SZAKMAI NAP ISKOLÁNKBAN

Mint minden évben, most is megtartottuk hagyományos őszi szakmai napunkat.

Most nem hívtuk meg más iskolák pedagógusait, mert nem jó gyakorlatainkat akartuk megosztani, hanem most a tantestületen belüli egymástól való tanulás volt a célunk.

A munkatervben meghatározott új kiemelkedő feladatunk a „digitális iskola” működtetéséhez szükséges eszközök és kompetenciák fejlesztése. Ez volt az elsődleges célunk tehát a szakmai napon, de a tanév más fontos eseményeinek tapasztalatait is átadtuk egymásnak.

 

Napirendi pontok:

  1. Megnyitó

Köszöntő és ráhangolódás: Molnár Tiborné intézményvezető

 

  1. Tájékoztatás

2.1. Intézményi pályázatok

Előadó: Molnár Tiborné

2.2. Közoktatási konferencia

Előadó: Molnár Tiborné

2.3. Nemzeti Pedagógus Kar szakmai napja

            Előadó: Gulyás Istvánné

            2.4. Jó gyakorlatok

Előadó: Szabóné Sallai Judit

 

  1. Előttünk álló feladatok

3.1.      Új NAT

3.2.      Intézményi ellenőrzés

3.3.      Egyebek

Előadó: Molnár Tiborné

 

  1. Digitális kompetencia fejlesztése Ismerkedés új programokkal.

4.1.      Kurmai Kinga – Kahoot!

4.2.      Krucsai Krisztina – LearningApps (tankocka)

4.3.      Buri-Fehérvári Ildikó – Redmenta QR-kód

4.4.      Molnár Tiborné – Google Drive

 

  1. A szakmai nap zárása

Összegzés: Molnár Tiborné igazgató

 

 

  1. A nevelőtestület határozata

A nevelőtestület határozata szerint kiemelkedő feladatunknak tartjuk a közeljövőben a:

  • szakmai, módszertani tudásunk folyamatos bővítését folyamatos képzésekkel, önképzéssel
  • digitális kompetenciánk fejlesztését
  • jó gyakorlatok megosztását

 

SZAKMAI_NAP PDF letöltése

 

Daléneklési verseny

Hagyományunkhoz híven iskolánkban az Ifjú Zenebarátok Napja alkalmából november 20-án ismét megrendeztük a körzeti népdaléneklési versenyt.  Örömünkre évről-évre egyre többen jelentkeznek erre a versenyre.

Idén 46 tanuló versenyzett, akik a környék 11 településének iskoláiból érkeztek.

A versenyt iskolánk első osztályosainak népi táncjátékával nyitottuk meg. Aztán izgalommal telve kezdődött meg a verseny. A tanulóknak egy kötelező és egy választott dalt kellett elénekelni a zsűri előtt.

A zsűri tagjai voltak: Nagy Attila, ének-zene tanár, karnagy; Krucsainé Somogyi Éva, zeneelmélet-és szolfézsoktató, karvezető; Burkus Bernadett, református lelkésznő; Molnár Tiborné, iskolánk intézményvezetője.

Ezen a versenyen Antonio Vivaldi olasz barokk zeneszerző születésének 340. évfordulóját ünnepeltük. Ismert versenymű sorozatának, a „Négy évszaknak” a „Tavasz” című tételének meghallgatásával emlékeztünk rá.

A versenyzők és a felkészítő pedagógusok nagy izgalommal várták az eredményhirdetést.

12 tanuló lett ennek a versenynek a „csillaga”. Így a jutalomkönyvek mellé nyakukba kiscsillagot is kaptak. Azok a tanulók, akik nem értek el helyezést, vigaszképpen és hogy továbbra is szeressék a dalokat és az éneklést, nyakukba kisszívet kaptak.

A versenyen átadásra került még a Galbavy-díj is, melyet Oroszné Galbavy Zsuzsanna tanárnő emlékére alapított iskolánk az elmúlt tanévben. Ezt a díjat az a tanuló kaphatja meg, aki három éven keresztül helyezésben részesül és a legjobb összesített eredményt éri el. Idén nagy örömünkre iskolánk tanulója, Makkó Julianna 4. osztályos tanuló vehette át ezt a díjat.

 

Helyezések

Osztályok

 

2. osztály

3. osztály

4. osztály

I.

Hetzi Gréta Dóra

Tállyai Zempléni Árpád Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Földvári Fanni

Bekecsi II. Rákóczi Ferenc Informatikai és Matematikai Általános Iskola

Bíró Ingrid

Taktaharkányi Apáczai Csere János Általános Iskola

II.

