempészett börtönébe, amivel megsebezte nyakát. A seb miatt lehetetlenné vált az akasztás, így végül vele is sortűz végzett.  

A végrehajtott kivégzések során minden vértanú elmondhatta utolsó mondatát, melyet feljegyeztek az utókor számára:

 

-- Aulich Lajos (1793–1849): „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.”

-- Damjanich János (1804–1849): „Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”

-- Dessewffy Arisztid (1802–1849) „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”

-- Kiss Ernő (1799–1849) „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”

-- Knezić Károly (1808–1849) „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”

-- Láhner György (1795–1849) „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.”

-- Lázár Vilmos (1815–1849) „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”

-- Leiningen-Westerburg Károly (1819–1849) „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.”

-- Nagysándor József (1803–1849) „De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”

-- Poeltenberg Ernő (1808–1849) „Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”

-- Schweidel József (1796–1849) „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”

-- Török Ignác (1795–1849) „Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”

-- Vécsey Károly (1803-1849) „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”

 

Nemcsak utolsó mondataik maradtak meg az utókor számára, hanem emlékük is örökké megmarad, míg  magyar ember  él a Földön. 

 

Az osztályok  egy-egy gyertya meggyújtásával hajtottak fejet a tiszteletükre készített  emlékfal előtt és egyéni projektek készítésével adtak számot a tanulók ismereteikről.

 

 

PROJEKT

 

Ma rájuk emlékezünk

 

Az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepükért Aradon október 6-án kivégeztek tizenhárom honvédtisztet. Batthyány Lajost, az első felelős magyar miniszterelnököt pedig Pesten. A kivégzés előzménye a világosi fegyverletétel volt, melyre 1849. augusztus 13-án került sor. Görgey Artúr honvédhadserege az orosz cár inváziós hadserege előtt tette le a fegyvert.

 

Ki volt a 13 aradi vértanú? Keresd ki a nevüket könyvből vagy internetről és másold ide. Pontot csak akkor kapsz, ha hibátlanul írod le a nevet. Bármilyen hiba esetén már nincs pont! Vigyázz a helyesírásra!

 

1___________________________________

2___________________________________

3___________________________________

4___________________________________

5___________________________________

6___________________________________

7___________________________________

8___________________________________

9___________________________________

10__________________________________

11__________________________________

12__________________________________

13__________________________________

 

A következő kérdésekre is kutatással találod meg a helyes megoldást!

  1. Ki volt a „veretlen hadvezérként” elhíresült tábornok, a szerb óriás?
  • Aulich Lajos
  • Knezich Károly
  • Damjanich János
  1. Ki búcsúzott az elhunyt Damjanichtól kézcsókkal örök „posthumus” békét kötve vele?
  • Gróf Batthyány Lajos
  • Nagysándor József
  • Gróf Vécsey Károly
  1. Ki kísérelt meg öngyilkosságot a felesége által becsempészett tőrrel a kivégzés előtti napon?
    • Gróf Dessewffy Arisztid
    • Pöltenberg Ernő
    • Gróf Batthyány Lajos
  1. Miért lőtték Kiss Ernőt közvetlen közelről fejbe?
  • Mert nem sikerült felakasztani
  • Mert az első három lövésből csak egy találta el, az is a vállán.
  • Mert így kérte
  1. A kivégzés előtt várépítésről olvasgató Török Ignác mit tanított Görgeynek és Klapkának?
  • Jogot
  • Erődítéselméletet
  • Történelmet
  1. Ki vezénylet maga tüzet kivégzésekor?
  • Gróf Batthyány Lajos
  • Aulich Lajos
  • Damjanich János

 

Milyen volt az 1848-49-es zászló? Készítsd el a négyszögbe!

 

 

Magyar Falu Program

KÖSZÖNJÜK A PROGRAMOKAT

 

Taktakenéz Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a  Magyar Falu Program Falusi Civil Alap keretében „civil közösségi tevékenységek és feltételeinek támogatása” című alprogramhoz.

A Magyar Falu Program célja az 5000 fő lakosságszám alatti települések hátrányainak enyhítése, olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek vonzóvá teszik az ott élők számára a településeket.

Taktakenézen is több helyi rendezvény valósulhatott meg  a pályázati forrásból, s többek között a falu gyermekei is részesei lehettek a programoknak. Nagyon örültünk ezeknek a lehetőségeknek, mivel a családok anyagi lehetőségei nem engedik meg, hogy ilyen jellegű programokra vigyék el a gyerekeket. A következő rendezvényeken vehettek részt a tanulók:

  • Augusztus végén kézműves foglalkozás színesítette meg a napközis tábor programját.
  • Szeptember végén a felsős tanulók Poroszlóra kirándultak, ahol az ökocentrumban tölthettek egy felejthetetlen napot és hazafelé még egy McDonald’s-os meghívás is belefért a keretbe.
  • Október elején újabb kézműves foglalkozáson és egy zenés programon vehettek részt tanulóink.

Köszönjük az Önkormányzatnak, hogy biztosította az iskolás korú gyerekeknek ezeket a programokat, mivel segítik tanulóink nevelését és szocializációját! A gyermek a szocializáció során sajátítja el a társadalom értékeit, szokásait, szabályait. Megtanulja, hogy hogyan kell viselkednie különböző helyzetekben, hogyan lépjen kapcsolatba másokkal, A gyerekek az ilyen alkalmakkor  sokat tanulnak a körülöttük lévők viselkedéséből, akkor is,  ha célzottan éppen nem tanítják nekik. Ezek a szabadidős programok sok ilyen lehetőséget adtak tanulóinknak.

 

 

 

Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola
Minden jog fenntartva
Copyright