FENYŐÜNNEP-GYERTYALÁNG

A karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, de sok nem-keresztény ember is ünnepli világszerte a szeretet ünnepeként. Az ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, ünnepi díszítés, a karácsonyfa állítás, karácsonyi fények, illatos gyertyák, csillagszórók és szaloncukor hagyománya.

Ezeket a hagyományokat próbáljuk mi is tanulóinknál tudatosítani, amikor Fenyőünnep-gyertyaláng projektnapunkon összegyűlünk az iskolai karácsonyfánál és végig gondoljuk az idáig vezető utat - az adventi koszorú gyertyáinak meggyújtását, a kézműves foglalkozásokat, játszóházakat, a karácsonyi sorversenyeket, az adventi vásárt a kemence melegénél, a mézeskalács díszítését, a meseszínpad műsorát, a betlehemezést. Mennyi-mennyi kedves program van mögöttünk! A mai záró napon együtt énekeljük még a karácsonyi dalokat, kicsi ajándékokkal lepjük meg egymást, meggyújtjuk a csillagszórókat és az utolsó adventi gyertyát.

Emlékeink közé rakjuk a feldíszített fenyő, a villogó fények, a meghitt gyertyaláng és  szikrázó csillagszórók látványát és illatát és ezekkel az emlékképekkel indulunk haza családjainkhoz, hogy tovább ünnepeljünk, most már velük.   De valójában nem ezek teszik a karácsonyt ünneppé! Az a sok-sok kicsi gyertyaláng, ami szívünkben gyúl ilyenkor, a szeretet, melyet tanulóinktól kapunk, és amit mi adunk nekik. Igen, az teszi ünneppé az iskolai karácsonyt, és kicsit boldogabbá körülöttünk a világot.

BOLDOG KARÁCSONYT MINDENKINEK!

 

 

KIRÁNDULÁS AZ EGRI PÜSPÖKI PALOTÁBA

  1. december 13-án a Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai hittanóra keretében, a Taktakenézi Önkormányzat és a Szerencsi Tankerületi Központ támogatásával Egerben jártak. A kirándulás szervezője Horváth Zsolt hitoktató volt.

 

 

„Kirándulásunk során látogatást tettünk Ternyák Csaba egri Érsek Úrnál, aki nagy szeretettel fogadott és vezetett körbe minket az érseki palotában. Megtekinthettük az eucharisztikus kegytárgyakat, és láthattuk, hogy milyen volt a XVI-XIX. század püspöki ruhaviselete. 

 

Jártunk még a Hittudományi Főiskolán, ahol a  papnevelde található. Itt folyik továbbá a hitoktató képzés is. Az főiskola kápolnájában gyönyörű freskókat tekinthettünk meg, és alázattal imádkozhattunk.

A kirándulás következő helyszíne az Egri Bazilika volt. 

A finom ebéd után a Dobó-tér karácsonyi vásárán kellemes sétát tettünk.” 

 

 

HAGYOMÁNYŐRZÉS

"A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása!" (Morus Tamás)

HAGYOMÁNYŐRZÉS

A hagyományőrzés pedagógiai programunkba történő beépítésével a tanulók érzelmi, esztétikai, erkölcsi érzelmének fejlesztése, valamint a szülőföld iránti szeretete valósulhat meg. A néphagyományhoz kapcsolódóan átélt tevékenységek a közös élmény erejével hatnak a gyermekekre, erősítik a közösséghez tartozás érzését. Nem csak érzelmi kötődés, hanem egy komplex személyiségfejlődés elősegítője a program. A közös alkotás öröme fontos közösségformáló erő.

A program célja

A néphagyomány ismeretének a megalapozása, szellemi örökségünk átadása a tanulóknak. Sajátítsák el a jeles napokhoz, ünnepekhez kötődő népszokásokat. Legyenek alapvető ismereteik a tárgyi hagyományról, a népi díszítőművészetről. A tanulók harmonikus fejlesztése a néphagyományok eszközrendszerével.

A néphagyományőrző programunk feladatai:

  • Népszokások megismerése
  • Népi időjóslások felidézése
  • A népi kultúra tárgyainak megismerése és megjelenítése
  • Néprajzi ismeretek folyamatos bővítése
  • Tevékenységközpontú értékátadás: néphagyomány ápolás, népmese, népdal, néptánc által

A néphagyományőrző iskolai program további lehetőségei:

  • Megteremti a hagyományőrző tapasztalatszerzés feltételeit és lehetőségeit.
  • Elősegíti a gyermekek és a szülők hagyományokhoz való kötődését.
  • A tanulók megismerik a közös alkotás örömét és a múlt értékeit.
  • Érzelmileg gazdagabbá, értelmileg fogékonyabbá válnak.
  • Kialakul bennük a környezet és a haza iránti szeretet.
  • Magyarságtudatuk erősödik.