Tóth Abigél

Bekecsi II. Rákóczi Ferenc Informatikai és Matematikai Általános Iskola

Földvári Noel

Szerencsi Rákóczi Zsigmond Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Makkó Julianna

Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola

III.

 Szabó Jázmin

Bekecsi II. Rákóczi Ferenc Informatikai és Matematikai Általános Iskola

Dádi Amira

Rátkai Német Nemzetiségi, Kéttannyelvű Általános Iskola

Rosenthal Dorina

Bekecsi II. Rákóczi Ferenc Informatikai és Matematikai Általános Iskola

Különdíj

Horváth Patrik

Monoki Kossuth Lajos Általános Iskola

 

Fejes Bianka

Szerencsi Rákóczi Zsigmond Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

 

Balogh Fanni

Prügyi Móricz Zsigmond Általános Iskola

 

 

 

 

TESTVÉRISKOLÁNK MEGLÁTOGATÁSA KÁRPÁTALJÁN

Reggel 7 órakor indultunk el az iskola elől Kárpátaljára az edelényi iskolások egy kis csoportjával. A déli ebédünket már Munkács várának kapuja előtt fogyasztottuk el.

A MUNKÁCSI VÁR

A munkácsi vár - ukránul: Замок Паланок vagyis Palánka vár (a gyerekek már tudják, hogy miért is Palánka vár) - Kárpátalja legnevezetesebb és legszebb történelmi műemléke. Ez a vár fontos szerepet játszott a magyar történelemben is. Idegenvezetőnktől nagyon sok érdekes információt megtudhattunk a várról. Több uralkodó is lakott benne, de legismertebbek a Rákócziak. Zrínyi Ilona vezetése alatt utolsóként kapitulált a Rákóczi-szabadságharc idején. Nekünk néhány óra alatt sikerült „bevenni a várat”. Névadónk – Petőfi Sándor – is járt itt, tábla és mellszobor is őrzi emlékét. A várat börtönként is használták. Itt raboskodott többek között Kazinczy Ferenc is.

88 napon keresztül, Napóleon elől menekítve, a várban volt elrejtve a magyar Szent Korona, melyről szintén emléktábla ad információt. A honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából egy 33 méter magas emlékoszlopot állítottak, tetején hatalmas, kiterjesztett szárnyú, csőrében kardot tartó bronz turulmadárral. 1924- ben a csehszlovák hatóságok eltávolították a turulmadarat és lebontották az emlékoszlopot is. 2008 márciusában a szobrot visszaállították. Gyönyörű kilátás nyílik innen Munkács városára, s a Latorca folyóra. (Kinek kedve van, hallgassa meg a Rákóczi megtérése című dalt, melyben szerepel ez a folyó is!)

https://www.youtube.com/watch?v=mIdUAs_ets4

MUNKÁCS
A város neve a régi magyar Muncas személynévből való, melynek eredete a munka főnév. A sétáló utcáját jártuk végig. A kéményseprő szobránál többen is a gombjait fogdosták, remélve a szerencsét. Jártunk egy művészeti iskolánál, mely előtt Munkácsi Mihály szobra áll. Megnéztük azt az emlékművet, melyet a „málenkij robot”-ra hurcolt emberek tiszteletére emeltek és voltunk abban a görög katolikus templomban, melyben a titokzatos „torinói lepel”(Krisztus halotti leple) mását őrzik.

BEREGSZÁSZ
Beregszászon volt a szállásunk, így vacsora után esti fényekben is meg tudtuk nézni a várost. 
Kárpátalján Beregszászban él a legnagyobb magyar közösség, a város magyar kulturális központ. A Beregsurány–Asztély magyar–ukrán határátkelőtől 6 km-re található. Neve a magyar berek (liget) főnévből származik, utótagja egykori szász lakosaira utal. Az ukrán elnevezés a magyarból származik: Берегове (Berehove). Beregszász keletkezéséről szól egy legenda is, amelyet tanulóink a helyszínen hallottak. A legenda szerint a környéken legeltette gulyáját egy Szász nevű csordás, és két bika összeverekedett. Patáikkal erősen feltúrták a gyepet és az egyik bika szarvával kiemelt a földből egy ládikát, mely tele volt arannyal. A hatalmas kincsből templomot építtetett a helyen, s hamarosan benépesült a környék. A templom ma is áll, a templommal szemben áll Szent István szobra.

