ŐSZI ÜNNEPKÖR

Már 2 éve  iskolában ismerkedünk  a hagyományokkal. Sajnos, az éven csak a folyosói paravánok hirdetik az ünnepeket, de érdemes olvasgatnod a jeles napokhoz kötődő hagyományokról, ugyanis decemberben versenyre hívjuk a hagyományokban jártas tanulókat és ismét lehet gyűjteni a „pirosötöst”, melyből soha nincs elég! 

HAGYOMÁNYRA FEL! Ismerd meg az őszi jeles napokat! Jelentkezz a versenyre, mely két fordulós lesz.

 

SZENT MÁRTON TÖRTÉNETE

Valamikor réges-régen élt egyszer egy kisfiú, akit úgy hívtak, Márton. Márton édesapja katona volt. Amikor a kisfiú nagyobbacska lett, ő is szeretett volna katona lenni és jelentkezett a római hadseregbe. Sisakban, páncélban, lóháton ülve kardozott bátran a csatákban. Bátorsága mellett jószívű is volt, ezért katonatársai megszerették őt.

Egy napon egy város felé lovagoltak és az út szélén egyszer csak megláttak egy koldust. Hideg volt, de a szegény kolduson alig volt valami ruha, reszketett, fázott, amikor megszólította Mártont:
- Segíts rajtam, megvesz az Isten hidege!

Márton tanakodni kezdett, mit is adhatna ennek a szegény embernek, mert saját ruháján kívül nem volt nála semmi más. Hirtelen levette köntösét, kardjával kettévágta és az egyik felét a didergő koldusra terítette.

Később, amikor Márton lefeküdt aludni, különöset álmodott. Álmában Jézust látta, és a vállán az a fél köpönyeg volt, amit ő adott a koldusnak.

Márton nemsokára otthagyta a hadsereget és pap lett belőle. Nagyon szerették mindenütt, mert jóságos volt és mindenkinek segíteni próbált. Az emberek hamarosan meg akarták választani püspöknek. Márton nem akart püspök lenni, aki díszes palotában lakik és szolgák veszik körül, ezért elbújt egy libaólba az emberek elől, hogy ne találják meg. De a libák nem maradtak csendben, hangosan gágogtak, és gágogásukkal elárulták Márton búvóhelyét. Így az emberek megtalálták és mégiscsak püspök lett belőle, de ezután is ugyanolyan jóságos és szerény maradt, mint előtte. Nagyon sokat segített a szegényeknek és az emberek egész életében nagyon szerették őt.

Tegyünk mi is jót és szeretetet fogunk kapni cserébe!

 

Márton-napi népszokások

Szent Márton ünnepnapjához, november 11-hez számos népszokás, néphit kapcsolódik Magyarországon. Szent Márton a Római Birodalom területén, Savariában (ma Szombathely) született a Kr. u. 316-os vagy 317-es évben. A hagyomány úgy tartja, hogy a szülőháza felett áll a mai Szent Márton-templom Szombathelyen.

A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejezéséhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.

Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások voltak, mert a rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.

A Márton-napi lúdvacsora után „Márton poharával”, vagyis a novemberre éppen kiforrott újborral szokás koccintani. A sült liba mellcsontjából az időjárásra jósoltak: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas. Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.”

 

Szent Mihály napja

A szeptemberi jeles napok közül kiemelkedik Szent Mihály napja. E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók. Európa-szerte ismert pásztorünnep.

A néphagyomány szerint Szent György napkor, azaz április 24-én a legelőre hajtott állatok szeptember 29-én Szent Mihály napján tértek haza. Emlékezetesek voltak országszerte a szentmihályi vásárok, a pásztorok ilyenkor egészítették ki a felszerelésüket. Szabad emberek voltak régen a pásztorok. Egész évben övék volt a legelő, a rét, a puszta. Attól függően, hogy milyen állatra vigyáztak, más volt a megnevezésük.

  • gulyás – azaz marhapásztor, a gulya őrzője
  • csikós – „lópásztor”, a ménes legeltetője, őrzője
  • juhász – juhpásztor, a juhnyáj őrzője
  • kondás, kanász – disznópásztor, a konda őrzője
  • csordás – az istállóban tartott, csak napközben kihajtott négylábú állatok őrzője

A nyájat, csordát, ménest legeltető idősebb pásztor felügyelete alatt segédkező fiatal legény volt a bojtár.