Eddig a következő hagyományokat mutatták be az osztályok:

Szent Mihály nap – 8. osztály

Szüret – 4. osztály

Márton-nap – 3. osztály

Betlehemezés – 5. osztály

2019-ben folytatjuk a népi hagyományok megismerését.

 

 

HANGOLÓDJUNK EGYÜTT A KARÁCSONYRA!

A közelgő karácsonyi ünnepekre való hangolódás jegyében adventi játszóházat és kézműves foglalkozásokat szervezünk az iskolában, melynek több állomása is van.  Az advent a várakozás időszaka, melyet ezekkel a foglalkozásokkal, gyertyagyújtásokkal tehetünk színesebbé, gazdagabbá.  

A mai emberek életében  különösen fontos lenne, hogy néha megálljanak és egymásra figyeljenek. Erre próbáljuk nevelni tanulóinkat, akikkel minden hétvégén meggyújtjuk az adventi koszorú soron következő gyertyáját, feldíszítjük az osztálytermeket, folyosókat és ünnepi hangulatot varázsolunk a várakozás idejére. A kézműves foglalkozásokon szebbnél-szebb ajándéktárgyak születnek majd folyamatosan. A legszebb alkotások a karácsonyi vásárba kerülnek, de készülnek majd olyanok is, melyek az iskolát díszítik vagy haza is vihetik a gyerekek.

A gyerekeink által készített ajándék nagyon értékes! Ez sok kreativitást, ügyességet kíván, ami egy gyermek számára igazi kihívás, ezért kell értékelni a saját készítésű ajándékokat!

 Az ünnepi készülődésben arra is lesz lehetőség, hogy  a szülők gyerekeikkel együtt játszanak vagy alkossanak. Ez különösen az alsósok életében fontos dolog, hogy a karácsonyi játszóházba a szülő is eljöjjön. Erre december 18-án lesz alkalom. 10 órától szeretettel várjuk a kedves szülőket CSALÁDI NAPUNKRA, mely sok meglepetést tartogat a szülők számára is!

 

 

A JÓ ISKOLA MINDENKINEK JÓ!

Az EFOP-3.1.5-16-2016-00001 „A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása” című kiemelt projekt keretében az Oktatási Hivatal „#sulim” címmel alkotópályázatot hirdetett, amelyen a Projektbe bevont feladatellátási helyek vettek részt. A „#sulim” alkotópályázat létrehozásának célja a projekt háromszáz bevont feladatellátási helyén a tanulók megszólítása, csoportos alkotásra való biztatása, készségfejlesztése, mely kooperatív munkán keresztül valósul meg, és hozzájárul a közösségépítéshez.

Intézményünkre jellemző a gyermekközpontú szemlélet. Minden gyermek egy egyedülálló csoda, fejlődő személyiség egyedi és megismételhetetlen. Véleményünk szerint, mindenki, aki gyermekekkel foglalkozik felelős azért, hogy a gyermekek alakuló személyiségét a legoptimálisabban formálja, bármilyen fogyatékossággal rendelkezzenek is ezek a gyerekek. Minden gyermek egészséges fejlődésének érdekében szükség van szeretetre, megértésre, türelemre, törődésre, elfogadásra, segítségre, bizalomra, társakra. Még ha némelyikük viselkedése olykor elfogadhatatlan is, lássuk meg a viselkedés mögött a segítségre szoruló értékes embert. Empátia, tolerancia, elfogadás és segítőkészség. A mi iskolánk igyekszik mindezeket biztosítani tanulói részére. A másság, a fogyatékosság nem minden esetben jelent hátrányt, közösen kell dolgoznunk, tennünk azért, hogy minden gyermek kibontakoztathassa értékes képességeit, hogy gazdag személyisége nélkülözhetetlen színfoltként ragyogjon társadalmunkban.

Iskolánk tanulói osztályfőnökeik koordinálásával kisebb-nagyobb csoportokban munkálkodtak. Voltak, akik verset írtak, rajzoltak, gipszet öntöttek, Power Point-ot, word-dokumentumot, számítógépes grafikát  készítettek stb. közösen, egymással kooperálva. Az alkotópályázatban iskolánk sajátos nevelési igényű tanulói is részt vettek és tipikus fejlődésű társaikkal közösen készítették el pályaműveiket.

