A természettudomány műveltségi terület és az OKM mérések kapcsolata

Az Oktatási Hivatal az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 „A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” című projekt keretein belül szakmai műhelymunkát szervezett.

A szakmai előadás címe: A természettudomány műveltségi terület az Országos kompetenciamérésben.

A rendezvény online valósult meg és  célja elsősorban az volt, hogy a pedagógusok és az intézményvezetők megismerjék az EFOP 3.2.15. projektben kialakított természettudomány mérési terület fejlesztésének eredményeit. Az előadók bemutatták a mérés online mérési felületét, a mérés összeállításának alapelveit és a jellegzetes feladattípusokat.

Tanulóink is részt vettek a természettudományos mérés pilot programjában, így mi is tudatosan készülünk a bevezetésére. Az iskola természettudományi tárgyakat tanító pedagógusai valamennyien jelentkeztek az előadásra, mivel várhatóan hamarosan bevezetésre kerül ez az újabb kompetenciamérés.

Azt is megtudhattuk az előadásból, hogy a médiatudatosság mérésére is készültek feladatsorok és kevert műveltségi feladatokat is teszteltek a pályázat során. Az OKM méréseket szeretnék minél előbb digitálisan lebonyolítani, mert így elérhetővé válna az adaptív tesztelés, ami motiválhatná a tanulókat.

 

Tavaszi Nemzetiségi Pedagógiai Napok 2021

A Nemzetiségi Pedagógiai Oktatási Központ 2015 óta biztosít továbbképzési lehetőséget a magyarországi nemzetiségi nevelés-oktatást folytató intézmények pedagógusai számára. A Nemzetiségi Pedagógiai Oktatási Központ szaktanácsadóinak támogatása a nemzetiségi tantárgygondozáson kívül egyéb, ún. tematikus pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatosan is igényelhető. 2020-ban és 2021-ben a járványhelyzetből adódóan a  továbbképzéseket, szakmai programokat online valósították  meg, melyekre iskolánk pedagógusai is jelentkeztek.

 

TOVÁBBKÉPZÉS

Gyakran használt szoftverek - felhasználói ismeretek

A továbbképzés tartalma:

  • Feladatok segítségével bemutatásra kerültek különböző alkalmazások, melyek az oktatás során széles körben felhasználhatók (kahoot, redmenta, quizlet, learningapps).
  • A megismertek alapján a résztvevők saját tantárgyukhoz kapcsolódó feladatokat készítettek, ezeket egymással kipróbálták.

 

NEMZETISÉGI BÁZISINTÉZMÉNYEK PROGRAMJAI

A bázisintézmények számos hasznos, a gyakorlatban is jól hasznosítható szakmai módszertani programmal segítik a nemzetiségi pedagógusok munkáját. A Tavaszi Nemzetiségi Pedagógiai Napok alkalmával számos program közül válogathattunk.

 

Az átmenetek pedagógiája - Kihívások és válaszok: Átmenet az alsó tagozatból a felső tagozatba, az általános iskolából a középiskolába

Az előadás és szakmai konzultáció során bemutatásra került egy iskola átmenetekre vonatkozó koncepciója: az egyes nevelési-oktatási szakaszokban alkalmazott módszerek, az intézményen belüli együttműködés formái, valamint külső partnerek bevonásának lehetőségei a zökkenőmentes átmenet érdekében. Iskolánkban is működik Átmeneteket támogató munkacsoport, melyből 2 pedagógus is részt vett az online programon.

 

Digitális munkarend megvalósítása – Szükség hozta új utak az oktatásban

Hogyan kezdtünk a digitális munkarend megszervezéséhez, milyen rendszeres gondoskodást igényel a tantestület és az iskolavezetés részéről annak hatékony fenntartása a diákok motiválása, lehető legjobb fejlődése, lelki egészségének megtartása érdekében? Hogyan kamatoztathatjuk a digitális munkarendben megszerzett tudásunkat, jártasságunkat, kialakított tanítási stratégiánkat a hagyományos, jelenléti oktatás keretein belül? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az előadás. Sok olyan ötletet hallottunk, melyet mi is így csinálunk, így megerősítést kaptunk munkánkhoz, de újabb jó gyakorlatot is hallottunk, melyet be tudunk építeni a továbbiakban.

