Összegző beszámoló az EFOP-3.1.5-16-2016-00001 kiemelt projektben végzett tevékenységekről

A 2019/20. tanév végén áttekintettük az EFOP-3.1.5-16-2016-00001 azonosító számú „A tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények támogatása kiemelt” projekt keretében megvalósult iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató komplex és differenciált intézményfejlesztési folyamat három évét. A 2017–2020 között végzett intézményfejlesztési tevékenységek összegzését és értékelését elvégeztük, támogatva ezzel a korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében folytatódó további pedagógiai-szakmai munka megtervezését.

A projektidőszak alatt (2017. szeptember – 2020. május) ILMT alapú intézményfejlesztési törekvéseink összegzése és értékelése megalapozza a feladatellátási helyünk (továbbiakban: FEH) fejlesztési eredményeinek fenntartását, az innovatív folyamatok, struktúrák továbbvitelét.

 

  1. ILMT intézményi koordináció működtetése

Az intézményünkben az IPR óta működnek mikrocsoportok, munkacsoportok: óvoda-iskola átmenet, módszertani munkacsoport, pályaorientációs munkacsoport, IPR menedzsment munkacsoport.

Ezek mellett működik a Projekt kezdete óta az IF-mikrocsoport és a TF(Tématerületi) mikrocsoport. A két utóbbi mikrocsoportnak a pályázatba bevont kollégák a tagjai (3 ill. 4 fő), a többi munkacsoport a nevelőtestület tagjaival működik. Van, aki több munkacsoportnak is a tagja. A munkacsoportok vezetői évente 2 alkalommal beszámolnak a végzett munkáról a vezetőtestületnek.

Minden csoport munkaterv szerint dolgozik, melyet ők állítanak össze év elején és folyamatosan ütemezik a tennivalókat.

Az implementációs mentor havonta meglátogatta az intézményt és konzultált a mikrocsoportok tagjaival. Jelen volt a Családi napokon és a Nevelő testületi napon is.

A Hálózati munkacsoportok is működnek, sajnos hospitálások maradtak el a járvány miatt, de működésüket továbbra is tervezzük.

A nevelőtestületet a Projekt indulása után rendszeresen tájékoztattuk, eleinte havi rendszerességgel, jelenleg évente 2 alkalommal történik beszámolás a végzett munkáról, illetve a Családi napok, #Sulim, #Kalandrafel előtt és a Nevelőtestületi nap alkalmával is konzultálunk a Projektről.  Mivel minden intézménynek megvannak a már kialakult saját értékei, belső folyamatai, amelyek alapvetően meghatározzák az intézmény gyakorlatát, a stratégiai cél megvalósításához ezekre lehet építeni, feltéve, ha ezek jó alapot képeznek.  Nálunk erős alapok vannak és tudunk rá építeni. A unkacsoportok jelenleg jól működnek és működésüket hosszú távra tervezzük az intézményfejlesztés koordinálására, a konkrét fejlesztési feladatok megvalósítására.

  1. A tanulói lemorzsolódás megelőzését szolgáló intézményi jelzőrendszer működésének fejlesztése

Tanulóink 95% hhh-s tanuló, ami az OKM-mérések eredményein látszik is. A CSH-index kérdőíveit mindig megpróbáljuk beszervezni, ezért rendszeresen szülői-fórumot tartunk májusban a 6. és 8. osztályos szülőknek és felhívjuk a figyelmüket a mérésre és a CSH-index fontosságára is.

A jelzőrendszeri adatszolgáltatás eredményei jók. Most már folyamatosan 3-5% között van a lemorzsolódási arány és ez is csak a 3,00 tanulmányi átlag miatt fordul elő. A kollégák folyamatosan képzik magukat, szaktanácsadók segítségét vesszük igénybe, differenciáltan oktatunk. A jelzőrendszeri adatokat és az OH félévente kiküldött tájékoztatóját rendszeresen elemezzük a nevelőtestülettel. Félévente mérés-értékelés szakmai műhelyt tartunk, ahol megbeszéljük a méréseink eredményeit, a lehetőségeinket és a változások vagy változtatások szükségszerűségét. 

  1. A FEH jogszabályi megfelelőségének vizsgálata esélyegyenlőségi szempontból, különösen a FEH köznevelési intézményrendszerben elfoglalt helyzetéből fakadó fejlesztési célok meghatározása szempontjából

A település egyetlen általános iskolájának tanulói összetétele leképezi a település társadalmi összetételét, melyre jellemző a magas halmozottan hátrányos helyzet és az alacsony társadalmi státusú családok gyermekei átlagosan nagyobb nehézségekkel kezdik az általános iskolát.