Az Oktatási Hivatal az iskola pályázatát ARANY MINŐSÍTÉSSEL jutalmazta. Az elkészült alkotások az iskolai kiállításon megtekinthetők.

 

 

EDZÉS KATUS ATTILÁVAL

Katus Attila nevét szinte mindenki ismeri.  Ő egy népszerű személyi edző, életmód-tanácsadó, világ- és Európa-bajnok sportoló. Katus Attila nevét az egykori Pécsi Sasok aerobic formációból jól ismeri az ország, hiszen a világhírű csapat a sportágon belül minden létező díjat megnyert. Az aktív sportéletet a versenyzés után sem hagyta abba, személyi edzőként dolgozik tovább.

A személyi edző olyan sportszakember, aki egyénre szabott edzésprogramot alakít ki, majd az edzések során megtanítja a gyakorlatokat, és odafigyel arra, hogy minden mozdulat helyesen van-e végrehajtva. Az egy órás közös edzésen is próbálta megtanítani a gyerekeket a helyes levegővételre, testtartásra. Felhívta a gyerekek figyelmét arra, hogy a testtartás javítása nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy egészségesebbek és csinosabbak legyenek. Arra is ösztönözte őket, hogy életük során kihozzuk magukból a maximumot, legyenek céljaik és tegyenek is azért, hogy a célok megvalósuljanak. Személyes példájával mutatott utat a fiataloknak.

 A csoportos, zenés edzés, azaz aerobic foglalkozás nagyon tetszett a gyerekeknek. A különböző tempójú zene és a változatos gyakorlatok elterelték a figyelmet a fáradtságról, a gyerekek aktívan mozogták végig az edzést és hallgatták végig a jó tanácsokat, intelmeket.

 

 

SZAKMAI NAP ISKOLÁNKBAN

Mint minden évben, most is megtartottuk hagyományos őszi szakmai napunkat.

Most nem hívtuk meg más iskolák pedagógusait, mert nem jó gyakorlatainkat akartuk megosztani, hanem most a tantestületen belüli egymástól való tanulás volt a célunk.

A munkatervben meghatározott új kiemelkedő feladatunk a „digitális iskola” működtetéséhez szükséges eszközök és kompetenciák fejlesztése. Ez volt az elsődleges célunk tehát a szakmai napon, de a tanév más fontos eseményeinek tapasztalatait is átadtuk egymásnak.

 

Napirendi pontok:

  1. Megnyitó

Köszöntő és ráhangolódás: Molnár Tiborné intézményvezető

 

  1. Tájékoztatás

2.1. Intézményi pályázatok

Előadó: Molnár Tiborné

2.2. Közoktatási konferencia

Előadó: Molnár Tiborné

2.3. Nemzeti Pedagógus Kar szakmai napja

            Előadó: Gulyás Istvánné

            2.4. Jó gyakorlatok

Előadó: Szabóné Sallai Judit

 

  1. Előttünk álló feladatok

3.1.      Új NAT

3.2.      Intézményi ellenőrzés

3.3.      Egyebek

Előadó: Molnár Tiborné

 

  1. Digitális kompetencia fejlesztése Ismerkedés új programokkal.

4.1.      Kurmai Kinga – Kahoot!

4.2.      Krucsai Krisztina – LearningApps (tankocka)

4.3.      Buri-Fehérvári Ildikó – Redmenta QR-kód

4.4.      Molnár Tiborné – Google Drive

 

  1. A szakmai nap zárása

Összegzés: Molnár Tiborné igazgató

 

 

  1. A nevelőtestület határozata

A nevelőtestület határozata szerint kiemelkedő feladatunknak tartjuk a közeljövőben a:

  • szakmai, módszertani tudásunk folyamatos bővítését folyamatos képzésekkel, önképzéssel
  • digitális kompetenciánk fejlesztését
  • jó gyakorlatok megosztását

 

SZAKMAI_NAP PDF letöltése

 

Daléneklési verseny

Hagyományunkhoz híven iskolánkban az Ifjú Zenebarátok Napja alkalmából november 20-án ismét megrendeztük a körzeti népdaléneklési versenyt.  Örömünkre évről-évre egyre többen jelentkeznek erre a versenyre.

Idén 46 tanuló versenyzett, akik a környék 11 településének iskoláiból érkeztek.