A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály, Mihály arkangyal egyike a 7 arkangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Ünnepnapja szeptember 29. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt. A népi vallásosság értelmezésében ő fogadja a halott lelkét, s mérlegre téve dönti el, hogy az illető a mennyországba vagy a pokolba jut-e. Eszerint a halottat Szent Mihály a lován viszi el. Szent Mihály lova sajátosan magyar kifejezés. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint: „Halottszállító saroglya. Fából készült, négy lábbal ellátott eszköz. Temetéskor a koporsót helyezték rá, amelyet aztán négy ember a vállára emelve a sírhoz vitt.”

 

Mindenszentek

Mindenszentek napja november 1-jén van, ami hivatalosan munkaszüneti nap. Mindenszenteknek hívjuk mindazokat, akik Istent dicsőítve, üdvözülve hunytak el, November 2-án, halottak napján pedig megemlékezünk minden elhunytról, különösen a tisztítótűzben szenvedő lelkekről. Szokás volt ekkor a sírok megtisztítása, virággal díszítése. A római katolikusok a halottak lelki üdvéért régóta gyertyát gyújtottak a sírokon.

Mindkét napot a néphagyományban számos hiedelem övezi. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban.

Az asszonyok Mindenszentek ünnepén sütöttek egy szép kerek és fehér üres kalácsot, a „kóduskalácsot” és mise után a temető kapujában várakozó koldusoknak adták azzal a kéréssel, hogy ők is emlékezzenek meg a család halottairól. Más helyeken ebből a kalácsból a sírokra is helyeztek mennyei táplálékként a sírba visszatérő lelkekeknek. Az asszonyok ebben az időben gyászruhát öltöttek, felfüggesztették minden munkájukat, és a halottaikért imádkoztak.

 

Szüret

A szüret napja a legfontosabb borkészítési művelet, mivel jelentős mértékben befolyásolja a bor minőségét. A szüret időpontjának megválasztása szempontjából ideális idő, amikor a szőlőfürtök fejlődése tetőpontján van, s a tőke már nem képes több cukrot készíteni. Ekkor kapjuk a legtöbb és aránylag a legjobb bort.

A szüret általában valamilyen zajkeltéssel indult. Ezt követően indulhatott a munka. A szedők (lányok, asszonyok) görbe késsel (kacorral) vagy metszőollóval vágták le a fürtöket.   Gyűjtőedénybe tették, mely vidékenként változott. Lehetett vödör, kézi puttony, sajtár, szedőkosár stb. Amikor az edény megtelt, a szedő kiáltott a puttonyosnak, aki a hátára vette – a régen fa, ma már inkább alumínium – edényt, puttonyt, begyűjtötte a szőlőt, s vitte a présházhoz. Préselés előtt összezúzták a szemeket, régen taposva, manapság darálóval. Ezután kezdődhetett a borkészítés.

Régen a szüret társas eseménynek számított, amelyre egy egész éven át emlékeztek és készültek a családok. Akkoriban ez egy egész közösség - falvak, szőlőhegyek - közös ünnepe volt, amelyet a nap végén mulatságok zártak.

 

TOLERANCIA VILÁGNAPJA

Az UNESCO kezdeményezésére 1996 óta minden évben november 16-án ünnepeljük a tolerancia világnapját. Ezen alkalomból játékra hívom az osztályokat! A játékhoz először is szükséged lesz arra, hogy tudd, mit is jelent toleránsnak lenni!

Célom, hogy néhány idegen szóval gazdagabb legyen a szókincsetek és bízom abban, hogy tulajdonságokban is gazdagodtok a játék végére.

A tolerancia latin eredetű szó, elsősorban türelmességet jelent mások véleménye, főleg vallása, világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása, szexuális viselkedése, illetve más egyebek iránt. A tolerancia nem egymás szeretetét jelenti, hanem egymás békés elviselését.

A tolerancia az elfogadásnál kevesebb. Azokban az iskolákban, ahol a gyerekek elfogadják egymást, ott nem akarják mindenáron megváltoztatni a másikat, nem rekesztenek ki valakit valamilyen különbözősége, mássága miatt. A másság az átlagostól eltérő, a tömegízlésnek nem megfelelő megjelenési formát jelent. Megértést, de minimum türelmet tanúsítanak a másik iránt. Az inklúzió – befogadás – a kirekesztés és kirekesztettség mindenfajta formájának megelőzése. Az iskolai befogadó környezet azt jelenti, hogy a nevelésben résztvevő valamennyi személy (tanárok, diákok, szülők) a kölcsönös együttműködés szellemében együttesen munkálkodnak- kooperálnak-  a közös cél érdekében. Az együttműködések során alakulhat ki konfliktus, azaz nézetkülönbség, vita, ellentét és olykor a sikeres együttműködés érdekében a feleknek kompromisszumot, azaz egyességet  kell kötni.