Petőfi Sándor is megfordult a városban, s az Oroszlán Vendégfogadóban szállt meg. Ennek emlékére emléktáblát avattak az egykori fogadó épületén és szobrot is állítottak neki a korábbi Úri Kaszinó előtt.

Sétánk során megismerhettük a szerelemkövet, melyhez az új házasok látogatnak el az anyakönyvi hivatalban tett esküjük után. Fedák Sári – híres színésznő – szobránál is megálltunk, majd sétánk végén a főiskola elé értünk. A főiskola kollégiumában volt a szállásunk, de aludni csak a tanároknak lett volna kedve…!!! Az éjszakai hancúrozás 1 óráig tartott, majd lassan kidőltek a diákok is. 

CSETFALVA
Csetfalva Kárpátalja délkeleti részén terül el, Beregszásztól 15 kilométernyire. A népmonda szerint nevét Árpád vezér hű alattvalójától, Csete nevű földesurától nyerte. Megfordult itt gróf Széchenyi István, aki a Tisza-szabályozás munkálatait felügyelte, illetve Móricz Zsigmond is, kinek itt volt református pap a nagyapja, s édesanyja is itt született. Az író ellátogatott Csetfalvára, helyi népdalokat gyűjtött; emlékére 1996-ban emláktáblát avattak. 
Lakóinak száma jelenleg 730 fő, melynek 90 %-a magyar. Utunk során két nevezetes templomát látogattuk meg. Református temploma valószínűleg a tatárjárás után épült, de a XV. században megújították. A csetfalvai református templom legfőbb ékessége a festett famennyezet, melyet Asztalos Lándor Ferenc festőasztalos készített. Leghíresebb munkáját a Szatmár megyei Tákos községben is megcsodálhatjuk. A két templom nagyon hasonlít egymásra.
Az utóbbi években két pusztító árvizet is átélt a falu. 1998-ban és 2001 tavaszán. Ekkor majd minden otthont tönkre tett a víz. Két és fél évvel az árvíz után a házak mindegyike újjáépült és mindegyikbe be is költöztek. Az árvíz után épült az organikus építészet jegyeit magán viselő görög és római katolikus templom, melyet 2002-ben szentelték fel. A két templom egymás szomszédságában található.

MEZŐGECSE – TESTVÉRISKOLA

Kárpátaljai utazásunk utolsó állomása testvériskolánk volt, Mezőgecsén. A település Beregszásztól 10 km-re található. Közel 1000 fő a lakosok száma, melynek 85-90%-a magyar, a többi ukrán.

 Külön épületben tanulnak az alsósok és a felsősök. (Így volt régen nálunk is!) A felsősök épülete a templom mellett van közvetlenül. Az iskola épülete nagyon kicsi. A termek egymásból nyílnak. Nincs tornatermük. A berendezés nagyon régi, néhány régi típusú számítógépük van. Mintha nem is a XXI. században jártunk volna! 
De a fogadtatás nagyon is kedves volt. Igazgató Úr bemutatta az iskolát, majd megengedte, hogy bekapcsolódjunk a tanórákba. Az órák látogatása után a kultúrházba invitáltak bennünket, ahol hagyományőrző kis műsorral kedveskedtek nekünk.

Az ebédet egy nagyon szép fogadóban töltöttük el, majd elindultunk a határra, ahol nagyon hosszú volt a várakozás (3, 5 óra), de nagyon sok feledhetetlen élménnyel tértünk haza.

 

 

 

ERDÉLYI UTINAPLÓ

1.nap

 

  1. 11. 05.-én reggel 6:30kor indult csapatunk az iskola elől a Határtalanul pályázat keretein belül Erdélybe. A határátkelőt, Ártándot aránylag hamar, 2 és fél óra elteltével értük el. Itt is gond nélkül és rövid idő alatt sikerült átkelnünk. A határ átlépése után Románia belseje felé vettük az irányt. Első pihenőnket a Királyhágónál töltöttük, ahol a hágó vonulatánál fényképezkedtünk.

Ezután Torda felé indultunk, ahol már messziről látszódott a Tordai hasadék, amelyhez Szent László egyik legendája fűződik. Az egyetemes és a magyar történelemben is fontos szerepet játszott a település. Nyugat-Európát megelőzve itt mindenki szabadon gyakorolhatta vallását, nem üldözték a keresztényeket. A másik fontos esemény a mi iskolánk névadójához, Petőfi Sándorhoz kapcsolódik. Állítólag a költő itt látta utoljára Júliát és kisfiát, Zoltánt, mielőtt elindult a segesvári csatába. Tordán található Közép-Európa egyik legnagyobb sóbányája, ahol aktív kitermelés már nem zajlik. Csupán turistalátványosság, valamint légzőszervi megbetegedésekkel küszködő emberek terápiás kezelőhelye.