A versenyt iskolánk első osztályosainak népi táncjátékával nyitottuk meg. Aztán izgalommal telve kezdődött meg a verseny. A tanulóknak egy kötelező és egy választott dalt kellett elénekelni a zsűri előtt.

A zsűri tagjai voltak: Nagy Attila, ének-zene tanár, karnagy; Krucsainé Somogyi Éva, zeneelmélet-és szolfézsoktató, karvezető; Burkus Bernadett, református lelkésznő; Molnár Tiborné, iskolánk intézményvezetője.

Ezen a versenyen Antonio Vivaldi olasz barokk zeneszerző születésének 340. évfordulóját ünnepeltük. Ismert versenymű sorozatának, a „Négy évszaknak” a „Tavasz” című tételének meghallgatásával emlékeztünk rá.

A versenyzők és a felkészítő pedagógusok nagy izgalommal várták az eredményhirdetést.

12 tanuló lett ennek a versenynek a „csillaga”. Így a jutalomkönyvek mellé nyakukba kiscsillagot is kaptak. Azok a tanulók, akik nem értek el helyezést, vigaszképpen és hogy továbbra is szeressék a dalokat és az éneklést, nyakukba kisszívet kaptak.

A versenyen átadásra került még a Galbavy-díj is, melyet Oroszné Galbavy Zsuzsanna tanárnő emlékére alapított iskolánk az elmúlt tanévben. Ezt a díjat az a tanuló kaphatja meg, aki három éven keresztül helyezésben részesül és a legjobb összesített eredményt éri el. Idén nagy örömünkre iskolánk tanulója, Makkó Julianna 4. osztályos tanuló vehette át ezt a díjat.

 

Helyezések

Osztályok

 

2. osztály

3. osztály

4. osztály

I.

Hetzi Gréta Dóra

Tállyai Zempléni Árpád Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Földvári Fanni

Bekecsi II. Rákóczi Ferenc Informatikai és Matematikai Általános Iskola

Bíró Ingrid

Taktaharkányi Apáczai Csere János Általános Iskola

II.

Tóth Abigél

Bekecsi II. Rákóczi Ferenc Informatikai és Matematikai Általános Iskola

Földvári Noel

Szerencsi Rákóczi Zsigmond Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Makkó Julianna

Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola

III.

 Szabó Jázmin

Bekecsi II. Rákóczi Ferenc Informatikai és Matematikai Általános Iskola

Dádi Amira

Rátkai Német Nemzetiségi, Kéttannyelvű Általános Iskola

Rosenthal Dorina

Bekecsi II. Rákóczi Ferenc Informatikai és Matematikai Általános Iskola

Különdíj

Horváth Patrik

Monoki Kossuth Lajos Általános Iskola

 

Fejes Bianka

Szerencsi Rákóczi Zsigmond Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

 

Balogh Fanni

Prügyi Móricz Zsigmond Általános Iskola

 

 

 

 

TESTVÉRISKOLÁNK MEGLÁTOGATÁSA KÁRPÁTALJÁN

Reggel 7 órakor indultunk el az iskola elől Kárpátaljára az edelényi iskolások egy kis csoportjával. A déli ebédünket már Munkács várának kapuja előtt fogyasztottuk el.

A MUNKÁCSI VÁR

A munkácsi vár - ukránul: Замок Паланок vagyis Palánka vár (a gyerekek már tudják, hogy miért is Palánka vár) - Kárpátalja legnevezetesebb és legszebb történelmi műemléke. Ez a vár fontos szerepet játszott a magyar történelemben is. Idegenvezetőnktől nagyon sok érdekes információt megtudhattunk a várról. Több uralkodó is lakott benne, de legismertebbek a Rákócziak. Zrínyi Ilona vezetése alatt utolsóként kapitulált a Rákóczi-szabadságharc idején. Nekünk néhány óra alatt sikerült „bevenni a várat”. Névadónk – Petőfi Sándor – is járt itt, tábla és mellszobor is őrzi emlékét. A várat börtönként is használták. Itt raboskodott többek között Kazinczy Ferenc is.