A legfontosabb, hogy illendően egymáshoz tudjunk szólni, beszélgetni, vitázni, legyünk türelmesek és elfogadóak, és közösen tudjuk megoldani a problémákat!

 

Ha, Ti ilyenek vagytok, akkor jöhet a játék!

 

A játék szabálya

 

  • Az osztályok együttműködésén alapszik a játék
  • Egy hétig tart (hétfőtől péntekig)
  • Minden nap feladatot kapnak az osztályok, melyet közösen. együttműködve, azaz kooperálva kell megoldani és tanítás végén az igazgatóiba leadni
  • Az osztály valamennyi tagja „pirosötöst” kaphat a játék végén, ha minden feladatot jól oldottak meg és mindenki toleráns volt a héten, nem voltak konfliktusok és mindenki hajlandó volt kompromisszumra. Ezeket azzal mérem, hogy nem kerül a magatartástáblára semmiféle fekete és senki nem késik el a tanításról!
  • Ha ez mégis megtörténik, ő kiesik a játékból és sajnos az osztály többi tagja is bűnhődik! Nem kaphatják meg automatikusan a „pirosötöst”, hanem vigaszágra kerülnek és digitális feladatok megoldásával juthatnak célba!
  • A napi feladatok megoldásához jelszóval – melyek az idegen szavak lesznek – segítséget kérhetnek majd az osztályok kijelölt pedagógusoktól!

Remélem, tetszik a játék?

 

SOK SIKERT AZ OSZTÁLYOKNAK!

LÁSSUK, MELYIK OSZTÁLY A LEGTOLERÁNSABB ÉS LEGKOOPERATÍVABB!

KIKNÉL NINCS KONFLIKTUS, KÉPESEK A KOMPROMISSZUMRA ÉS AZ INKLÚZIÓRA!

 

Üdvözlettel: Molnár Tiborné igazgató

https://learningapps.org/watch?v=pno512jvn20

Boszorkányos ötletek Halloween éjszakájára

A halloween eredete

The World Book Encyclopedia szerint:  „Egy ókori pogány ünnepre vezethető vissza, melyet a kelták tartottak több mint 2000 évvel ezelőtt. A kelták úgy hitték, hogy a halottak ebben az időszakban az élők között járkálnak. A samhain alatt az élők találkozhattak a holtakkal”

A Biblia azonban egyértelműen azt tanítja, hogy „a halottak semmit sem tudnak” (Prédikátor 9:5). Így hát kizárt, hogy a halottak kapcsolatba lépjenek az élőkkel.

Szokások

Jelmezek:  szellemek, vámpírok, vérfarkasok, pókok, boszorkányok és zombik. A kelták ijesztő jelmezeket viseltek, hogy a bolyongó szellemek őket is szellemeknek nézzék, és így ne essen bántódásuk.

Cukorka és  édesség: a jelmezbe öltözött gyerekek cukorkát kaptak onnan, ahová bekopogtak

Tökök és töklámpások: A lámpások többféle célt szolgáltak. Egyrészt, hogy Samhain éjszakáján megvilágítsák az utat, másrészt hogy szellemeket és egyéb alvilági lényeket szimbolizáljanak, illetve hogy megvédjék azoktól önmagukat és otthonaikat. 

 A MI HALLOWEEN ÜNNEPÜNK

Az alsós osztályok a megyei könyvtár támogatásával egy kézműves foglalkozáson vettek részt, ahol pókokat készítettek és szellemfejet lufiból. A gyerekek nagyon élvezték a tevékenységet és örömmel vitték haza az elkészített ajándékokat.

A felsősök az őszi szünetre kaptak feladatokat. Nem volt kötelező, de akinek volt kedve, az szórakozva tanulhatott.  A feladatok között volt digitális és papíralapú, angol és magyar nyelvű, tudást mérő és kreativitást igénylő, így mindenki megtalálhatta a képességeinek és kedvének valót. A legjobbak dicséretben részesültek a magatartás táblán.

 

 

 

A LYUKAS ZÁSZLÓN TÚL

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki. 1990 májusa óta a forradalom október 23-i kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe. 