A sóbánya egyik látványossága a 150m mély tárna, amelyben a kiáltott szó 16x visszhangzik. Ezután egy makett segítségével bemutatták, hogyan termelték ki és vitték felszínre a középkor egyik legértékesebb ásványkincsét, a sót.

A túra végén, a bánya legmélyén egy játszóparkban kapcsolódhattunk ki, ahol óriáskerék, csúszda, biliárdasztalok, és egy hatalmas bányató várta a gyerekeket. A felszínre érve bazársoron költhették pénzüket a gyerekek, szuvenírt vásárolhattak és megkóstolhattak néhány helyi specialitást, mint pl. a csokis lángost.

Ezután újból buszra szálltunk és 200 km megtétele után megérkeztünk Déva városába, a „magos Déva vára” alá.  A helyi gyermekotthon étkezdéjében elfogyasztottuk vacsoránkat, majd elfoglaltuk szálláshelyünket. Fáradtan, de annál izgatottabban várjuk a 2.nap programját.

Ezen a napon 550km-t tettünk meg.

2.nap Erdélyben

Reggel 7 órakor ébredtünk, majd ébredés után elfogyasztottuk a közös reggelinket. Ezután buszra szálltunk és Marosillye irányába indultunk. Rendhagyó történelem órán vettünk részt Bethlen Gábor szülőházában. Az érdekfeszítő órát Varga Csaba a ház gondnoka tartotta. Két kiválasztott gyerek, 1 fiú és 1 lány korhű ruhában feladatlapokat és lyukasztókat osztottak a többieknek. A feladat az volt, hogy az óra folyamán a hallottak alapján a tesztlapon található kérdésekre megtalálják a helyes választ és a náluk lévő eszközzel kilyukasszák azt. A helyes megoldást egy fatáblára ütött szögekkel tudták leellenőrizni. Sok jó megoldás született, és a gyerekek jutalmul helyi, kézzel készített csokoládét kaptak.

Ezután a szülőház alsó szintjén található helyiségben egy dokumentumfilmet tekinthettünk meg a szülőház felújításáról. Ebben a filmben megtudtuk, hogy a „pusztulásra ítélt házat” Böjte Csaba és a Szent Ferenc Alapítvány vásárolta meg és az Anyaország támogatásával újították fel. Nagyon megható volt látni, hogy a határon túl élő magyar kisebbség mennyit tesz azért, hogy fent maradhassanak és megőrizzék a magyar anyanyelvet és ápolják nemzeti kultúránkat és erősítsék kapcsolatukat Magyarországgal.

A videó megtekintése után a ház falán lévő emléktáblán elhelyeztünk iskolánk emlékszalagját.

Marosillye után Vajdahunyad felé indultunk, ahol a Hunyadi család birtokában lévő várba látogattunk. Itt a gyerekek csoportokban egy munkafüzet és egy térkép segítségével fedezték fel a vár egyes részeit, és ismerték meg a történetét. A tanulóinknak már filmekből és mesékből ismerős volt ez a helyszín. Két évvel ezelőtt itt forgatták a nyáron bemutatott Apáca című horrorfilmet, valamint a Hotel Transylvania animációs film helyszínéül is ez a vár szolgált.

A várlátogatás után a vár alatt található bazársoron szuvenírt vásárolhattak tanulóink. Majd visszamentünk szállásunkra, Dévára és egy kis pihenő után nagy megpróbáltatás elé néztünk. Gyalog másztunk meg Déva „magos várát”. Kisebb-nagyobb pihenőkkel sikerült bevennünk a romvárat. Megérte a fáradtság, mert csodálatos látkép tárult elénk odaföntről.

Vacsora előtt még mindig volt energiájuk a helyi gyermekotthon diákjaival egy barátságos focimérkőzésre. A meccs után a Szent Ferenc kolostorba mentünk, ahol a gyermekotthon egyik lakója bemutatta az alapítvány működését, iskolai és mindennapi életüket. A vacsora végeztél megköszöntük vendéglátóink szíves fogadtatását az otthonról hozott ajándékkal.

A második nap élményeivel gazdagodva tértünk nyugovóra.

