A MÁRCIUSI IFJAK

„Szolgaságunk idejében

Minden ember csak beszélt,

Mi valánk a legelsők, kik

Tenni mertünk a honért!”

Petőfi Sándor

 

Sajnos, ez már a második olyan március 15-e, amikor nem ünnepelünk együtt az iskolában. Az ünnepi készülődésünk ismét a Covid-19 áldozata lett. Nem baj, csak mindenki biztonságban legyen! Ünnepelni a szívünkben is lehet! Nekünk most elsősorban ezt a Covid elleni harcot kell megnyernünk. Legyünk lelkesek, bízzunk önmagunkban, álljuk ki a próbatételeket! Legyünk olyanok, mint A MÁRCIUSI IFJAK voltak!

Hogy kik voltak ők és mi történt 173 évvel ezelőtt, azt megtudhatod ezekből a plakátokból és a zárt csoportokban található videóból. Ha áttanulmányoztátok, játékra hívlak titeket! Tegyétek próbára a tudásotokat 2 ünnepi játékunkkal! MA ÍGY ÜNNEPELÜNK!

Kik voltak ők?

Az ország különböző részeiből érkeztek, többségük közrendű családból származott.  Valamennyien  tanult, iskolázott emberek voltak. Mindegyikük járt középiskolába, és túlnyomó többségük egyetemre vagy más felsőoktatási – jellemzően joggal kapcsolatos – intézménybe is. Legalább kétharmaduk jogi végzettséggel rendelkezett vagy még jogot tanult, de volt közöttük író, költő, festő, újságíró is.  Napközben az ifjak egyik része jogászkodott, írt, festett vagy fordított, a másik része a professzorokat hallgatta az egyetemen, szabadidejükben azonban egyre többen és egyre többször a Pilvax nevű belvárosi kávéházba siettek.  A kávéházban  számos hazai és külföldi hírlap és folyóirat állt a vendégek rendelkezésére, melyből értesüléseket szereztek a világ eseményeiről és meg is vitatták ezeket.  Valamennyien egyszerre magyar és világpolgárnak tartották magukat. „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” – visszhangozták a  francia forradalom jelszavait. Az európai eseményeket feszült figyelemmel követték, és buzgón olvasták a franciaországi forradalmakról készült történészi beszámolókat, de figyelték a  magyar országgyűlés vitáit is.

A forradalmi mozgalmakat, - melyek 1848 januárjában Palermóban kezdődtek, majd Nápolyban és Párizsban folytatódtak, - a márciusi ifjak feszült figyelemmel követték. Március elején ők fogalmazták meg a nevezetes 12 pontot, s ők voltak azok is, akik március 15-én a forradalmat elindították.

JÁTÉK.

https://learningapps.org/watch?v=p31mtmwdt21

 

Március 15-e eseményei

  1. március 15-én reggel a Pilvax kávéházban gyülekeztek a márciusi ifjak. Jókai Mór felolvasta a 12 pontot, amely a forradalmi követeléseket tartalmazta és Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt társainak. Ezután végigjárták az egyetemeket, ahol az egyetemi ifjúság is csatlakozott hozzájuk. A tömeg egyre nőtt. Lefoglalták a Landerer nyomdájának egyik gépét, és kinyomtatták a Nemzeti dalt és a 12 pontot. A Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést tartottak. A tömeg Budára vonult, hogy a Helytartótanács engedje szabadon a sajtóvétség miatt fogva tartott Táncsics Mihályt, és engedélyezze a Nemzetőrség szervezését. Táncsicsot lelkes diadalmenet kísérte Pestre. Este a Nemzeti Színház díszelőadást tartott. Erkel Ferenc: Bánk bán című operáját adták elő.

A forradalom vér nélkül győzött. A március 15-i események hatására megalakulhatott a magyar kormány, Magyarország első felelős miniszterelnökévé Batthyány Lajost nevezték ki.

JÁTÉK:

https://learningapps.org/watch?v=pc7930ex521

 

 

Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola
Minden jog fenntartva
Copyright