NOMÁD ÉLMÉNYNAPOK

Lovas nemzet a magyar. Történelmünkben ősidőktől fogva kulcsszerepet játszott a ló és a lovaglás. A nomád pásztorélet, a hosszú vándorlások és a honfoglalás utáni lovas életmód volt jellemző őseinkre.  Azt is tudjuk, hogy egykor a magyarok nyilaitól rettegett Európa.

A nomád élménynapokat ezekre a történelmi tényekre építettük fel. Célunk volt, hogy a résztvevők betekintést nyerjenek a nomád magyarok életébe, életvitelébe, lovas harcművészetükbe, színesítve ezzel történelmi tudásukat.

Megtanultuk, hogy az íj két végét szarvnak hívjuk, ebbe két végbe van beakasztva az ideg, amely szerves anyagokból vagy műszálból készül. A szarvak alatt van a kar, ami szép ívesre hajlik, mikor felajzzuk az íjunkat. A markolat az íj azon része ahol fogjuk. Az idegen van a bandázs ahová a nyílvessző nockját beakasztjuk.

Felelevenítettük történelmi tudásukat, mely szerint a magyarok nyilaitól rettegett egész Európa egykor. A krónikákból tudjuk, hogy az ősmagyarok szinte összenőttek apró lovaikkal, továbbá oldalra és hátrafelé is kiválóan nyilaztak. Az ellenséget körbe lovagolva  támadták. Gyakran színleltek menekülést, mely az ellenséges sorok felbomlását eredményezte, mivel üldözőbe vették őket, s ekkor hirtelen újra támadtak. A téma vitára adott okot. Később a lovasíjászat sportként való újraéledéséről beszélgettünk. 

A faluban több család is tart lovat, vannak, akik rendszeresen járnak az ónodi vásárba. Ők és vendégünk meséltek nekünk a lótartás szabályairól, terheiről és szépségeiről. Megnéztük a leghíresebb magyar lófajtákat és mindenki kiválaszthatta a neki legjobban tetszőt, melyről egy rövid prezentációt kellett készítenie.

Az elméleti ismeretek mellett folyamatosan íjászkodhattak a gyerekek. Egyre jobban és pontosabban céloztak. Az utolsó napon íjász versenyre hívtuk őket és a legjobbaknak érem került a nyakába.

 

Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola
Minden jog fenntartva
Copyright