3.nap

A reggeli felkelés után összepakoltuk csomagjainkat, mert a dévai szállástól búcsút kellett vennünk. Reggeli után Arad felé indultunk, de útközben több helyszínt is megtekintettünk és meglátogattunk. Nagyon szép látvány fogadott minket a Déli-Kárpátok hegyvonulatait láthattuk a távolban. Sajnáltuk, hogy a páratartalom miatt csak körvonalai rajzolódtak ki, de így is szép látvány volt és az idegenvezetőnktől megtudtuk, hogy Románia legmagasabb csúcsa itt található. Ezután az egyik hegycsúcson a lippai vár romjait láthattuk, amit Európai Uniós pályázat segítségével szeretnének felújítani.

Lippa után Mária Radnára érkeztünk, ahol egy Mária kegyhely templomot jártunk be. A templom csodálatos freskókkal voltak díszítve, az oltáron egy Máriát és a kis Jézust ábrázoló kép található, amely drágakövekkel és arannyal díszített. Az oltár két oldalán ezüst tárgyak vannak elhelyezve, amelyeket zarándokok vittek a templomba köszönetként a gyógyulásukért.

Régészeti leletet is őriz a templom fala, ugyanis a török basa lova a lippai vár ostrománál megbotlott egy kőben, és így nem sikerült a várfoglalás. Ezt a követ a templom falába építették és látható rajta a ló patájának a nyoma.

A templom mellett található kis boltban kegytárgyakat vásárolhattunk.

Másfél utazás után a távolban megpillanthattuk a világosi fegyverletétel helyszínét, ahol a magyarok az orosz cár előtt letették a fegyvert, ezzel is jelezve, hogy nem fogadják el a Habsburg uralmat. Leróttuk kegyeletünket az aradi 13 vértanú kivégzésének helyszínén, ahol 11 mártír csontjait helyezték örök nyugalomra, 2 mártírt sikerült szülőföldjükön, magyar területen, a mai Szerbiában és Szlovákiában eltemetni.

A vértanúk obeliszkjénél elhelyeztük az emlékezés szalagját a körzeti történelem verseny II.helyezést elért diákjaival.

Innen a belvárosba indultunk, ahol a Szabadság szobrot tekintettük meg, ami már nem az eredeti helyén áll, mert a magyar-román ellentétek miatt darabjaira lett szedve és ökrökkel húzatták szét. A szobor készítőjének, Zala Györgynek alkotásait nem csak itt, hanem Budapesten a Hősök terén is megcsodálhatjuk. A szobor a Megbékélés Parkban található, amely a Magyar Értéktár része és ezzel megindult a hungarikummá válás folyamata. Ez a műalkotás nemcsak az aradi magyarok féltett kincse, hanem az egész kárpát-medencei magyarság számára a szabadságért, az emberi jogokért, az önrendelkezésért vívott küzdelem jelképe.

A Városháza előtt pihentünk egyet, majd szabadprogram következett. A szabadidő nagy részét a McDonald’s-ban töltöttük. A menük elfogyasztása után Nagyszalontára indultunk, ahol a helyi gyermekotthon adott nekünk szállást. A szobák rendezettek voltak, minden szobához külön zuhanyzó és mellékhelyiség tartozott. Az udvaron felállított játszótéren nagyon jól érezték magukat a gyerekek, ismét előkerült a foci is, és sötétedésig rúgták a bőrt. Vacsoránál itt is megajándékoztuk a vendéglátónkat, majd az élményekkel és nevetésekkel tarkított este után álomra hajtottuk fejünket.

4.nap

Reggel már izgatottan ébredtünk fel, mert mindenki nagyon várta a hazautazást. Először Arany János szülőházát tekintettük meg, amely korábban egy tűzvészben elpusztult és ezután rekonstruálták. A ház inkább tájház jellegű, Arany Jánossal kapcsolatos tárgyak nem találhatóak itt. Ezután a Csonkatoronyba érkeztünk, ami Arany János emlékmúzeuma. A földszinten a múzeum kurátora fogadott minket és mutatta be a Csonkatorony Bocskai István és hajdúihoz kapcsolódó viszonyát. A kurátor élményszerűen mutatta be Arany János életútját, amit a gyerekeink közreműködésével illusztrált. Az életpálya bemutatása után önállóan jártuk be a több emeleten elhelyezkedő kiállítást. A legfelső szinten a tanulók interaktív játékokkal ellenőrizhették az előadás alatt elsajátított, valamint az iskolai órák során elsajátított tudásukat. Nagyszalontai utunk végén emlékszalagot helyeztünk el a Csonkatorony falán lévő emléktáblánál.

Ezután Nagyváradra indultunk, ahol a történelmi belvárost tekintettük meg. Nagyvárad az Árpád-házi királyok második legnagyobb temetkezési helye Székesfehérvár után.