A kialakult szegregációt már nem lehet megelőzni, inkább a minőségi oktatásban és nevelésben látjuk a kiutat. Az iskola maradjon inkluzív iskola, mely minden gyermeket befogad és egyetlen gyermekről sem mond le.

Az iskola épülete nagyon jó állapotú, felújított. Tornaterem, könyvtár, jól felszerelt informatika terem, 7 interaktív tábla, fejlesztő eszközök állnak rendelkezésünkre, melyet innovatív pedagógusok maximálisan használnak is az oktatás során. Igyekszünk kihasználni a pályázatok adta lehetőségeket is. Az  EFOP-3.1.5-16-2016-00001 kiemelt projekt keretében is kaptunk új tanulói padokat, székeket, szekrényeket, így lehetőségünk volt a régieket kicserélni. A kapott írószerek, fejlesztő eszközök és sporteszközök tovább gyarapították eddigi készleteinket, segítették az élményszerű oktatást, a fejlesztést és a tehetséggondozást egyaránt. Elmondhatjuk, hogy tanulóink esztétikus, jó körülmények között tanulhatnak. Az alacsonyabb létszám (12-15 fő) kedvező ahhoz, hogy a hátrányokat kompenzálni tudjuk, minden tanulóra jusson idő ahhoz, hogy sikerélménye legyen az órán.   Magasabb létszám esetén (16-21 fő) nagyon hasznos a csoportbontás. 1-2. osztályban az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) kialakításánál csak kiscsoportban lehet eredményeket elérni. Hasznos lehet a csoportbontás 5. osztályban magyar-matek órákon, hogy az átmenet problémáit kompenzáljuk és 8. osztályban angol-matek bontás célszerű a továbbtanulás szempontjából. Az érettségit adó iskolákba készülőket magasabb szintre kell hozni a középiskolai kudarcok elkerülése miatt.

A partnerkapcsolatok erősítése, - különös tekintettel a szülőkkel és a családsegítő szolgálattal való együttműködésre – elengedhetetlen a méltányos oktatás biztosítása érdekében. Úgy gondoljuk, ezek nagyban segítenék az oktatási szegregáció csökkentését iskolánkban.

  1. A FEH állapotának vizsgálata a méltányos oktatásszervezés szempontjából

A FEH-ünkön az osztályok, tagozatok között nincs eltérés a lemorzsolódással veszélyeztetett, vagy HH, vagy HHH, magántanuló státuszú tanulók arányában, ezért beavatkozás nem szükséges, ugyanakkor fontos cél, hogy ez a helyzet hosszabb távon is fennmaradjon. Intézményünk a település egyetlen iskolája, egy inkluzív iskola, mely minden tanulót elfogad, befogad (SNI – szakmai dokumentum alapján).

Az intézmény szociális háttérvizsgálatai alapján kevés szülő rendelkezik középiskolai végzettséggel és többségük kevés időt fordít gyermekei nevelésére. Emiatt a tanulók képességeinek fejlesztése teljes mértékben az iskola feladata. Az osztály- és csoportszervezésnél figyelembe vesszük, feltérképezzük a tanulók, illetve a teljes tanulócsoport készség-, képességmutatóit és ezek alapján alsó és felső évfolyamokon a főbb tantárgyakat csoportbontásban tanulják a gyerekek. Emellett felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokkal, differenciált, projekt és kooperatív munkamódszerek alkalmazásával igyekszünk segíteni tanulóinkat. Az intézmény biztosítja a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, kiemelten: tanulószobai és napközis foglalkozás, szakkörök, diák-körök, szervezett kulturális (szabadidős és szülői programok, könyvtár) informatikai eszközök használata.

Intézményünkben interkulturális oktatás is folyik és egymás elfogadására, a toleranciára is neveljük tanulóinkat. Az interkulturális pedagógiai program fő céljai közé tartozik a kisebbségi tanulók tanulmányi sikerességének  és önbecsülésének növelése a társadalmi elfogadásuk és érvényesülésük érdekében.