Gazdagon rakott pedagógustál kreativitással fűszerezve

Az előadás különlegessége volt, hogy a módszertanok fogyasztható ételekként lettek megszemélyesítve.  Az előadó a humort és az emberi kapcsolatokat ötvözve invitálta az érdeklődő pedagógusokat egy virtuális módszertani svédasztalhoz, ahol előételként a motivációt, főételként a különféle IKT-eszközöket, desszertként pedig a tantárgyközi projektpedagógia és gamifikáció, más néven játékosítás kelléktárát kínálta. A játékok és játékelemek alkalmazása már az oktatásban is elvárt, hiszen rendkívül nagy kihívást jelent a tanároknak, hogy lépést tudjanak tartani a legújabb trendekkel, és fenn tudják tartani a tanulók  figyelmét az órákon. A játék nem csak örömöt ad, hanem sikerélményekhez is juttatja a gyerekeket, ami nagy motiváló erővel bír, használjuk bátran az oktatásban!

Az eredményes iskola képletét is megtudhattuk, mely könnyen megjegyezhető: 6K!

  1. Kommunikáció
  2. Keretek (közösen kialakított szabályok)
  3. Kavalkád
  4. Kezdeményezés
  5. Kreativitás
  6. Kritikai gondolkodás

 

Inklúzió és multikulturalizmus kapcsolata. Egy iskola inkluzív jógyakorlatai

Az iskola általánosan értelmezett funkciója lényegesen megváltozik a 21. században, hiszen nem a tudás egyedüli forrásaként kell megjelennie, hanem a gyermekek szükségleteit figyelembe véve kell a tanulási környezetet kialakítani.  A hangsúly az iskolában ne a nagy mennyiségű információ közvetítésén, hanem a sokféle információforrás használatán, az információk értelmezésén, és annak  egyéni felhasználásán legyen. A tanárnak arra kell felkészteni tanítványait, hogy próbáljanak saját megoldást keresni, majd osszák meg azt egymással. A mai alkalommal négy területen is láthattunk jó példákat az inklúzió és multikulturalizmus kapcsolatára:

  • Művészetek építőkövei komplex művészeti tantárgy keretében
  • Kéttanáros óramodell bemutatásával
  • Egy komplex művészeti tantárgy ötvözése a beás népismerettel
  • Magyar irodalom enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára készített több szintű diagnosztizáló feladatlap-rendszer alkalmazása beás nyelvi integrációval

 

Rendszerszerű oktatásfejlesztés – Együttműködve tanulni, tanítani

A résztvevők egy újszerű pedagógiai módszer keretén belül ismerkedhettek meg

  • a tantárgyköziségre épülő tanórák alkalmazásáról és hasznosságáról
  • a játékos tanítás és tanulás kooperatív munkamódszerekkel való megjelenéséről
  • „Nyitott ajtónál” való tanítással, mely a tanulók felelősségvállalásának erősítését eredményezi
  • a kulturált, szabad véleménynyilvánításról és a tanulói visszacsatolás fontosságáról

 

Iskolánk pedagógusainak módszertára ismét gazdagodott a Tavaszi Nemzetiségi Pedagógiai Napokon való részvétellel.

A PÁLYAORIENTÁCIÓT TÁMOGATÓ MÉRŐESZKÖZ (POM) HASZNÁLATA, INTÉZMÉNYI ADAPTÁCIÓJÁNAK LEHETŐSÉGE

A képzés „Az alap- és középfokú iskolák pályaorientációs tevékenységét, kiemelten az MTMI készségeket és kompetenciákat támogató pályaorientációs szakmai módszertan átfogó megalapozása és fejlesztése”  EFOP-3.2.13-17-2017-00002 pályázat részeként valósult meg.

Az online képzés keretében az iskolánk felsős osztályfőnökei megismerkedtek a Pályaorientációt Támogató Mérőeszköz (POM) használatával, intézményi adaptációjának lehetőségével. Képet kaptak arról, hogy melyek voltak a projekt fő céljai:

  • a köznevelési intézmények pályaorientációs munkájának támogatása
  • az iskolai pályaorientáció lehetőségeinek, módszereinek bővítése
  • egy pályaorientációt támogató, online mérőeszköz (POM) létrehozása, amely segíti a 7-8. és a 10-12. évfolyamos tanulók pályaválasztási folyamatát

Emellett a POM fontos szerepet játszik az MTMI-területek (matematika, természettudományok, műszaki ismeretek és informatika) iránti érdeklődés felkeltésében is.