 Itt található a régi Magyarország első plázája, amelynek a bejáratánál festett üvegen látható egy fekete holló. Az épület restaurálása nem régen fejeződött be, egy részén látható eredeti freskórészlet, amelynek a többi részét kézzel újították fel. Az idegenvezetőnk elmondta, hogy a városban városrendezési program zajlik, aminek keretén belül régi épületek felújítására lehet pályázni, ezáltal is szebbé tenni a belvárost és környékét.

A pláza után a Szigligeti Színházhoz sétáltunk. A színház bejáratának két oldalán a tragédia és a komédia női alakja helyezkednek el. Érdekességként megtudtuk, hogy ebben a színházban volt az első elektromos világítás.

Nagyon sok költőnk és írónk töltötte itt iskolai éveit és fiatalkorát. Többek között Ady Endre is, aki a színház melletti kávézóban ismerte meg múzsáját, Brüll Adélt, Lédát. Megtekintettük a Holnap című irodalmi folyóirat alapítóinak szoborcsoportját és itt is emlékszalagot helyeztünk el.

Majd szabad program következett és mindenki elkölthette utolsó lejét vagy baniját.

Élményekkel és új ismeretekkel gazdagodva indultunk haza, és szomorúan intettünk búcsút idegenvezetőnknek és Erdélynek.

Köszönettel tartozunk a Scooltúra valamennyi dolgozójának, akik részt vettek az erdélyi körutunk megszervezésében és lebonyolításában, mivel ezzel a kirándulással sikerült a diákokban mélyíteni a nemzeti identitást, összetartozást és testközelből tanulmányozhatták a régi Magyarország egyik elcsatolt területét, ahol olyan magyar emberek élnek, akiktől példát vehetünk és felnézhetünk rájuk. Mivel ők nagyon ragaszkodnak hozzánk és szülőhazájukhoz, ugyanakkor meg kell felelniük a jelenlegi hazájuk elvárásainak.

 

KÖSZÖNJÜK!

A TAKTAKENÉZI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKJAI ÉS KÍSÉRŐ PEDAGÓGUSAI

 

 

 

FELÚJÍTÁSOK A TAKTAKENÉZI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

Az EFOP-4.1.3-17-2017-00181 pályázat keretében került sor a Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola infrastrukturális fejlesztésére. A munkálatok nyáron kezdődtek. Már előzőleg a Szerencsi Tankerületi Központ támogatásával megtörtént a tantermek elavult világításának a korszerűsítése, s a jelen pályázatból a folyosók is új világító testeket kaptak. Ezzel egy időben a folyosókra korszerű irányfények és menekülési útvonalat jelző táblák kerültek.  Fontos  volt a gázkazánok felújítása is, így biztonságosan kezdődhetett a fűtési időszak. A tornaterem még 1991-ben épült, így a sportpadlója 27 éves múlt, felújítása időszerű volt. Szintén ekkor készült a lépcső is, melynek burkolata elkopott, s a pályázatból új, biztonságos felületet kapott. A lépcső előtti folyosó burkolata több helyen felvált, ezért ennek a cseréje is a pályázat része volt.  A munkálatok elkészültek, a sportpadló felfestése hiányzik még. A  felújításokkal még korszerűbb és kényelmesebb lett intézményünk.

 

A KEHOP-5.2.11-16-2017-00142 pályázat a Szerencsi Tankerületi Központ Intézményein Fotovoltaikus rendszer telepítését valósította meg. A Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola tornatermének tetejére is felkerültek a napelemek, melyek az iskola áramfogyasztásának csökkentését szolgálják majd a jövőben.

Valamennyi felújítás és korszerűsítés öröm számunkra. Köszönjük, hogy a pályázatok részesei lehettünk.

 

 

Iskolánkban járt a KISS KATA ZENEKAR

Kodály Zoltán szerint:  „Mondd meg nekem, mit dalolsz, megmondom, ki vagy!”

A mai modern világban egyre nehezebb elérni azt, hogy a gyerekek visszataláljanak a gyökerekhez és megismerjék a régi hagyományokat, különös tekintettel a magyar  népzenét, és közben  jól is érezzék magukat. A Kiss Kata Zenekar mestere ennek a területnek. Az együttes a magyar népzenét vegyíti a mai divatos zenei irányzatokkal. Tagjai diplomás népzenészek, a könnyűzenei élet ismert előadói. Felismerték, hogy a népdalokat modern hangszerelésbe ültetve, poppal-rockkal-jazzel vegyítve a gyerekek nagyon könnyen megszeretik és megtanulják.