  1. október 23-ára a budapesti Műszaki Egyetem hallgatói békés felvonulást szerveztek, de a békésnek induló felvonulásból fegyveres felkelés lett. Október 24-től a főváros utcáin, terein főleg fiatalokból álló fegyveres csoportok alakultak (a „pesti srácok”), amelyekhez honvédek, katonatisztek is csatlakoztak. A forradalom fontos momentuma volt a szovjet rendszer szimbólumainak megsemmisítése és a Rákosi - címer Kossuth-címerre cserélése. 1949 és 1956 között ugyanis a Rákosi-címerként emlegetett kép volt a hivatalos magyar zászló közepén, amelyet a tüntetők kivágtak lobogóból. A lyukas zászló azóta az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc jelképévé vált.

 Iskolánk tanulói minden évben megemlékeznek az ünnepről. Szokás szerint irodalmi műsorral készülnek a 6. osztályosok és az énekkar, az iskola tanulói a tornateremben összegyűlve, megnézik a műsort. Az éven azonban ezt az ünnepet is átgondoltuk, hogy ne legyen egyszerre nagy tömeg együtt.

 A tanulóknak időben meghirdettünk egy rajzpályázatot A LYUKAS ZÁSZLÓN TÚL címmel. Az elkészült rajzokból kiállítást terveztünk a projektnap reggelére.  A gyerekek sok szép munkát hoztak a felhívásra. Elsősorban a fegyverek és tankok jelentek meg a lyukas zászlón áttekintve, de születtek rajzok a fiatal forradalmárokról is.  A 6. osztályos tanulók egy emlékfalat készítettek, melyen 56 történetét olvasgathatták az érdeklődők.   Magyar órákon 56-os verseket olvastak és jelszavakat kerestek a gyerekek, melyet plakáton meg is jelenítettek. A Tökéletlen Történelem sorozat 56-os kisfilmjét megnézték, megbeszélték és egy, a filmhez kapcsolódó szövegértő lapot is feldolgoztak.   Az alsósok nemzeti jelképeket készítettek, melyekből a hősök emlékművéhez helyeztek el néhányat és egyet mindenki hazavihetett. A felsősök kutató munkára jelentkezhettek, melynek Nagy Imre és az 56-os események voltak a témái. A bejárat előtti térre egy hatalmas lyukas zászlót festettünk és a DÖK megkoszorúzta a hősök emlékművét.

 

 

 

 

 

KIK ÉRTED HALTAK - AZ ARADI VÉRTANÚK EMLÉKNAPJA

1849 október 6-án, korán reggel Aradon 12 magyar honvéd-tábornokot és egy ezredest végeztek ki Ferenc József parancsára, amiért az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc eseményeiben aktívan közreműködtek és ezzel felségárulást követtek el. A halálra ítéltek mindegyike a golyó általi halált kérelmezte, mivel az akasztás mindig is a köztörvényes bűnözők kivégzési módja volt, ami nem méltó egy katonatiszthez. Az osztrák hatóságok a 13 elítélt közül, csak négynek engedélyezték ezt a halálnemet: Lázár Vilmosnak (ő volt az ezredes köztük), gróf Dessewffy ArisztidnekKiss Ernőnek és Schweidel Józsefnek. A többi 9 halálra ítélt magyar tábornokon akasztással hajtották végre az ítéletet, ők a következők voltak: Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knézich Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és végül gróf Vécsey Károly.

 Ugyancsak október 6-án, de Pesten végezték ki Batthyány Lajos volt magyar miniszterelnököt is. Az ő esetében szintén kötél általi halál volt az ítélet, de felesége, Zichy Antónia egy cipóba sütve kést csempészett börtönébe, amivel megsebezte nyakát. A seb miatt lehetetlenné vált az akasztás, így végül vele is sortűz végzett.  

A végrehajtott kivégzések során minden vértanú elmondhatta utolsó mondatát, melyet feljegyeztek az utókor számára:

 

-- Aulich Lajos (1793–1849): „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.”

-- Damjanich János (1804–1849): „Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”

-- Dessewffy Arisztid (1802–1849) „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”

-- Kiss Ernő (1799–1849) „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”

-- Knezić Károly (1808–1849) „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”

-- Láhner György (1795–1849) „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.”

-- Lázár Vilmos (1815–1849) „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”

-- Leiningen-Westerburg Károly (1819–1849) „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.”

-- Nagysándor József (1803–1849) „De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”

-- Poeltenberg Ernő (1808–1849) „Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”

-- Schweidel József (1796–1849) „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”

-- Török Ignác (1795–1849) „Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”

-- Vécsey Károly (1803-1849) „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”

 

Nemcsak utolsó mondataik maradtak meg az utókor számára, hanem emlékük is örökké megmarad, míg  magyar ember  él a Földön. 