Megtudtuk, hogy jelenleg az eszköz pilot verziója működik. A POM tulajdonképpen egy online elérhető mérőeszköz, mely a tanulókat aktivitásra ösztönzi, gondolkodási és beszélgetési témákat ajánl, illetve visszajelzést ad a tanuló számára a saját érdeklődéséről, kompetenciáiról, a pályaépítésben fontos személyes tulajdonságairól. Ajánlásokat fogalmaz meg a tanulók válaszai alapján az illeszkedő pályákról, tanulási utakról, emellett útmutatást nyújt egy-egy foglalkozási, képzési irány választásához és segítséget nyújt az önfejlesztéshez. Az előrejelzések és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a POM jól beilleszthető az iskolák pályaorientációs programjába, mely iskolánkban is prioritást élvez.

A továbbképzés nagyon hasznos volt számunkra, mert amellett, hogy megismerkedtünk a POM alkalmazás felépítésével, használatával, alkalmazási lehetőségeivel, még megismerkedtünk az eredmények kiértékelésének módjaival, azok felhasználásával a pályaválasztás elősegítéséhez. Az alkalmazást jól tudjuk majd használni pályaorientációs munkánkban, mivel a program  segítséget nyújt a személyiség, érdeklődés, és a pálya kapcsolatának feltérképezéséhez is. Ezek után komplex profilt készít, mely többféle szinten ajánl lehetséges pályákat a tanulók számára.

 

 

CSODASZARVASPROGRAM A MINDENNAPOKBAN

Az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 „A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” elnevezésű kiemelt projekt „Tematikus informális és nem formális tanulási alkalmakhoz kapcsolódó tanulási formák módszertani megalapozása” című alprojektjében az éven is részt vesz iskolánk a Csodaszarvas Iskolai Közösségi Programban. 

A program célja, hogy élményalapú, nyitott nevelési-tanulási környezetben megvalósuló tematikus programok kidolgozásával és támogatásával járuljon hozzá a köznevelés minőségének javításához. Ehhez a képzés címében is szereplő informális és nemformális tanulási alkalmakhoz kötődő módszerek megalapozása, elsajátítása témákat kellet feldolgozni a képzés során.

KÉPZÉSEK

A program megvalósításához szükséges továbbképzést  iskolánkból újabb 5 pedagógus végezte el, így már 9 pedagógusnak van meg a képesítése a táborok vezetéséhez és lebonyolításához.

A képzés 10 órás e-learning továbbképzés volt, melynek célja, hogy a pedagógusok legyenek felkészültek a napközis- és bentlakásos tematikus közösségi alkalmak eredményes szakmai-módszertani megvalósítására. A képzés teljesítésének egyik feltételeként az 5 modulzáró kérdéssor 100%-os teljesítését és a záróvizsga legalább 90%-os elvégzését írták elő, melyet minden pedagógus teljesített iskolánkból.  

 

MŰHELYMUNKA

A szakmai műhelymunka-sorozat célja, hogy fenntartók és intézményvezetők együtt gondolkodjanak az informális és nemformális módszertanok szervezeti kultúrában való helyéről, szerepéről, lehetőségeiről. Középpontban az alprojekt - Csodaszarvas Iskolai Közösségi Program - tartalmi fejlesztései és irányai állnak, amelyek a nemformális tanulási utak kiépítéséhez mintául szolgálhatnak.

A műhelymunkán az intézményvezető és a 2 napközis tábor vezetője vettek részt, akik bemutatták az iskola jó gyakorlatait és ötleteket merítettek a mások által elmondott jó gyakorlatokból.

 

NAPKÖZIS TÁBOROK AZ ISKOLÁBAN

A tanév zárása után 2 napközis táborra nyílik lehetőség az iskolában a következő témákban:

EGÉSZSÉGMANÓK, AVAGY JÁTÉKOS EGÉSZSÉGNEVELÉS

1-2. osztály

 

NEM ÚGY VAN MOST, MINT VOLT RÉGEN - AVAGY NÉPVISELETEINK VILÁGA

3-4. osztály

INNOVATÍV OKTATÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁSOK KIALAKÍTÁSA

A pedagógusok digitális kompetenciája

Iskolánk vezetősége A pedagógusok digitális kompetenciájának mérése - önértékelés, tanfelügyelet, minősítés című online tájékoztatón vett részt az Oktatási Hivatal az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 „A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési – értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” című projekt keretein belül. 

Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló ajánlás publikálása óta a köznevelést meghatározó alapdokumentumok, tantervek központi fogalma a kompetencia lett. Ezen kulcskompetenciák közé tartozik a digitális kompetencia is. A digitális kompetencia ma már nélkülözhetetlen a tanuláshoz, a tanításhoz az iskolai oktatásban.  Éppen ezért fontos tudni azt, hogy hogyan fejleszthető. Ehhez nyújtott segítséget az online előadás és az azt követő szekciók.

Az iskola, mint intézmény a társadalmi és technológiai fejlődés következtében folyamatosan kihívásokkal szembesül. Az iskola igazgatója kulcsszereplő a digitális pedagógia tekintetében is. Tanulmányokból kiderül, hogy azokban az iskolákban sikeresebb a digitális technológia alkalmazása, amelyekben az iskola vezetése felkészült, elkötelezett e tekintetben, és maga is digitálisan képzett. Ez a nevelőtestület attitűdjének alakulását nagyban befolyásolja. Ilyen esetben a pedagógusok szívesebben fogadják a korszerű pedagógiai módszerek beépítését a mindennapi munkába és a folyamatos továbbképzéseket.

Az első szekció az intézményvezetőknek nyújtott segítséget az intézményi dokumentumokban, az iskola elvárásrendszerében hogyan jelenjenek meg a pedagógusok digitális kompetenciájának mérési eszközei, hogyan segíthetjük, hogy a tanórákban az IKT eszközök minél nagyobb szerephez jussanak.  

A második szekció a pedagógusok digitális kompetenciái fejlesztésének lehetőségeit tárta fel egy  ötletbörzén keresztül.

Iskolánk nevelőtestülete innovatívan áll a kihívások elé, mindnyájan tisztában vannak azzal, hogy a pedagógusok digitális kompetenciájának fejlesztése, a tanulás és a tanítás pedagógiai módszertanának megújítása elengedhetetlen 21. századi feladat.

KERESD A TEHETSÉGET!

Online szakmai konferencia a tehetségazonosításról

Bár iskolánk tanulói 95%-ban halmozottan hátrányos helyzetűek, tehetségek közöttük is vannak. Hogy felismerjük őket, ismernünk kell a tehetségazonosítás fontos lépéseit és a szükséges eszközöket. Tehetség-koordinátorunk igyekszik lépést tartani a tehetségazonosítás fejlődésével. Az online 2 napos konferencia sok új dolgot mutatott be, melyet mi is beépítünk majd a tehetséggondozó folyamatainkba.

KONFERENCIA

Az első napon „A tehetségazonosítás szerepe az iskolai tehetséggondozásban” címmel hangzott el egy előadás. Az előadó beszélt a tehetségazonosítás nehézségeiről, a csoportos – online tehetségszűrési rendszerekről, illetve az egyéni helyzetben alkalmazható papír-ceruza tesztek fejlesztéséről is. Ezt követően az „Online mérési rendszer fejlesztésének céljai, a használt mérőeszközök és a rendszer eddigi működésének tapasztalatai” címmel fejlesztő szakemberek mutatták be prezentációjukat. A szakemberek rámutattak arra, hogy a tehetség mennyire sokrétű és arra is, hogy a tehetségazonosításnak melyek a jelenlegi kihívásai. Majd az NTK online mérési rendszeréről kaptunk részletes képet. Az online konferencia második napja a „Tehetségazonosító eszközök az iskolai gyakorlatban” témakörrel foglalkozott. Először az egyéni helyzetben tehetségazonosításra alkalmazható tesztek fejlesztésével kapcsolatosan hangzott el két előadás. A szakemberek felhívták a figyelmet a meglévő tesztek problémáira (pl.: elévült sztenderdek), illetve a tesztfejlesztés fontosságára. Ezt követően egy pszichológus tartott prezentációt „Tehetségazonosító eszközök az iskolai gyakorlatban” címmel, melyben a Woodcock-Johnson IV. – kognitív képesség teszt felépítését, alkalmazást mutatta be az online térben jelenlévőknek.