88 napon keresztül, Napóleon elől menekítve, a várban volt elrejtve a magyar Szent Korona, melyről szintén emléktábla ad információt. A honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából egy 33 méter magas emlékoszlopot állítottak, tetején hatalmas, kiterjesztett szárnyú, csőrében kardot tartó bronz turulmadárral. 1924- ben a csehszlovák hatóságok eltávolították a turulmadarat és lebontották az emlékoszlopot is. 2008 márciusában a szobrot visszaállították. Gyönyörű kilátás nyílik innen Munkács városára, s a Latorca folyóra. (Kinek kedve van, hallgassa meg a Rákóczi megtérése című dalt, melyben szerepel ez a folyó is!)

https://www.youtube.com/watch?v=mIdUAs_ets4

MUNKÁCS
A város neve a régi magyar Muncas személynévből való, melynek eredete a munka főnév. A sétáló utcáját jártuk végig. A kéményseprő szobránál többen is a gombjait fogdosták, remélve a szerencsét. Jártunk egy művészeti iskolánál, mely előtt Munkácsi Mihály szobra áll. Megnéztük azt az emlékművet, melyet a „málenkij robot”-ra hurcolt emberek tiszteletére emeltek és voltunk abban a görög katolikus templomban, melyben a titokzatos „torinói lepel”(Krisztus halotti leple) mását őrzik.

BEREGSZÁSZ
Beregszászon volt a szállásunk, így vacsora után esti fényekben is meg tudtuk nézni a várost. 
Kárpátalján Beregszászban él a legnagyobb magyar közösség, a város magyar kulturális központ. A Beregsurány–Asztély magyar–ukrán határátkelőtől 6 km-re található. Neve a magyar berek (liget) főnévből származik, utótagja egykori szász lakosaira utal. Az ukrán elnevezés a magyarból származik: Берегове (Berehove). Beregszász keletkezéséről szól egy legenda is, amelyet tanulóink a helyszínen hallottak. A legenda szerint a környéken legeltette gulyáját egy Szász nevű csordás, és két bika összeverekedett. Patáikkal erősen feltúrták a gyepet és az egyik bika szarvával kiemelt a földből egy ládikát, mely tele volt arannyal. A hatalmas kincsből templomot építtetett a helyen, s hamarosan benépesült a környék. A templom ma is áll, a templommal szemben áll Szent István szobra.

Petőfi Sándor is megfordult a városban, s az Oroszlán Vendégfogadóban szállt meg. Ennek emlékére emléktáblát avattak az egykori fogadó épületén és szobrot is állítottak neki a korábbi Úri Kaszinó előtt.

Sétánk során megismerhettük a szerelemkövet, melyhez az új házasok látogatnak el az anyakönyvi hivatalban tett esküjük után. Fedák Sári – híres színésznő – szobránál is megálltunk, majd sétánk végén a főiskola elé értünk. A főiskola kollégiumában volt a szállásunk, de aludni csak a tanároknak lett volna kedve…!!! Az éjszakai hancúrozás 1 óráig tartott, majd lassan kidőltek a diákok is. 

CSETFALVA
Csetfalva Kárpátalja délkeleti részén terül el, Beregszásztól 15 kilométernyire. A népmonda szerint nevét Árpád vezér hű alattvalójától, Csete nevű földesurától nyerte. Megfordult itt gróf Széchenyi István, aki a Tisza-szabályozás munkálatait felügyelte, illetve Móricz Zsigmond is, kinek itt volt református pap a nagyapja, s édesanyja is itt született. Az író ellátogatott Csetfalvára, helyi népdalokat gyűjtött; emlékére 1996-ban emláktáblát avattak. 
Lakóinak száma jelenleg 730 fő, melynek 90 %-a magyar. Utunk során két nevezetes templomát látogattuk meg. Református temploma valószínűleg a tatárjárás után épült, de a XV. században megújították. A csetfalvai református templom legfőbb ékessége a festett famennyezet, melyet Asztalos Lándor Ferenc festőasztalos készített. Leghíresebb munkáját a Szatmár megyei Tákos községben is megcsodálhatjuk. A két templom nagyon hasonlít egymásra.
Az utóbbi években két pusztító árvizet is átélt a falu. 1998-ban és 2001 tavaszán. Ekkor majd minden otthont tönkre tett a víz. Két és fél évvel az árvíz után a házak mindegyike újjáépült és mindegyikbe be is költöztek. Az árvíz után épült az organikus építészet jegyeit magán viselő görög és római katolikus templom, melyet 2002-ben szentelték fel. A két templom egymás szomszédságában található.

MEZŐGECSE – TESTVÉRISKOLA

Kárpátaljai utazásunk utolsó állomása testvériskolánk volt, Mezőgecsén. A település Beregszásztól 10 km-re található. Közel 1000 fő a lakosok száma, melynek 85-90%-a magyar, a többi ukrán.