Az iskolánkban adott koncertjükön ismert népdalokkal  lopták be magukat a gyerekek szívébe. A gyerekek a koncert elejétől a végéig aktív résztvevői voltak a  műsornak. A sok-sok zene és  együtt éneklés mellett volt táncház, ritmusgyakorlat, jókedv és nevetés. Ugyanis nemcsak a gyerekeket táncoltatták meg, hanem a tanár néniket is, ami a gyerekeknek különösen tetszett.

Iskolánk egy ajándék cd-t is kapott, melyen olyan zenei anyag van, amit az énekkarosok zenei aláfestésként használhatnak majd a későbbiekben. 

Nagyon jól éreztük magunkat! Köszönjük!

 

 

EGÉSZSÉG-HÉT AZ ISKOLÁBAN

A KEZED ÉLETET MENTHET!

Egyik délelőtt mentőautó jelenlétére figyeltek fel a járókelők az iskola udvarán. Baj van? – kérdezték.

Nincs baj, de bármikor lehet! A statisztikák szerint hazánkban átlagosan 25 percenként hal meg egy ember hirtelen szívhalál következtében. Kétharmaduk megmenthető lenne, amennyiben az észlelést követően az első 3-5 percben lenne mellette valaki, aki megkezdené az újraélesztést.

Az újraélesztés technikáját  egy óra alatt meg lehet tanulni, a hatékony mellkasi kompressziók elsajátítása még ennél is kevesebb idő alatt lehetséges. Már egy általános iskolás diák is képes a megfelelő beavatkozások elvégzésére, amennyiben  tanulta  őket.

Minden évben figyelmet fordítunk gyermekeink egészséges életmódra nevelésére. Minden évben tartunk egészség-hetet. Az éven az újraélesztés algoritmusának elsajátítását is kitűztük célul. Jó, ha ezt is tudják tanulóink! Tanulják meg: - A KEZED ÉLETET MENTHET!

Köszönjük a mentőállomás segítségét!

 

 

INKLUZÍV ISKOLA VAGYUNK! Ezért számunkra fontos a TOLERANCIA VILÁGNAPJA

 INKLUZÍV ISKOLA VAGYUNK!

Ezért számunkra fontos a TOLERANCIA VILÁGNAPJA

2018.11.16.

November 16-a a Tolerancia Világnapja. A tolerancia latin eredetű szó, elsősorban türelmességet jelent mások véleménye, főleg vallása, világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása, illetve más egyebek iránt.

A tolerancia három együtt érvényesülő kritériuma:

  • konfliktustűrő képesség,
  • a jogegyenlőség elfogadása,
  • az erőszak elutasítása

A Kézen Fogva Alapítvány játékos kamionja az ország több helyszínén, a Fogadd el, fogadj el kampány keretében hívta fel a figyelmet a fogyatékkal élő emberek elfogadására, megértésére. A program sikerén felbuzdulva elhatároztuk, hogy az elfogadás és a tolerancia jegyében mi is bemutatjuk a fogyatékkal élő emberek világát  gyerekeinknek.

Programunk célja:

  • az egészséges diákok betekintést nyerjenek a fogyatékkal élők világába
  • a tanulók legyenek türelmesek, elfogadóak a fogyatékkal élő emberekkel
  • az iskolai integráció segítése

A gyerekek két helyszínen, 5 fős csoportokban dolgoztak.

Tornatermünk kalózhajóvá változott, a sérült kalózok kabinjaiban diákjaink megismerkedtek a lakók életével, majd a résztvevőknek egy-egy feladatot kellett megoldaniuk, hogy tovább mehessenek a következő kalóz kabinjába.

Különböző játékokon keresztül tapasztalhatták meg a fogyatékkal élők, többek között a mozgássérültek, autisták, a látássérültek és siketek mindennapos kihívásait, hogy ami nekünk egyszerű, hétköznapi dolog, nekik nagy problémát jelenthet. Ilyen pl. közlekedés, tájékozódás, kommunikáció.

Érzékelhették, milyen nagy szerepe van a segítségnyújtásnak, a szeretetteljes támogatásnak.

A foglalkozás eredményes volt, jó hangulatban telt el. A gyerekek érdeklődőek és aktívak voltak.

Megerősítést kaptunk arról, hogy a mi iskolánk valóban egy inkluzív, befogadó iskola, befogadó pedagógusokkal és  tanulókkal, ahol természetes az elfogadó magatartás.

 

HELYSZÍNEK és FELADATOK

8. osztály tanterme

Tornaterem

 

1. feladat: Toleranciával kapcsolatos szövegértési feladatlap kitöltése.