MŰHELYMUNKA

A konferencia első napjának zárásaként egy kerekasztal beszélgetés virtuális részesei lehettünk, melyben a meghívott MTM iskolák képviselői a tehetségazonosítás kérdéskörében folytattak egymással szakmai beszélgetést. A második nap zárásaként az MTM iskolák képviselői osztották meg a résztvevőkkel a saját tapasztalataikat.

Tehetség-koordinátorunk az év végi szakmai konzultáción fog beszámolni a nevelőtestületnek a hasznosítható jó gyakorlatokról.

Általános iskolai beiratkozás a 2020/2021-es tanévre

2020/2021-es tanítási évre történő iskolai beiratkozások szervezését – figyelemmel az országos járványügyi helyzetre – az emberi erőforrások miniszterének 7/2020. (III. 25.) határozata a 2020/2021. nevelési, illetve tanévre történő beiratkozásról rendkívüli módon szabályozza.

A határozat célja, hogy a járványhelyzet várható alakulására tekintettel az általános iskolai beiratkozások minél előbb és minél kevesebb személyes kontaktussal valósulhassanak meg. Emellett ugyanakkor biztosítani kell a szülők szabad intézményválasztását is.

 

A beiratkozás során a mellékelt levélben történő eljárásrend érvényes.

 

DIGITÁLIS TÉMAHÉT A DIGITÁLIS OKTATÁSBAN

Az éven már hatodik alkalommal kerül megszervezésre az iskolákban a Digitális Témahét 2021. március 22-26. között.

A Digitális Témahéthez iskolánk is csatlakozott. Hasonlóan az elmúlt évekhez, most is  lehetőség nyílt az általunk választott témákat digitális eszközökkel és módszerekkel feldolgozni. A részt vevő pedagógusok szakmai tapasztalatokkal, a tanulók élményekkel gazdagodtak.

A Digitális Témahét célja, hogy a későbbiekben a Témahét módszertana a kerettantervi változásoknak köszönhetően általánossá váljon. Iskolánk elkötelezett az IKT eszközök használatának irányában, így egyértelmű volt, hogy újra csatlakozunk.

3 projekt feldolgozását tűztük ki célul:

AZ VAGY, AMIT KEDVELSZ

Az internet sokat tud rólunk – de csak olyan adatok alapján, amiket mi adunk meg. Angol kutatók vizsgálata alapján Facebookos kedveléseink (Like-jaink) alapján ki lehet találni személyiségjegyeinket, vallásunkat, politikai és világnézeti elveinket.

Célunk: Annak tudatosítása, szemléletessé tétele, hogy az interneten mindig nyomokat hagyunk, ezért ezeket az alkalmazásokat tudatosan szabad csak használni.

Projekt-feladatok

  • Kisfilmek feldolgozása a csoportokban (egy osztály=egy csoport) a téma alapján.
  • Közösségi oldalak előnyeinek és hátrányainak csoportosítása

 

 TAVASZI SZÉL VIZET ÁRASZT…

A Digitális Témahét 2 jeles napot is érintett, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeltük. a víz világnapja pedig március 22-én volt. Így kézenfekvő volt a 2 téma feldolgozása.

Célunk: Tudatosítsuk és tiszteljük a természet ezerféle jótékony hatását, vizsgáljuk meg, hogyan járul hozzá mindennapi életünkhöz, értékeljük jelentőségét és gondoskodjunk védelméről!

A tanulók csoportmunkában feltérképezték hazánk vízkészleteit és erről digitális és hagyományos térképeket készítttek.

  • A csoportok közül az egyik a legfontosabb felszíni vizeinket mutatja be és jelöli a térképen.
  • A másik csoport a felszín alatti vizek közül a gyógyvizeket gyűjti össze és jelöli a térképeken a fürdőhelyeket. Leghíresebb fürdőhelyeinkről foto albumot készít.
  • A harmadik csoport az ásványvizek lelőhelyeit keresi meg és az emberi szervezetre gyakorolt hatásukat mutatja be.
  • A negyedik csoport összegyűjti azokat a szabályokat, melyeket a természetben járáskor alkalmaznunk kell! (erdőben, vízparton)

 

A projekthez kapcsolódó további feledatok:

  • Gyűjtsenek dalokat a témához
  • Készítsenek rajzot a témához
  • Gyűjtsék össze a vízisportokat. Melyikben vannak olimpiai eredményeink?

