ZSIVÁNYOK ÉS ZSANDÁROK

„Zsiványok és zsandárok” nevű táborunkba a játékos kedvű és  kézműveskedni szerető gyerekeket vártuk.

Csoportszerződéssel indítottuk a tábort. Csak azok a dolgok kerültek a csoportszerződésbe, amit minden résztvevő el tudott fogadni. A hét programjai 5 témakört öleltek fel.

KI VAGYOK ÉN?

Kik voltak a zsiványok és kik a zsandárok? A filagória alatt összegyűjtöttük a zsivány és a zsandár jellemző tulajdonságait, megbeszéltük, kiket is hívtak így régen. A Ki vagyok én játékkal megbeszéltük, hogy a zsiványokra és zsandárokra mi volt jellemző. Ezeket a tulajdonságokat kellett egyik nap megkeresniük. A tábor nevéhez kapcsolódóan a Szerencsi Gyámhivatal egyik munkatársát hívtuk meg, hogy tartson előadást a résztvevőknek, hogyan váltak zsiványokká régen az emberek és ma milyen következményekkel jár, ha valaki rossz útra téved és más tulajdonát elveszi.

NÉPI JÁTÉKOK

Több népi játékot is megtanulhattak a résztvevők, többek között a Zsiványok és zsandárok játékot is, amely a tábor nevét adta.  A zsiványoknak a kincset kellett megszerezni, amit a zsandárok bekötött szemmel őriztek, de a  Mókusok ki a házból, Adj király katonát régi gyerekjátékokat is megtanítottuk a táborozókkal. Volt, amikor  a zsiványok és zsandárok kötelet húztak, melyben hol az egyik, hol a másik bizonyult erősebbnek. Így ajándék mindenkinek járt. A sportpályán a Lipem-lopom a szőlőt, Hogy a kakas?, Liba-fogó játékokat tanultuk meg.

HAGYOMÁNYŐRZŐ ÜNNEPKÖRÖK

Az őszi hagyományőrző ünnepkörnél a Mihály-napi népszokásoktól kezdve az őszi szüret és Márton-napi lakomákig beszélgettünk népi hagyományainkról. Áttekintve a három népszokást, a sportpályára mentünk, mivel szomszédságában legelésznek a juhok. Bár falusi gyerekek, mégsem ismerik, hogy mi a jerke, vagy, hogy mi a különbség a kondás, juhász, csordás, bojtár között.

A téli ünnepkört a tabletek segítségével vettük át. A busókkal és a busójárás szokásával, illetve a kántálás és farsangi hagyományokkal foglalkoztunk. A busó álarcok különösen tetszettek a gyerekeknek.

A tavaszi ünnepkörnél plakátot készítettek a pünkösdi népszokásokból, rózsákat hajtogattak krepp-papírból és papírzsebkendőből. A pünkösdi királyválasztás feladatait a tornateremben rendeztük meg. A koronáért mindenki becsülettel harcolt. Előbb csapatokban, majd a győztes csapat tagjai már egyéniben küzdöttek meg.

NÉPMESÉK, NÉPDALOK VILÁGA

Volt, amikor a népdalok világába utaztunk. Ismerős dalokat kellett kitalálniuk és elénekelniük furulya kísérettel. A felelgetős dalokat – Hol jártál báránykám?, Hopp, Juliska… - a csapatok felváltva énekelték. A kedvencük az A part alatt… kezdetű dal volt, melyet el is dramatizáltunk. Az Én elmentem a vásárba című dalhoz elkészítettük a fejdíszeket és ebéd után már ezekkel együtt énekeltük és játszottuk a népdalt. A vénleány című mesében is zsiványok szerepeltek. A mesét meghallgatva és elolvasva nekik kellett eljátszani a történetet a bábok segítségével.

KÉZMŰVES FOGLALKOZÁSOK

A kézműves foglalkozások keretében minden nap készült valami produktum, mivel  elhatároztuk, hogy a tábor végére egy kiállítást rendezünk a tábor alatt elkészült gyerekmunkákból. Volt, amikor tányérokat és fakanalakat festettek a gyerekek, vagy  vásári portékákat, szüreti kosarat és Márton-napi libákat készítettek, de a téli ünnepkörnél busó álarcok is készültek.  

Utolsó nap az utoljára készített kézműves dolgainkat is a paravánokra helyeztük és  büszkén néztünk végig a kiállításon.

 

Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola
Minden jog fenntartva
Copyright