 

Az osztályok  egy-egy gyertya meggyújtásával hajtottak fejet a tiszteletükre készített  emlékfal előtt és egyéni projektek készítésével adtak számot a tanulók ismereteikről.

 

 

PROJEKT

 

Ma rájuk emlékezünk

 

Az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepükért Aradon október 6-án kivégeztek tizenhárom honvédtisztet. Batthyány Lajost, az első felelős magyar miniszterelnököt pedig Pesten. A kivégzés előzménye a világosi fegyverletétel volt, melyre 1849. augusztus 13-án került sor. Görgey Artúr honvédhadserege az orosz cár inváziós hadserege előtt tette le a fegyvert.

 

Ki volt a 13 aradi vértanú? Keresd ki a nevüket könyvből vagy internetről és másold ide. Pontot csak akkor kapsz, ha hibátlanul írod le a nevet. Bármilyen hiba esetén már nincs pont! Vigyázz a helyesírásra!

 

1___________________________________

2___________________________________

3___________________________________

4___________________________________

5___________________________________

6___________________________________

7___________________________________

8___________________________________

9___________________________________

10__________________________________

11__________________________________

12__________________________________

13__________________________________

 

A következő kérdésekre is kutatással találod meg a helyes megoldást!

  1. Ki volt a „veretlen hadvezérként” elhíresült tábornok, a szerb óriás?
  • Aulich Lajos
  • Knezich Károly
  • Damjanich János
  1. Ki búcsúzott az elhunyt Damjanichtól kézcsókkal örök „posthumus” békét kötve vele?
  • Gróf Batthyány Lajos
  • Nagysándor József
  • Gróf Vécsey Károly
  1. Ki kísérelt meg öngyilkosságot a felesége által becsempészett tőrrel a kivégzés előtti napon?
    • Gróf Dessewffy Arisztid
    • Pöltenberg Ernő
    • Gróf Batthyány Lajos
  1. Miért lőtték Kiss Ernőt közvetlen közelről fejbe?
  • Mert nem sikerült felakasztani
  • Mert az első három lövésből csak egy találta el, az is a vállán.
  • Mert így kérte
  1. A kivégzés előtt várépítésről olvasgató Török Ignác mit tanított Görgeynek és Klapkának?
  • Jogot
  • Erődítéselméletet
  • Történelmet
  1. Ki vezénylet maga tüzet kivégzésekor?
  • Gróf Batthyány Lajos
  • Aulich Lajos
  • Damjanich János

 

Milyen volt az 1848-49-es zászló? Készítsd el a négyszögbe!

 

 

Magyar Falu Program

KÖSZÖNJÜK A PROGRAMOKAT

 

Taktakenéz Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a  Magyar Falu Program Falusi Civil Alap keretében „civil közösségi tevékenységek és feltételeinek támogatása” című alprogramhoz.

A Magyar Falu Program célja az 5000 fő lakosságszám alatti települések hátrányainak enyhítése, olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek vonzóvá teszik az ott élők számára a településeket.

Taktakenézen is több helyi rendezvény valósulhatott meg  a pályázati forrásból, s többek között a falu gyermekei is részesei lehettek a programoknak. Nagyon örültünk ezeknek a lehetőségeknek, mivel a családok anyagi lehetőségei nem engedik meg, hogy ilyen jellegű programokra vigyék el a gyerekeket. A következő rendezvényeken vehettek részt a tanulók:

  • Augusztus végén kézműves foglalkozás színesítette meg a napközis tábor programját.
  • Szeptember végén a felsős tanulók Poroszlóra kirándultak, ahol az ökocentrumban tölthettek egy felejthetetlen napot és hazafelé még egy McDonald’s-os meghívás is belefért a keretbe.
  • Október elején újabb kézműves foglalkozáson és egy zenés programon vehettek részt tanulóink.

Köszönjük az Önkormányzatnak, hogy biztosította az iskolás korú gyerekeknek ezeket a programokat, mivel segítik tanulóink nevelését és szocializációját! A gyermek a szocializáció során sajátítja el a társadalom értékeit, szokásait, szabályait. Megtanulja, hogy hogyan kell viselkednie különböző helyzetekben, hogyan lépjen kapcsolatba másokkal, A gyerekek az ilyen alkalmakkor  sokat tanulnak a körülöttük lévők viselkedéséből, akkor is,  ha célzottan éppen nem tanítják nekik. Ezek a szabadidős programok sok ilyen lehetőséget adtak tanulóinknak.