 

FÖLDANYA ÜZENETE

A Föld órája 2021-ben március 27-én (szombaton) lesz 20:30 és 21:30 között.

Célunk: Ne csak a 60 perces sötétségre mondjunk igent, hanem egy fenntartható életmód vállalására is!

Projekt feladatok

  • Kapcsoljuk ki március 27-én (szombaton) l 20:30 és 21:30 között a nélkülözhető elektromos áramforrásokat! Gyűjtsék össze, hogy mit tudtak kikapcsolni!
  • Gyűjtsék össze, hogyan tudunk takarékoskodni az energiával a háztartásokban!
  • A csoportok gyűjtsék össze, melyek a legkárosabb műanyagok, hogyan csökkenthetjük használatukat?

Az elkészült ismertetőkből egy online kiadvány készül, ebből pedig majd egy vetélkedő.  Az online kiadványt a Föld napján (április 22-én) mutatjuk be és ekkor kerül sor a vetélkedőre is.

 

A Digitális Témahét keretében kiemelt figyelmet fordítottunk:

  • a multidiszciplináris megközelítésre
  • a digitális technológia alkotó használatára és az algoritmikus gondolkodás fejlesztésére
  • a digitális biztonságra, digitális gyermekvédelemre, a médiatudatosságra
  • az intézményen belül történő pedagógus közötti együttműködés élénkítésére

 

A PEDAGÓGUSOK KULCSSZEREPE A LEMORZSOLÓDÁS ELLENI MUNKÁBAN

Az EFOP-3.1.5-16-2016-00001 azonosító számú „A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása” kiemelt projekt keretében megrendezésre kerülő
„Pedagógus Műhely 6.” három fontos online programot tartalmazott.

Pedagóguskompetenciák fejlesztése program helye az ILMT alapú komplex intézményfejlesztés folyamatában elnevezésű online műhelymunkára 3 pedagógusunk kapott meghívást, mint előadók.

A műhelymunka célja a Pedagóguskompetenciák fejlesztés

- helyének, szerepének megismerése az ILMT alapú komplex intézményfejlesztés folyamatában,

- a képzés során elkészített feladatokban ismertetett egyedi, intézményi helyi értékek bemutatása, azok megismerése,

- az intézmények közötti értékcsere, hálózati együttműködések erősítése és támogatása.

Battáné Tóth Krisztina előadásában az anyanyelvi, a matematikai, a természettudományos és technikai  kompetenciák fejlesztésének lehetőségeit mutatta be konkrét gyakorlati példákon.

Gulyás Istvánné prezentációja a hátrányos helyzettől a rezilenciáig vezető utat ismertette a résztvevőkkel.

Péterné Sallai Andrea az anyanyelvi kompetencia fejlesztéséről tartott előadást.

 

Tanulói motiváció és hatékony együttműködés a szülőkkel (fókuszban az SNI és a BTMN tanulók lemorzsolódásnak megelőzése) elnevezésű online műhelymunkán Halászné Mitró Csilla gyógypedagógusunk vett részt.

A műhelymunka célja a tanulói lemorzsolódás megelőzését elősegítendően

- tanulók motiválását segítő intézményi gyakorlatok megismerése,

- a szülőkkel való hatékony együttműködés intézményi gyakorlatainak megismerése,

- az intézmények közötti értékcsere, hálózati együttműködések erősítése és támogatása.

 

Az „Együtt a korai iskolaelhagyás ellen” elismerés és helye az ILMT alapú komplex intézményfejlesztés folyamatában elnevezésű online műhelymunkára Molnár Tiborné  intézményvezető és Halászné Mitró Csilla az ILMT munkacsoport vezetője kapott meghívást.

A műhelymunka célja az „Együtt a korai iskolaelhagyás ellen” címet elnyert feladatellátási helyek eddig elért eredményeinek rövid összefoglalása, bemutatása, valamint a regionális szakmai kapcsolatok további erősítése és támogatása, intézményközi értékcsere megvalósítása volt a befogadó nevelés érdekében.

Molnár Tiborné intézményvezető prezentációjában bemutatta az iskolát, a #Kalandrafel! program iskolai megvalósítását, valamint a program adaptálhatóságát és újraértelmezését.