  1. A helyi komplex intézményfejlesztés közvetett céljai, várható eredményei – tanulói eredményesség és előrehaladás elősegítése

A tanulók szövegértési és matematikai kompetenciáinak fejlesztése érdekében fő tevékenységeink közé tartozott a hatékony tanulásszervezési módok alkalmazása (kooperatív munkaforma, projekt módszer, drámajátékok). Bevezettük a LEGO matek új oktatási módszert is, hogy a diákoknak egy népszerű játék segítségével logikai gondolkodásuk, térbeli tájékozódásuk fejlődjön. Ezek a tevékenységek kiemelten hozzájárultak a tanulók egyéni képességeiknek, készségeinek fejlesztéséhez és az eredményesebb teljesítményhez. A módszerek alkalmazásának hatékonysága megmutatkozott abban is, hogy a tanulók egymáshoz toleránsabbak, megértőbbek, együttműködőbbek lettek. Egyenlő szerepet kaptak a munkában a gyengébben teljesítő tanulók, ezáltal teljesítményük eredményesebbé vált, a lemorzsolódás értékeiben is csökkenés volt tapasztalható.

Elvégeztük az 1. és 3. osztályokban a DIFER mérést, mellyel diagnosztizáltuk a tanulók képesség- és készség szintjeit. A mérési eredményeket elemeztük és ezek alapján alakítottuk ki a fejlesztő és felzárkóztató órák tanulócsoportjait, és terveztük meg a fejlesztések további területeit.

FEH-ünkben félévkor és évvégén kimutatást készítettünk minden tanuló felméréseinek eredményeiről és az értékelő értekezleten elemeztük teljesítményüket. A sikeres tanulmányi munka érdekében a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók a következő félévben felzárkóztató órákon vettek részt.

A tématerületi és módszertani munkacsoportok közreműködésével szakmai napot szerveztünk, melynek témája volt: „Nálunk minden gyermek érték! Az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató projekt koncepciója”. A megnyitó után „Szókincsbővítés angol órán a tavaszi hagyományok körében a 6. osztályban” bemutató órán vettünk részt, ezzel iskolánk minden pedagógusának lehetősége nyílt hospitálásra, módszertani megújulásra, jó gyakorlatok átadására-átvételére.

Pedagógusaink más intézményekbe is ellátogattak, ahol szakmai műhelyeken vettek részt, melynek témái: Újszerű feladattípusok generálása és alkalmazása a gyakorlatban; A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása; Robotika az oktatásban. Ezen műhelyeken szerzett ismereteket és tapasztalatokat továbbították a nevelőtestület tagjai számára is.

A kompetenciák fejlesztése céljából tanulóinkat rendszeresen körzeti, megyei versenyekre neveztük be, ahol összemérhették tantárgyi tudásukat, megmutathatták a művészetekben vagy a sportban kiemelkedő teljesítményüket. Ezeken a versenyeken a pedagógusok is eszmecserét tarthattak más intézmény megjelent pedagógusaival.

  1. A FEH partnerkapcsolatainak bővítése, az együttműködési formák erősítése

Iskolánk összetételéből adódóan nagyon fontos a szülőkkel, családokkal való aktív, folyamatos kapcsolattartás a célok eredmények eléréséhez. Ezt korábban is több szinten működtettük. A hagyományos szülői értekezletek és fogadó órák mellett az iskola  eddig is kínált olyan programokat, melybe a családok is bekapcsolódhattak. Ezeknek a programoknak új szintre emelése lett a Családi nap. Az eddig megtartott 3 családi nap közül kettőt a már meglévő programjainkra építettük rá, és bővítettük ki. Ezek a Karácsonyi meseszínpad és vásár, valamint az Anyák napja. A harmadik családi nap új kezdeményezés volt iskolánkban a továbbtanulás segítése, és a középiskolából való lemorzsolódás csökkentése érdekében. Ez a pályaorientáció köré szerveződött.  A szülők, családok szép számmal vettek részt a programokban, melyeken a kapcsolattartás közvetlenebb formája közelebb hozta a szülőket pedagógusokat, tanulókat egyaránt. Mindegyik családi napunk kiemelkedő sikerrel zárult.

A partnereinkkel való együttműködés is új szintre lépett. Együttműködési megállapodásokat kötöttünk. Első évben csak az óvodával, majd az idei tanévben azt felülvizsgáltuk, és újrakötöttük. Ezen kívül 3 új megállapodást kötöttünk a Községi Önkormányzattal, a Polgárőr Egyesülettel, valamint a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal. Mind a négy partnerünkkel szoros kapcsolatot ápolunk. Segítik programjaink megvalósítását, lebonyolítását (Polgárőr Egyesület). Támogatást nyújtanak versenyekre való utaztatás során (Községi Önkormányzat). Segítik a különböző nehézségekkel küzdő tanulók és szüleik problémáinak megoldását (Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat)

Együttműködésünk hatékony és kölcsönös.