 Külön épületben tanulnak az alsósok és a felsősök. (Így volt régen nálunk is!) A felsősök épülete a templom mellett van közvetlenül. Az iskola épülete nagyon kicsi. A termek egymásból nyílnak. Nincs tornatermük. A berendezés nagyon régi, néhány régi típusú számítógépük van. Mintha nem is a XXI. században jártunk volna! 
De a fogadtatás nagyon is kedves volt. Igazgató Úr bemutatta az iskolát, majd megengedte, hogy bekapcsolódjunk a tanórákba. Az órák látogatása után a kultúrházba invitáltak bennünket, ahol hagyományőrző kis műsorral kedveskedtek nekünk.

Az ebédet egy nagyon szép fogadóban töltöttük el, majd elindultunk a határra, ahol nagyon hosszú volt a várakozás (3, 5 óra), de nagyon sok feledhetetlen élménnyel tértünk haza.

 

 

 

ERDÉLYI UTINAPLÓ

1.nap

 

  1. 11. 05.-én reggel 6:30kor indult csapatunk az iskola elől a Határtalanul pályázat keretein belül Erdélybe. A határátkelőt, Ártándot aránylag hamar, 2 és fél óra elteltével értük el. Itt is gond nélkül és rövid idő alatt sikerült átkelnünk. A határ átlépése után Románia belseje felé vettük az irányt. Első pihenőnket a Királyhágónál töltöttük, ahol a hágó vonulatánál fényképezkedtünk.

Ezután Torda felé indultunk, ahol már messziről látszódott a Tordai hasadék, amelyhez Szent László egyik legendája fűződik. Az egyetemes és a magyar történelemben is fontos szerepet játszott a település. Nyugat-Európát megelőzve itt mindenki szabadon gyakorolhatta vallását, nem üldözték a keresztényeket. A másik fontos esemény a mi iskolánk névadójához, Petőfi Sándorhoz kapcsolódik. Állítólag a költő itt látta utoljára Júliát és kisfiát, Zoltánt, mielőtt elindult a segesvári csatába. Tordán található Közép-Európa egyik legnagyobb sóbányája, ahol aktív kitermelés már nem zajlik. Csupán turistalátványosság, valamint légzőszervi megbetegedésekkel küszködő emberek terápiás kezelőhelye.

A sóbánya egyik látványossága a 150m mély tárna, amelyben a kiáltott szó 16x visszhangzik. Ezután egy makett segítségével bemutatták, hogyan termelték ki és vitték felszínre a középkor egyik legértékesebb ásványkincsét, a sót.

A túra végén, a bánya legmélyén egy játszóparkban kapcsolódhattunk ki, ahol óriáskerék, csúszda, biliárdasztalok, és egy hatalmas bányató várta a gyerekeket. A felszínre érve bazársoron költhették pénzüket a gyerekek, szuvenírt vásárolhattak és megkóstolhattak néhány helyi specialitást, mint pl. a csokis lángost.

Ezután újból buszra szálltunk és 200 km megtétele után megérkeztünk Déva városába, a „magos Déva vára” alá.  A helyi gyermekotthon étkezdéjében elfogyasztottuk vacsoránkat, majd elfoglaltuk szálláshelyünket. Fáradtan, de annál izgatottabban várjuk a 2.nap programját.

Ezen a napon 550km-t tettünk meg.

2.nap Erdélyben

Reggel 7 órakor ébredtünk, majd ébredés után elfogyasztottuk a közös reggelinket. Ezután buszra szálltunk és Marosillye irányába indultunk. Rendhagyó történelem órán vettünk részt Bethlen Gábor szülőházában. Az érdekfeszítő órát Varga Csaba a ház gondnoka tartotta. Két kiválasztott gyerek, 1 fiú és 1 lány korhű ruhában feladatlapokat és lyukasztókat osztottak a többieknek. A feladat az volt, hogy az óra folyamán a hallottak alapján a tesztlapon található kérdésekre megtalálják a helyes választ és a náluk lévő eszközzel kilyukasszák azt. A helyes megoldást egy fatáblára ütött szögekkel tudták leellenőrizni. Sok jó megoldás született, és a gyerekek jutalmul helyi, kézzel készített csokoládét kaptak.