300 iskola vett részt az EFOP-3.1.5. projektben és közülük választották ki azt a 20 iskolát, akik az „Együtt a korai iskolaelhagyás ellen” címet elnyerték. Büszkék vagyunk arra, hogy mi is a 20 iskola között vagyunk!

 

Dokumentum

A MÁRCIUSI IFJAK

„Szolgaságunk idejében

Minden ember csak beszélt,

Mi valánk a legelsők, kik

Tenni mertünk a honért!”

Petőfi Sándor

 

Sajnos, ez már a második olyan március 15-e, amikor nem ünnepelünk együtt az iskolában. Az ünnepi készülődésünk ismét a Covid-19 áldozata lett. Nem baj, csak mindenki biztonságban legyen! Ünnepelni a szívünkben is lehet! Nekünk most elsősorban ezt a Covid elleni harcot kell megnyernünk. Legyünk lelkesek, bízzunk önmagunkban, álljuk ki a próbatételeket! Legyünk olyanok, mint A MÁRCIUSI IFJAK voltak!

Hogy kik voltak ők és mi történt 173 évvel ezelőtt, azt megtudhatod ezekből a plakátokból és a zárt csoportokban található videóból. Ha áttanulmányoztátok, játékra hívlak titeket! Tegyétek próbára a tudásotokat 2 ünnepi játékunkkal! MA ÍGY ÜNNEPELÜNK!

Kik voltak ők?

Az ország különböző részeiből érkeztek, többségük közrendű családból származott.  Valamennyien  tanult, iskolázott emberek voltak. Mindegyikük járt középiskolába, és túlnyomó többségük egyetemre vagy más felsőoktatási – jellemzően joggal kapcsolatos – intézménybe is. Legalább kétharmaduk jogi végzettséggel rendelkezett vagy még jogot tanult, de volt közöttük író, költő, festő, újságíró is.  Napközben az ifjak egyik része jogászkodott, írt, festett vagy fordított, a másik része a professzorokat hallgatta az egyetemen, szabadidejükben azonban egyre többen és egyre többször a Pilvax nevű belvárosi kávéházba siettek.  A kávéházban  számos hazai és külföldi hírlap és folyóirat állt a vendégek rendelkezésére, melyből értesüléseket szereztek a világ eseményeiről és meg is vitatták ezeket.  Valamennyien egyszerre magyar és világpolgárnak tartották magukat. „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” – visszhangozták a  francia forradalom jelszavait. Az európai eseményeket feszült figyelemmel követték, és buzgón olvasták a franciaországi forradalmakról készült történészi beszámolókat, de figyelték a  magyar országgyűlés vitáit is.

A forradalmi mozgalmakat, - melyek 1848 januárjában Palermóban kezdődtek, majd Nápolyban és Párizsban folytatódtak, - a márciusi ifjak feszült figyelemmel követték. Március elején ők fogalmazták meg a nevezetes 12 pontot, s ők voltak azok is, akik március 15-én a forradalmat elindították.

JÁTÉK.

https://learningapps.org/watch?v=p31mtmwdt21

 

Március 15-e eseményei

  1. március 15-én reggel a Pilvax kávéházban gyülekeztek a márciusi ifjak. Jókai Mór felolvasta a 12 pontot, amely a forradalmi követeléseket tartalmazta és Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt társainak. Ezután végigjárták az egyetemeket, ahol az egyetemi ifjúság is csatlakozott hozzájuk. A tömeg egyre nőtt. Lefoglalták a Landerer nyomdájának egyik gépét, és kinyomtatták a Nemzeti dalt és a 12 pontot. A Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést tartottak. A tömeg Budára vonult, hogy a Helytartótanács engedje szabadon a sajtóvétség miatt fogva tartott Táncsics Mihályt, és engedélyezze a Nemzetőrség szervezését. Táncsicsot lelkes diadalmenet kísérte Pestre. Este a Nemzeti Színház díszelőadást tartott. Erkel Ferenc: Bánk bán című operáját adták elő.

A forradalom vér nélkül győzött. A március 15-i események hatására megalakulhatott a magyar kormány, Magyarország első felelős miniszterelnökévé Batthyány Lajost nevezték ki.

JÁTÉK:

https://learningapps.org/watch?v=pc7930ex521

 

 

Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola
Minden jog fenntartva
Copyright