 

 

 

AMIKOR PETŐFI AZ ÁRVIZET CSODÁLTA

A PETŐFI-NAPOK VÍRUSMENTES ÚJRAGONDOLÁSA

 

A Petőfi-napok programsorozata egy közel 20 éves múltra tekint vissza. A közös megnyitó ünnepség hangulata, a Petőfi-szavalóverseny, plakátkészítés, rajz- és kézműves foglalkozások, sportnap, túranap, mind-mind a programsorozat része. A vírustól való félelem azonban sok mindent felülír, s újratervezést kíván.

Így ezen az éven mi is újragondoltuk a  programokat, s a nagyobb  csoportosulással járó eseményeket nem tartottuk meg. Lehetőség azonban most is volt arra, hogy a versenyezni vágyók összemérhessék tudásukat, s az osztályok is elkészítették a szokásos Petőfi témájú tablójukat. 

A poroszlói ökocentrumban járva felfedeztünk egy tablót, mely azt hirdette, hogy Petőfi Sándor is járt itt egy nagy árvíz idején, s ő maga is megcsodálta a Tisza hatalmas erejét. Mivel mi is a Tisza mellett lakunk, s bizony a falut is már többször fenyegette az árvíz, -  sőt a falu lakosságának el is kellett költözni az eredeti faluból – kézenfekvő volt a soron következő téma: Petőfi + Tisza + árvíz.

Míg az alsósok tiszai plakátokat készítettek, halakat kézműveskedtek és a kenézi címert rajzolták meg, addig a felsősök a Petőfi idézetet jelenítették meg a plakátokon, a taktakenézi képzelt árvizet rajzolták le és esszét írtak Ó-Kenéz helyéről és a költözés okáról.

Nagyon jó téma kerekedett ki és bár a sportos programok elmaradtak, a gyerekek élvezték a projekt-feladatokat és igényes munkák születtek.

 

Petőfi-napok feladatai a felsős osztályoknak

 

Poroszlón járva, minden felsős osztály elolvasta, hogy Petőfi Sándor éppen Poroszlón csodálta meg a Tisza erejét és hatalmasságát és ő maga is szemtanúja volt egy, az 1847-ben zajló árvíznek.  Ekképp fogalmazta meg naplójában élményeit:

"A fogadótól jobbra-balra tengert láttunk, melyben nyakig úsznak a fák, mint valami szerencsétlen hajótörést szenvedők. A víz közepén nyúlik végig, mint a magyar nadrágon a zsinór, az a nevezetes töltés, melynek oly sok ló köszönheti már, hogy e siralom völgyéből Ábrahám kebelébe jutott. Hosszasága egész félórányi ugyan, de jó időben négy lovas kocsi – nyolc ökör segítségével – egy nap alatt is megjárja. Száraz időben az a szép tulajdonsága van, hogy oda varázsolja az alföldre a Kárpátok táját, olyan hegyek és völgyek keletkeznek rajta. E tekintetből jónak láttam leszállni a gyorsszekérről, s gyalog zarándokolni át a töltésen, hogy a feldőlés ellen biztosítsam magamat, mert én fejemmel szerzem ugyan kenyeremet, de azért nyakamat sem imádon kevésbé, mint fejemet. A gyorsszekérnél egy óranegyeddel elébb értem a Tisza hídjához, s ez alatt gyönyörködve néztem jobbra-balra a tájat, mely a kiöntés által hasonlíthat Amerika őserdeihez regényességében. És az az átkozott szabályozás majd mind e regényességnek véget fog vetni; lesz rend és prózaiság. Bizony nem szeretnék mostanában a Tiszának lenni. Szegény Tisza! eddig kénye-kedve szerint kalandozta be a világot, mint valami féktelen szilaj csikó; most pedig zablát vernek szájába, hámba fogják, s ballaghat majd szépen a kerékvágásban."

 

Jelenítsétek meg a leírtakat egy tablón. A kép hűen ábrázolja a leírtakat! 4 db A/4-es rajz összeillesztésével készüljön el a tabló. Minden rész más-más gyerekcsoport munkája legyen, melyet a hátoldalra fel is kell írni.  A 4 rajz önállóan is megállja a helyét, de összeillesztve is egységes képet alkosson!

 

Egyéni pályázati lehetőség:

  1. Tiszai árvíz Taktakenézen /  rajz készítése

Egy képzelt árvíz megjelenítése, ha a falunkat elöntené a Tisza. Felismerhető legyen a falu egy-két jellegzetes épülete. A/4-es rajz bármilyen technikával.