 

1. kabin: Lakója Csupaélet, aki mozgáskorlátozott kalóz. Élethelyzetének megtapasztalására a gyerekek feladata, hogy kerekesszékben ülve egy tornabot /esernyő segítségével a magasban elhelyezett tárgyakat magukhoz vegyék.

 

 

2. kabin: Lakója Csupaszám, aki autista. Habár a barátkozás nehezen megy neki, könnyen oldja meg a furfangos matematikai feladatokat. Itt tehát nehéznek tűnő, valójában egyszerű matematikai feladatokat kell megoldani.

 

 

2. feladat: Megtanuljuk Halász Judit – Mindannyian mások vagyunk című dalának a refrénjét jelnyelven.

 

3. kabin: Lakója Csupakéz, aki egy siket kalóz, nem hall semmit. Ezen a helyen a daktil abc-vel ismerkedhetnek meg a gyerekek.

 

 

4. kabin: Lakója Csupafül, egy vak kalóz. Hallásásra, tapintására és szaglására hagyatkozik. Ebben a kabinban bekötött szemmel kell feladatokat (illat totó, formakereső játék és tapintós dominó) végrehajtani.

 

 

A program zárásaként a tornateremben egy nagy kört alkotunk, egymás kezét megfogva újra meghallgatjuk Halász Judit – Mindannyian mások vagyunk című dalát. Minden refrént jelbeszéddel kísérünk..

 

 

 

 

Pesti srácok – ünnepi előadás az iskolában

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Budapesti békés tüntetéssel kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának leverésével fejeződött be. Nemzeti ünnepünkre tanulóink igényes, szép műsorral készültek. Néhány nappal az iskolai megemlékezés után, a Váci Dunakanyar színház művészei színes műsorral leptek meg minket.

Naplószerű visszaemlékezéssel adták elő az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit. A történet szereplői egy fiú és egy lány. A lány megtalálja barátja naplóját, hangosan felolvassa a feljegyzéseket, miközben zenében, táncban megjelenítik a történések pillanatképeit.

A művészek az egyén szemszögéből mutatták meg milyen eszmeiséget hagyott ránk néhány bátor fiatal. Mindvégig kirajzolódott az érzelemviláguk, melyet folyamatosan közvetítettek felénk.

Az újszerű, modern előadásmód magával ragadta tanulóinkat, közelebb hozva magával az 56-os eseményeket. A szereplők műsor közben többször bevonták a gyerekeket a történetbe, ezzel is élményszerűbbé, befogadhatóbbá tették az előadást.

 

 

KISS LÁSZLÓ Csokonai és Bessenyei díjas szakértő, a Magyar Kultúra Lovagja és NAGY ESZTER képzőművész látogattak el iskolánkba

  1. október 09-én KISS LÁSZLÓ Csokonai és Bessenyei díjas szakértő, a Magyar Kultúra Lovagja és NAGY ESZTER képzőművész látogattak el iskolánkba az Együtt, testvérként a Taktakenézi Iskolával program keretében.

Kiss László előadása a rasszizmust, kirekesztést és az előítéletet próbálta gyereknyelvre fordítani. Vannak sajnos olyan témák, amikről fontos beszélni, de  kellemetlen,- különösen olyan csoportban, ahol a többség roma származású -  így  inkább halogatjuk, minthogy belevágjunk a beszélgetésbe. Az előadása alatt folyamatos párbeszéd zajlott az előadó és a résztvevő diákok között. A prezentáció és a párbeszéd igyekezett rávezetni a gyerekeket, hogy a téma megértése és megértetése nem egyszerű feladat. A megélt élmények  döntő mértékben befolyásolják a bennünk élő sztereotípiák tartalmát. A kiközösítés az iskolai osztályokban is előforduló jelenség. Megoldásának feltétele valamennyi tanuló empátiája, toleranciája, a mások elfogadására irányuló készsége.

Nagy Eszter képzőművész segítségével tanulóink egy csoportja kipróbálhatott két szokatlan és különös technikát. A két technika, amit használtak: a transzfer technika, és a scrapbook. A két technika elsajátítása elég nehéz volt, nagy kézügyességet és figyelmet igényeltek, így nem mindenkinek sikerültek.  A foglalkozás végére így voltak elégedett és elkeseredett tanulók is a csoportban. Az elkészült alkotások azonban nagy sikert arattak a gyerekek között.

 

 

Petőfi Sándor Általános Iskola
Bóbita Óvoda és Konyha
Minden jog fenntartva
Copyright