Téltemetés az iskolában

Hagyományőrző programunk újabb állomásához érkeztünk. A farsangot követő böjti időszak a tél végére is utal és régi, kedvelt, de kissé elfelejtett téltemető népszokás a kiszebáb égetés. Egy ősi hiedelem hívta életre a téltemető mulatságokat. Azt hitték ugyanis az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap legyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. A bábu  a tél, a betegségek, a rossz tulajdonságok megszemélyesítője. Elégetésével e kellemetlen dolgokat igyekeztek távol tartani maguktól az emberek.

Tanulóink egy csoportja elkészítette a Téltemető Bíborka névre hallgató kiszebábot, aki egy ideig tanulmányokat is  folytatott a 7. osztályban, majd a gyerekek kíséretében elindult az iskola udvaráról. A kísérő gyerekek télűző rigmusokat kiabáltak – „Haj, kisze haj, kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget, haj kisze haj” - és közben zajkeltő eszközöket, dudákat, sípokat, dobokat használtak, hogy felhívják a falu lakóinak figyelmét. Visszaérve az iskolába, az égetni való rossz tulajdonságokat mind rátűzték a kiszebábra és  végül hangos énekszó mellett elégettük a bábot.

 

Kiszebáb, szalmabáb,

csuda klassz a maskarád!

Jól nézel ki, remekül!

A tél biztos menekül,

ha meglátja üstököd.

Bokrok alá sündörög,

aztán iszkol hanyatt-homlok,

megkerülve tavat, dombot.

 

Rőzseláng és vaslapát,

télkergető maskarák,

lobogjatok, zörögjetek,

fusson a tél előletek!

 

 

Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola
Minden jog fenntartva
Copyright