Ezután a szülőház alsó szintjén található helyiségben egy dokumentumfilmet tekinthettünk meg a szülőház felújításáról. Ebben a filmben megtudtuk, hogy a „pusztulásra ítélt házat” Böjte Csaba és a Szent Ferenc Alapítvány vásárolta meg és az Anyaország támogatásával újították fel. Nagyon megható volt látni, hogy a határon túl élő magyar kisebbség mennyit tesz azért, hogy fent maradhassanak és megőrizzék a magyar anyanyelvet és ápolják nemzeti kultúránkat és erősítsék kapcsolatukat Magyarországgal.

A videó megtekintése után a ház falán lévő emléktáblán elhelyeztünk iskolánk emlékszalagját.

Marosillye után Vajdahunyad felé indultunk, ahol a Hunyadi család birtokában lévő várba látogattunk. Itt a gyerekek csoportokban egy munkafüzet és egy térkép segítségével fedezték fel a vár egyes részeit, és ismerték meg a történetét. A tanulóinknak már filmekből és mesékből ismerős volt ez a helyszín. Két évvel ezelőtt itt forgatták a nyáron bemutatott Apáca című horrorfilmet, valamint a Hotel Transylvania animációs film helyszínéül is ez a vár szolgált.

A várlátogatás után a vár alatt található bazársoron szuvenírt vásárolhattak tanulóink. Majd visszamentünk szállásunkra, Dévára és egy kis pihenő után nagy megpróbáltatás elé néztünk. Gyalog másztunk meg Déva „magos várát”. Kisebb-nagyobb pihenőkkel sikerült bevennünk a romvárat. Megérte a fáradtság, mert csodálatos látkép tárult elénk odaföntről.

Vacsora előtt még mindig volt energiájuk a helyi gyermekotthon diákjaival egy barátságos focimérkőzésre. A meccs után a Szent Ferenc kolostorba mentünk, ahol a gyermekotthon egyik lakója bemutatta az alapítvány működését, iskolai és mindennapi életüket. A vacsora végeztél megköszöntük vendéglátóink szíves fogadtatását az otthonról hozott ajándékkal.

A második nap élményeivel gazdagodva tértünk nyugovóra.

3.nap

A reggeli felkelés után összepakoltuk csomagjainkat, mert a dévai szállástól búcsút kellett vennünk. Reggeli után Arad felé indultunk, de útközben több helyszínt is megtekintettünk és meglátogattunk. Nagyon szép látvány fogadott minket a Déli-Kárpátok hegyvonulatait láthattuk a távolban. Sajnáltuk, hogy a páratartalom miatt csak körvonalai rajzolódtak ki, de így is szép látvány volt és az idegenvezetőnktől megtudtuk, hogy Románia legmagasabb csúcsa itt található. Ezután az egyik hegycsúcson a lippai vár romjait láthattuk, amit Európai Uniós pályázat segítségével szeretnének felújítani.

Lippa után Mária Radnára érkeztünk, ahol egy Mária kegyhely templomot jártunk be. A templom csodálatos freskókkal voltak díszítve, az oltáron egy Máriát és a kis Jézust ábrázoló kép található, amely drágakövekkel és arannyal díszített. Az oltár két oldalán ezüst tárgyak vannak elhelyezve, amelyeket zarándokok vittek a templomba köszönetként a gyógyulásukért.

Régészeti leletet is őriz a templom fala, ugyanis a török basa lova a lippai vár ostrománál megbotlott egy kőben, és így nem sikerült a várfoglalás. Ezt a követ a templom falába építették és látható rajta a ló patájának a nyoma.

A templom mellett található kis boltban kegytárgyakat vásárolhattunk.

Másfél utazás után a távolban megpillanthattuk a világosi fegyverletétel helyszínét, ahol a magyarok az orosz cár előtt letették a fegyvert, ezzel is jelezve, hogy nem fogadják el a Habsburg uralmat. Leróttuk kegyeletünket az aradi 13 vértanú kivégzésének helyszínén, ahol 11 mártír csontjait helyezték örök nyugalomra, 2 mártírt sikerült szülőföldjükön, magyar területen, a mai Szerbiában és Szlovákiában eltemetni.

A vértanúk obeliszkjénél elhelyeztük az emlékezés szalagját a körzeti történelem verseny II.helyezést elért diákjaival.

Innen a belvárosba indultunk, ahol a Szabadság szobrot tekintettük meg, ami már nem az eredeti helyén áll, mert a magyar-román ellentétek miatt darabjaira lett szedve és ökrökkel húzatták szét. A szobor készítőjének, Zala Györgynek alkotásait nem csak itt, hanem Budapesten a Hősök terén is megcsodálhatjuk. A szobor a Megbékélés Parkban található, amely a Magyar Értéktár része és ezzel megindult a hungarikummá válás folyamata. Ez a műalkotás nemcsak az aradi magyarok féltett kincse, hanem az egész kárpát-medencei magyarság számára a szabadságért, az emberi jogokért, az önrendelkezésért vívott küzdelem jelképe.