Az átmenetek közötti nehézségek csökkentését segíti az együttműködési megállapodásunk a Bóbita Óvodával. A két intézmény szakemberei folyamatos kapcsolatot tartanak, és negyedévente esetmegbeszélésen összegzik a problémákat, különös tekintettel az 1. osztályosok beilleszkedésére. Közreműködnek a DIFER mérések lebonyolításában, és kiértékelésében, a problémák feltárásában. Közös programokat szervezünk (Karácsonyi Meseszínpad). Nyomonkövetés zajlik az óvoda pedagógusok részéről. Nyitnikék iskolanyitogató programmal segítjük leendő első osztályosaink minél zökkenő mentesebb iskolai beilleszkedését. Az átmenet az együttműködésnek köszönhetően kevés problémával történik.

A középiskolába való átmenet segítését célozta meg a Pályaorientációs családi nap. Műhelymunkát tartottunk, ahol workshop keretében szülők, tanulók, pedagógusok együtt igyekeztek a legjobb lehetőséget megtalálni a továbbtanulásra Szerveztünk eszmecserét a különböző középiskolákban tanuló volt diákjaink meghívásával. Tanulóink részt vehettek a középiskolák által szervezett előkészítő foglalkozásokon. Célunk az volt, hogy a megfelelő középiskola megtalálásával csökkentsük a onnan való lemorzsolódást, volt tanulóink fejezzék be a középiskolát.

  1. Az intézményfejlesztés belső erőforrásrendszerének és szervezeti struktúrájának meghatározása, kialakítása

Az intézmény 7 pedagógusa vett részt az ILMT PR különböző műhelyein (multiplikációs, koordinációs, környezeti, átmenetek-hálózati, ágazati-hálózati, tématerületi műhely valamint pedagógus kompetenciák fejlesztése online program), melyekről tanúsítványt is szereztek.

Az IT szerinti belső együttműködés keretében: Az intézményben szakmai napok kerültek megrendezésre, melyre a környék iskolái is meghívást kaptak. Ezek a szakmai napok nagyon jó alkalmat teremtettek arra, hogy a részt vevő pedagógusok új ötletekkel gazdagodjanak. A jó hangulatú eredményes szakmai napok elősegítették a pedagógusok közötti szakmai kapcsolatok mélyítését, ezáltal érezhetően pozitívabb munkahelyi légkör alakult ki az intézményben. Továbbá elősegítették a pedagógusok szakmai fejlődését, új gyakorlatok bevezetését. Az együtt dolgozó, egymás munkáját támogató pedagógusok modellként szolgálnak a gyermekek számára. Emellett az intézmény pedagógusai továbbképzéseken, műhelyfoglalkozásokon vettek részt egyénileg és közösen tréning/továbbképzés formájában. Ezeknek egy része a FEH-en belül került megrendezésre, másik részük pedig külső helyszínen. Ezek az alkalmak hozzájárultak a szervezetünk pozitív fejlődéséhez is. A továbbképzések, szakmai műhelyek tapasztalatairól a résztvevők beszámolót tartanak, megjelölve az átvehető jó gyakorlatokat.

A nevelőtestület tagjai viszonylag állandó, több éve a FEH-ben dolgozó pedagógusokból áll. Az elmúlt években viszont több új kolléga is érkezett a FEH-be, ezért fontosnak tartottuk, hogy a kollégáknak legyen lehetőségük jobban megismerni egymást. A Nevelőtestületi nap 1. jó alkalmat teremtett a FEH-ben dolgozó pedagógusok közötti kapcsolatrendszer bővítésére, elmélyítésére, a csapatépítésre. Tapasztalataink szerint a közösségben fokozódott a hatékony együttműködés, kommunikáció, erősödött a csapatmunka.

A nevelőtestület teljes létszáma 14 fő részt vett a „Pedrezi” képzésen. Egy nagyon nyitott, innovatív, kreatív közösség vagyunk, akik nagyon jól és hatékonyan tudnak együttműködni. A képzés során a FEH pedagógusai egyrészt sok hasznos ismerettel, újfajta módszerekkel, a mindennapokban is jól alkalmazható ötletekkel gazdagodtak, másrészt a képzés során egymással is megoszthatták tapasztalataikat, gondolataikat, felmerülő problémáikat. Összességében a képzés hatására erősödött, fejlődött a pedagógusok személyisége és pozitív hatással volt az egész szervezeti kultúrára és egyben a FEH működésére is.

 

 

Taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola
Minden jog fenntartva
Copyright