  1. Hol volt, hol nem volt, a nagy tiszai árvizeken is túl, volt egyszer egy Ó-kenéz. / fogalmazás, esszé készítés

Miért hagyta el a lakosság Ó-kenézt és költözött a falu lakossága Taktakenéz jelenlegi helyére? Kutatás az interneten, kutatás a nagyszülőknél.  Lehet kézzel írott vagy nyomtatott.

 

Petőfi-napok feladatai alsós osztályoknak

 

Készítsetek tablót kedves folyónkról, a Tiszáról, melyet Petőfi Sándor is megénekelt Tisza című versében:

„Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére.

A folyó oly símán, oly szelíden
Ballagott le parttalan medrében,
Nem akarta, hogy a nap sugára
Megbotoljék habjai fodrába’.”

Egyéni pályázati lehetőség:

 

  1. Ismerkedjetek meg a tiszai halakkal, s formáljátok meg őket színes papír segítségével.
  2. Készítsétek el Taktakenéz címerét, melyben két csuka található!

 

Beadási határidő: 2020. október 12.

 

 

 

 

KIRÁNDULÁS A TERMÉSZET NAGY TITKAIHOZ

A helyi Önkormányzat Magyar Falú Programjában lehetőséget kaptunk, hogy a felsős tanulóinkkal látogatást tegyünk Poroszlóra, a Tisza-tavi Ökocentrumba. Nagy lelkesedéssel készültünk a kirándulásra és a kiránduláshoz kapcsolódó projektre.

A buszon történő utazást kihasználva sok érdekes információt osztottunk meg a tanulókkal.

Az Ökocentrum akváriumszintjére éppen a vidra etetésére értünk. Míg gondozója a kis vidrát etette, egy idegenvezető sok érdekes dolgot mondott el a vidrákról.

A csoport osztályokra bontva folytatta a 4 szintes épület felfedezését. A Tisza élővilága tárult elénk. A hatalmas akváriumban körülúszkáltak bennünket az édesvízi halak. Az emeleten a hüllőket és a kétéltűeket csodálhattuk meg, de a makrovilág  apró csodáit is megláthattuk. A parkban vízimadarakkal találkozhattunk, szarvasok őzek, juhok köszöngettek felénk.

Névadónk – Petőfi Sándor – is járt Poroszlón egy Tiszai árvíz idején. Az erről készült tablót minden osztály elolvasta, mivel a Petőfi-napok egyik feladata ehhez kapcsolódik majd.

A főépületben kerül kialakításra az 50 férőhelyes 3 dimenziós vetítőterem. A 3D-s vetítésen olyan csend volt, hogy egy légy zümmögését is meghallottuk volna. A film bemutatta a Tisza-tó életét, keletkezésének történetét és gazdag élővilágát.

Sok tudásra és élményre tettünk szert a mai projektnapon.

Hazafelé egy McDonald’s-ban uzsonnáztunk. Tudjuk, hogy ez nem az egészséges életmódra nevelés színtere, de a mi tanulóink közül sokan csak ilyenkor jutnak el ide. Örültek a meghívásnak. A menühöz járó ajándék éppen egy tojásból kikelő dínó volt, így legalább az ajándék kapcsolódott a mai napunkhoz – a természet nagy titkaihoz.

http://www.tiszataviokocentrum.hu/vt/ttoc_vt/

 

EU-TANODA - UNIÓS ISMERETEK VIDÉKEN ÉLŐ DIÁKOKNAK

  1. március 1-jén egy új projekt vette kezdetét: az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete elindította vidéki tanóra programját, az EU-Tanodát. Az EU-Tanoda csapata tapasztalt és lelkes uniós szakértőkből áll. A projekt vezetője, Berezvai Ágnes, több mint 16 év tapasztalattal rendelkezik az uniós tájékoztatás terén, és számos fiataloknak szóló uniós projekt megvalósításában vett már részt.

A projektet a Pillar Alapítvány valósítja meg, melynek munkatársai már évek óta tartanak EU-s tanórákat, ám eddig főként budapesti és megyeszékhelyeken lévő iskolákban oktatták az uniós ismereteket. Az a cél, hogy az uniós ismeretek és lehetőségek híre a kisebb településeken élőkhöz is eljusson. Így érkezett a csapat iskolánkba is. A 45 perces előadás tartalma minden esetben igazodik a diákok életkori sajátosságaihoz, a tantervi követelményekhez, és a fogadó iskola igényeihez.

7-8. osztályos tanulóink érdeklődve hallgatták az információkat. Mi magunk is tartottunk már foglalkozásokat számukra az Unióról, készítettünk zászlókat, megtanultuk az Unió himnuszát. Minden évben megemlékezünk az Európa napról. Eddigi ismereteiket az EU-ról az előadás megerősítette, bővítette. Érdeklődve hallgatták az előadókat, akik prezentáció segítségével tették látványossá az ismereteket.