A Városháza előtt pihentünk egyet, majd szabadprogram következett. A szabadidő nagy részét a McDonald’s-ban töltöttük. A menük elfogyasztása után Nagyszalontára indultunk, ahol a helyi gyermekotthon adott nekünk szállást. A szobák rendezettek voltak, minden szobához külön zuhanyzó és mellékhelyiség tartozott. Az udvaron felállított játszótéren nagyon jól érezték magukat a gyerekek, ismét előkerült a foci is, és sötétedésig rúgták a bőrt. Vacsoránál itt is megajándékoztuk a vendéglátónkat, majd az élményekkel és nevetésekkel tarkított este után álomra hajtottuk fejünket.

4.nap

Reggel már izgatottan ébredtünk fel, mert mindenki nagyon várta a hazautazást. Először Arany János szülőházát tekintettük meg, amely korábban egy tűzvészben elpusztult és ezután rekonstruálták. A ház inkább tájház jellegű, Arany Jánossal kapcsolatos tárgyak nem találhatóak itt. Ezután a Csonkatoronyba érkeztünk, ami Arany János emlékmúzeuma. A földszinten a múzeum kurátora fogadott minket és mutatta be a Csonkatorony Bocskai István és hajdúihoz kapcsolódó viszonyát. A kurátor élményszerűen mutatta be Arany János életútját, amit a gyerekeink közreműködésével illusztrált. Az életpálya bemutatása után önállóan jártuk be a több emeleten elhelyezkedő kiállítást. A legfelső szinten a tanulók interaktív játékokkal ellenőrizhették az előadás alatt elsajátított, valamint az iskolai órák során elsajátított tudásukat. Nagyszalontai utunk végén emlékszalagot helyeztünk el a Csonkatorony falán lévő emléktáblánál.

Ezután Nagyváradra indultunk, ahol a történelmi belvárost tekintettük meg. Nagyvárad az Árpád-házi királyok második legnagyobb temetkezési helye Székesfehérvár után.

 Itt található a régi Magyarország első plázája, amelynek a bejáratánál festett üvegen látható egy fekete holló. Az épület restaurálása nem régen fejeződött be, egy részén látható eredeti freskórészlet, amelynek a többi részét kézzel újították fel. Az idegenvezetőnk elmondta, hogy a városban városrendezési program zajlik, aminek keretén belül régi épületek felújítására lehet pályázni, ezáltal is szebbé tenni a belvárost és környékét.

A pláza után a Szigligeti Színházhoz sétáltunk. A színház bejáratának két oldalán a tragédia és a komédia női alakja helyezkednek el. Érdekességként megtudtuk, hogy ebben a színházban volt az első elektromos világítás.

Nagyon sok költőnk és írónk töltötte itt iskolai éveit és fiatalkorát. Többek között Ady Endre is, aki a színház melletti kávézóban ismerte meg múzsáját, Brüll Adélt, Lédát. Megtekintettük a Holnap című irodalmi folyóirat alapítóinak szoborcsoportját és itt is emlékszalagot helyeztünk el.

Majd szabad program következett és mindenki elkölthette utolsó lejét vagy baniját.

Élményekkel és új ismeretekkel gazdagodva indultunk haza, és szomorúan intettünk búcsút idegenvezetőnknek és Erdélynek.

Köszönettel tartozunk a Scooltúra valamennyi dolgozójának, akik részt vettek az erdélyi körutunk megszervezésében és lebonyolításában, mivel ezzel a kirándulással sikerült a diákokban mélyíteni a nemzeti identitást, összetartozást és testközelből tanulmányozhatták a régi Magyarország egyik elcsatolt területét, ahol olyan magyar emberek élnek, akiktől példát vehetünk és felnézhetünk rájuk. Mivel ők nagyon ragaszkodnak hozzánk és szülőhazájukhoz, ugyanakkor meg kell felelniük a jelenlegi hazájuk elvárásainak.

 

KÖSZÖNJÜK!

A TAKTAKENÉZI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKJAI ÉS KÍSÉRŐ PEDAGÓGUSAI

 

 

 

Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola
Minden jog fenntartva
Copyright