Köszönjük az előadást!

 

 

FELADATUNK A DIGITÁLIS OKTATÁSSAL ÉRINTETT TANANYAGOK ÁTISMÉTLÉSE, A „LEMARADT” TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA

Az EFOP-3.1.11-19 „Kedvezményezetti településeken működő állami fenntartású köznevelési intézmények munkájának támogatása” c. projekthez iskolánk valamennyi pedagógusa és a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazottja csatlakozott.

A Felhívás célja a kedvezményezetti településlistán szereplő településeken működő állami fenntartású köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak esetében az említett intézményekben tanuló diákokkal kapcsolatos pedagógusi többlet-feladatok támogatásával a tanulói lemorzsolódás visszaszorítása.

A 2020. március 16-tól bevezetésre került tantermen kívüli digitális munkarend miatt az érintett intézményeknek a 2020/2021-es tanévre kidolgozott munkatervbe és a tanmenetükbe be kell építésék a 2019/2020 tanév digitális munkarendjében érintett és feldolgozott tananyagok rendszerezését és áttekintését, illetve a 2020/2021-es tanév tanmenetében külön figyelmet kell fordítaniuk a digitális munkarendbe történő eredményes bekapcsolódáshoz szükséges – különösen a digitális oktatás szempontjából releváns – kompetenciák megerősítésére.

 

A projekt keretében a pedagógusok feladatai a következők:

  1. A lemorzsolódás csökkentése érdekében az általuk megtartásra kerülő tanórákhoz olyan módszert alkalmaznak, melyek segítségével:
  • felkelthető a tanulók érdeklődése,
  • fenntartható a figyelmük,
  • minden tanuló aktív részvétele egységesen biztosítható (pl.: csoportos projekt munkával),
  • pozitív visszajelzések alkalmazásával növeli a tanuló sikerélményeit,
  • szélesebb körben kerülnek alkalmazásra a digitális taneszközök,
  • élményszerű oktatási környezetet teremt,
  • segíti az egyéni fejlődést.
  1. Kiemelt figyelmet fordítsanak arra, hogy a tanórák élményszerűek, motiválóak, érdeklődést felkeltőek legyenek, amely tevékenységek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanórákon az igazolatlan hiányzások száma ne növekedjen. Ezen tevékenységük során feladatuk a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazottak bevonásának kezdeményezése.
  2. A Központ által a KRÉTA rendszerben kialakított jelölő rendszert alkalmazzák, amelyben a pedagógusok által megtartott tanórához kapcsolódó felületen keresztül jelölésre kerülhet, hogy a projektben elvárt szemlélettel került-e az adott tanóra megtartásra vagy sem. Ezen jelölő rendszer a nyomon követést is szolgálja, illetve cselekvési pontokat határozhat meg az új tanévben megjelenő esetleges növekedésnek induló igazolatlan tanórák számának kezeléséhez.
  3. A tantermen kívüli, digitális munkarend során feldolgozott tananyagokkal az alábbi feladatokat végezzék el:
  • felmérés elvégzése - osztályközösségenként és tantárgyanként;
  • felmérés kiértékelése - meg kell határozni az ismétlés tematikáját és időkeretét
  • a tananyag áttekintése, ismétlése;
  • ismétlés visszamérése.
  1. A digitális oktatási módszertanokra való nyitottságot, befogadási kompetenciákat, az iskolalátogatási hajlandóságot erősíteni kell. A 2020. szeptember 01-én induló iskolai tanév keretében a pedagógusnak ezért kiemelt figyelmet kell fordítania:
  • a digitális oktatásba való bekapcsolódáshoz szükséges kompetenciák megerősítésére;
  • a közösség újraépítésére;
  • felelősség és énkép megerősítésére;
  • egyéni motivációk kialakítására, a „tanulás öröm” megerősítésére.

 

A projekt keretében a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazottaktól azt  kérjük,  hogy az általuk elvégzett munka keretében olyan módszert alkalmazzanak, melyek segítségével:

  • a pedagógusok jelzése alapján az érintett tanulóval egyéni esetkezelés valósul meg,
  • hatékonyan támogassa a pedagógus munkáját,
  • összeségében járuljon hozzá a tanulóközpontú nevelési folyamathoz.

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak esetében egyedi nyilvántartás vezetése szükséges a KRÉTA rendszerben.

 

 

 

Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola
Minden jog fenntartva
Copyright